Néhány órát élt csak az ukrán menekültek Magyarországra jutását nehezítő szigorítás

  • narancs.hu
  • 2022. március 5.

Belpol

Értelmetlen és embertelen volt visszaállítani a magyar-román átkelőkön a schengeni szabályokat akkor, amikor az orosz agresszió elől ezrek menekülnek Ukrajnából.

Magyarországra közvetlenül Ukrajnából érkezik a legtöbb menekült, de ezrével jönnek Románián keresztül is. Az a kormányrendelet, amelyet a kabinet a veszélyhelyzeti felhatalmazással éve február 25-én kiadott, arról rendelkezik, hogy az Ukrajna területéről érkezetteket a magyar állam ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el, vagyis mentesülnek a hatályos magyar menekültügyi eljárások alól. A tapasztalatok szerint a magyar határőrök gyakorlatilag mindenkit átengednek.

Március 2-án 14.45-kor viszont a magyar fél arról tájékoztatta a román partnerszervezetet, hogy a magyar-román átkelőkön visszaállították a schengeni szabályozásokat, azaz a harmadik országból belépni szándékozóknak biometrikus útlevéllel, vagy valamelyik uniós ország vízumával, tartózkodási engedélyével kell rendelkezni.

A hazai hivatalos kommunikációs gyakorlatot ismerve nem meglepő, hogy az erről hírt adó lapok, a Magyar Hang, a Magyar Narancs online kiadása és a 444.hu kivétel nélkül román forrást használtak (a román határrendészet honlapját, az adevarul.ro, illetve a Bihoreanul című internetes lapokat), mivel hivatalos magyar tájékoztatás erről nem volt. Így az is román lapokból derült ki, hogy a Borsnál, Ártándnál kialakult hosszú sorok és a magyar intézkedés miatt román EP-képviselők az Európai Bizottsághoz (EB) fordultak, hogy az EB járjon közbe a magyar határzár feloldásáért. Egyikük abszurdnak és cinikusnak nevezte a magyar döntést, hiszen a „Putyin bombái és rakétai” elől menekülőknek aligha a biometrikus útlevelük a legnagyobb gondjuk.

Arról is csak Bogdan Aurescu román külügyminiszter aznapi tweetjéből értesülhettünk, hogy Magyarország, mint írja, a „román föllépés” hatására március 2-án késő este már vissza is vonta az ukrán menekültek átlépését nehezítő rendelkezést.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy milyen megfontolás alapján döntött a szigorításról – amely számos szerencsétlen sorsú menekült életét nehezítette tovább –, valamint hogy Magyarország pontosan miért is vonta vissza a rendelkezést néhány óra múltán. Afelől is érdeklődtünk, hogy miért nem volt minderről tájékoztatás.

Az ORFK Kommunikációs Szolgálatától az alábbi választ kaptuk:

„A magyar rendőrök minden – a háború viszontagságai elől menekülő – embert beléptetnek Magyarországra. Ez nem csak a közvetlenül Ukrajna felől érkező – háború elől menekülő – emberekre vonatkozik. A beléptetés után a rendőrök nyilatkoztatják a menekülőket arra vonatkozóan, hogy milyen segítségre tartanak igényt. Amennyiben a belépő személy nem rendelkezik a jogszerű tartózkodás feltételeivel, idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárás keretében magyarországi tartózkodásra jogosító igazolást kaphat, mely az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hatásköre.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.