Négy városban tüntettek a „covid-diktatúra” ellen

  • narancs.hu
  • 2021. december 18.

Belpol

Szegeden Toroczkai Lászlót úgy konferálták föl, mint Magyarország egyetlen oltatlan miniszterelnök-jelöltjét.

Tüntetéssorozatot szervezett a Mi Hazánk Mozgalom a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele ellen. Szombaton Debrecenben, Veszprémben, Békéscsabán és Szegeden találkoztak a demonstrálók. A szegedi tüntetésről a szegeder.hu számol be.

A lap fotójának tanúsága szerint a város sétálóutcáján, a Kárász utcán tényleg  megállt egy tömegben 2-300 ember. A tudósítás szerint alig volt közöttük, aki maszkot viselt volna.

A demonstráció kora délután zajlott, rendőri biztosítás mellett. A Mi Hazánk Mozgalom az akcióval ki akart állni azok mellett, akik munkahelyüket is elveszíthetik, illetve hátrányos megkülönböztetést szenvednek el azért, mert nem veszik fel a koronavírus elleni védőoltást. 

 
Tüntetés szombaton a szegedi Kárász utcán. Fotó: Szegeder/Bálint András
 

A rendezvényen felszólaló Szabadi István Bács-Kiskun megyei képviselőjelölt és pártigazgató azzal kezdte, hogy ő sincs beoltva, szerinte az oltatlanokat zsarolják. Azt mondta, hogy „Kiskunhalason nemcsak a párduc fekete, hanem a járványkórház jövője is”, és állította, hogy a konténerekből álló intézménynél jött el, amikor indult Szegedre, és „teremtett lélek nincs arra”. 

A kórház tényleg nem működik még, az Emmi szerint bármikor kinyithatják, amikor szükség lesz rá. Szabadinak azt mondta az igazgató, hogy van elég ember a működtetésre, de még nem kaptak utasítást az indulásra. 

Baranyi László, a mozgalom Csongrád-Csanád megyei elnöke, aki egészségügyi dolgozó Szentesen, azért kritizálta az államot, mert a munkáltatókra hárította a felelősséget oltásügyben. Szerinte globális zsarnokság uralkodik.

Toroczkai Lászlót, Ásotthalom polgármesterét, a Mi Hazánk elnökét úgy konferálták föl a rendezvényen, mint Magyarország egyetlen oltatlan miniszterelnök-jelöltjét. 

Toroczkai szerint cenzúra van Magyarországon, a média nem számol be a Mi Hazánk dolgairól. Elmondta, ő már kétszer volt koronavírusos, a nagymamája meg is halt a fertőzés következtében. Ezzel együtt szerinte Magyarországon a szkeptikusak gondolkodnak normálisan a „covid-diktatúrában”.

„Nagyon nehéz megértenem, hogy amikor azt mondja ma már a hivatalos kutatás is, hogy az oltott és oltatlan ugyanúgy terjeszti a vírust, akkor miért kényszerítenek minket arra, hogy vegyük fel a kísérleti oltást?!” – érvelt a szegedi tüntetésen Toroczkai.

Arról, hogy az oltás megtagadása milyen következményekkel jár az egészségügyi dolgozóknál, a kötelezővé tétel pedig milyen jogi aggályokat vet fel, ebben a cikkben írtunk: 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.