„Bárki kiesik, problémát jelent” – több ezer egészségügyi dolgozó távozik a kötelező oltás miatt

Nagy port kavart az egészségügyi dolgozók körében, hogy szeptember közepéig kötelezően fel kellett venniük a koronavírus elleni oltást, ha meg akarták tartani az állásukat. Sokan az Alkotmánybírósághoz fordultak, több ezren elhagyták az így is óriási humánerőforrás-hiánnyal küszködő egészségügyet.

„Az egészségügyben csak az dolgozhat, aki kapott oltást, tehát az egészségügyi dolgozóknak kötelező lesz a koronavírus elleni oltás” – ezt Orbán Viktor mondta még július 16-án, egy péntek reggeli interjúban a Kossuth Rádióban. 

Néhány héttel a bejelentés után meg is jelent az erről szóló kormányrendelet, ami leszögezte, hogy a védőoltás minden még be nem oltott egészségügyi dolgozónak kötelező lesz, beleértve az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban, a kórházakban, a mentőknél, a gyógyszerellátásban, a diagnosztikában foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, a betegszállítókat és a magánegészségügyben dolgozókat is. Emellett az oltás kötelező mind az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozóinak, mind a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozóknak, például az idősotthonokba bejáró orvosoknak. A rendelet azokra az egészségügyben dolgozókra is vonatkozik, akik nem egészségügyi végzettséggel rendelkeznek, tehát a gazdasági, műszaki, konyhai dolgozókra is.

Az első határidő szeptember 1-je volt, amit aztán kitoltak szeptember 15-ig. Elvileg tehát azt, aki addig nem oltatta be magát, vagy nem mutatott be olyan dokumentumot a munkáltatójának, hogy nem veheti fel az oltást, azonnali hatállyal elbocsátották.

Valójában a folyamat még most is zajlik – és előrevetítheti azt is, hogy a továbbiakban mi fog történni, miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a munkaadók is kötelezővé tehetik a dolgozóik számára az oltást, az állam pedig minden dolgozójának (tűzoltók, rendőrök, tanárok, közalkalmazottak stb.) meg is fogja ezt tenni. 

Több ezer ember

Szeptember 16-án, a határidő lejárta utáni napon még arról lehetett hallani, hogy néhány száz ember eshet ki a kötelező oltás elutasítása miatt az egészségügyi ellátórendszerből, majd október elején már 2-3 ezer emberről beszélt az RTL Klub híradójának Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. Kérdésünkre most Soós azt mondta, pontos számokat ők sem tudnak, a kórházi szférára vonatkozó adatokat az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) tudhatja, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) lehetnek erre vonatkozóan adatok, de a szakszervezet csak a kollégák visszajelzéseiből tud következtetéseket levonni. Azok alapján az látszik, hogy

a kisebb intézményekből átlagosan 8-10 kolléga távozik, a nagyobbakból több; a szakszervezetnél hallottak olyan intézményről is, ahonnan 80-an jönnek el.

Ha az állami és önkormányzati intézményeket vesszük, melyek száma összesen körülbelül 270-re tehető, a 2-3 ezer távozó munkatárs reális szám. (Az adatokra vonatkozó kérdéseinket elküldtük az OKFŐ és az NNK sajtóosztályának is; ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.)

Megerősítette ezt Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is. Azt mondja, ha csak az egészségügyben dolgozó 140-150 ezer munkavállaló (ebben benne vannak a műszaki-gazdasági területen dolgozók is) 2-3 százalékának mond fel a munkáltató, az is 3-4 ezer embert jelent. Pontos számot ők sem tudnak, de a kamarához eljutott jelzések alapján elmondható, hogy az egészségügyben dolgozó nem egészségügyi végzettségű dolgozóknál (akik nagyjából 15-18 ezren lehetnek) nagyobb a vakcina elutasítottsága, mint a betegágy mellett dolgozóknál. Ide tartoznak például az irodai, mosodai, konyhai dolgozók, a karbantartók, takarítók, beteghordók.

Balogh szerint az is probléma, hogy az egészségügyi intézmények nem kaptak egyértelmű útmutatást a szabály betartatására, így különféle megoldásokkal élnek: van, ahol azok az egészségügyi dolgozók, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen és még van ellenanyagszintjük, egyelőre oltás nélkül is maradhatnak, van, ahol ez nem működik és csak az oltás ellenében maradhatnak állományban. A szeptember 15-i határidő után ráadásul az intézmények élhettek azzal a lehetőséggel is, hogy nem egyből küldik el a nem oltott alkalmazottakat, hanem felszólítják őket, akár többször is. Így nagyjából október közepéig el lehetett húzni a kötelező oltás beadását, a hónap közepétől azonban már érezteti hatását a rendelkezés:

az egyébként is szakemberhiányos egészségügyben még néhány ezer emberrel kevesebben dolgoznak.

Nagy a hiány

„Bárki kiesik, problémát jelent – mondja Balogh Zoltán. – Ha egy szakács kiesik egy konyhából, ha nyolcból négy betegszállító, vagy tíz munkaügyisből nyolc elhagyja az egészségügyet, legalább akkora baj, mintha százból kiesik öt-tíz ápoló. És az sem mindegy, hogy honnan megy el mennyi ember. Ha ugyanis az az öt-tíz ápoló mind egy osztályról távozik, már nagyon nehéz pótolni.” A távozók közül sokan elhagyják az egészségügyet; aki tud, elmegy külföldre, de hallottunk olyat is, hogy nem minden magánszolgáltatónál követelik meg jelenleg a kötelező oltást, illetve azoknál sem feltétlenül, akik bérnővérként dolgoznak.

A Magyar Orvosok Szakszervezetéhez (MOSZ) eljutott visszajelzések alapján az orvosok körében tömegesen nem volt jellemző a vakcina elutasítása. Hallottak ugyan olyan nyugdíjaskorú orvosról, aki ezért elhagyta a szakmát, de nem tudnak sok ilyen esetről. Egy budapesti kórház orvosával beszélgetve megtudtuk, hogy az osztályukon minden orvos felvette az oltást, amint lehetett, az ápolók közül voltak néhányan, akik egy ideig hezitáltak, de végül mindenki beoltatta magát. „Persze ettől még van emberhiány, de összességében az oltásellenesség nálunk nem rontott tovább a dolgon.”

Egy másik fővárosi intézmény ápolója azt mesélte, tőlük egyetlen ember ment el a kötelező oltás miatt, de nem most, hanem amikor a nyár végén közölték, hogy szeptembertől kizárólag oltottként dolgozhat. „A kolléga még akkor felmondott, azt mondta, köszöni szépen, ebből nem kér és elment.” Ilyen esetekről Balogh Zoltán is értesült. Mint mondja, vannak, akik közös megegyezéssel távoztak, de már a kötelező vakcina miatt. „Ők nem lesznek benne a statisztikában, így valójában sosem fogjuk megtudni, hány ember hagyta el az egészségügyet az oltás elutasítása miatt.”

Fővárosi ápoló forrásunk arról beszélt, nem az befolyásolja az ellátás minőségét, hogy egy kolléga felmondott, hanem hogy az elmúlt egy évben 8-9 szakdolgozó hagyta ott az osztályt. „Nyugdíjba mentek, vagy felmondtak, mert jobb helyet találtak. Most úgy tudunk működni, hogy egy intézményi felújítás miatt összevontak két osztályt, és így van elég ápoló a feladat ellátására. Nem kétosztálynyi feladatra, csak egyre, de van ember. Ahhoz azonban, hogy újranyissák mindkét osztályt, 10-15 embert fel kellene venni, ennyien hiányoznak.”

Régen mindig azt mondták nekünk, hogy ha nem tetszik a munka, el lehet menni, sorban állnak a szakdolgozók a helyünkre. Valahogy én ezeket a sorokat mostanság nem látom.

Alkotmányjogi panaszok

Az egészségügyi dolgozók oltása egyébként nemcsak Magyarországon kötelező, számos más ország elrendelte, például Franciaország, Görögország, Olaszország, az Egyesült Államok, Új-Zéland vagy Horvátország is – utóbbinál azonban az oltás mellett elfogadják azt is, ha gyógyultsági igazolással vagy negatív teszttel rendelkezik az egészségügyi dolgozó. A kötelező oltás mellett kiállt a Magyar Orvosi Kamara is, valamint a MESZK, a FESZ és a MOSZ vezetői is azt mondták, hogy támogatják. Megkérdezett orvos és ápoló forrásaink is egyetértenek ezzel; szerintük egyaránt védeni kell az egészségügyi intézményekbe látogató vagy fekvő betegeket és az ott dolgozókat, ráadásul az sem jó senkinek, ha az egészségügyi dolgozó megfertőződik, átadja kollégáinak a vírust, és egész osztályok esnek ki a munkából.

Vannak azonban olyan egészségügyi dolgozók, nem is kevesen, akik az Alkotmánybírósághoz fordultak, mégpedig azért, mert álláspontjuk szerint a rendelkezés „az Alaptörvény több rendelkezésével is ellentétes, így különösen sérti az egészségügyi önrendelkezési jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközik”. Ez az indoklás az egyik benyújtott alkotmányjogi panasz összefoglalójaként olvasható. Az Alkotmánybíróság honlapja szerint

október 15-ig nagyjából 250 indítvány érkezett az ügyben.

Az egyik indítványban a panaszos például kiemeli, hogy „az állam úgy rendelkezik, mintha az oltások kísérleti, ideiglenes forgalomba-hozatali státusza időközben megváltozott volna, és már a végső engedéllyel rendelkező gyógyszerkészítményekről lehetne beszélni. Holott ez nem így van. Esetünkben (egészségügyi dolgozók kötelezése) olyan kényszert rónak az érintettekre, melynek sem szakmai, sem jogi indoklása nem megalapozott, így az nem elfogadható. (…) Az állam nem teszi nyilvánossá azokat a járványügyi adatokat, melyek egy ilyen horderejű döntést megalapozhatnának. Ehelyett kényszerítő erő felhasználásával próbálja véghezvinni akaratát.”

A kérdést egyébként a Társaság a Szabadságjogokért is megvizsgálta, és arra jutott, hogy „a körülményeken múlik, de nem feltétlenül sérti az egészségügyi dolgozók jogait az, ha csak védőoltással tarthatják meg az állásukat”. Majd hozzáteszik: azzal viszont mindenképpen alapvető jogokat sért a kormány, amikor „az oltatlan dolgozókat teljesen megfosztja a végkielégítéstől”.