Néhány órát élt csak az ukrán menekültek Magyarországra jutását nehezítő szigorítás

  • narancs.hu
  • 2022. március 5.

Belpol

Értelmetlen és embertelen volt visszaállítani a magyar-román átkelőkön a schengeni szabályokat akkor, amikor az orosz agresszió elől ezrek menekülnek Ukrajnából.

Magyarországra közvetlenül Ukrajnából érkezik a legtöbb menekült, de ezrével jönnek Románián keresztül is. Az a kormányrendelet, amelyet a kabinet a veszélyhelyzeti felhatalmazással éve február 25-én kiadott, arról rendelkezik, hogy az Ukrajna területéről érkezetteket a magyar állam ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el, vagyis mentesülnek a hatályos magyar menekültügyi eljárások alól. A tapasztalatok szerint a magyar határőrök gyakorlatilag mindenkit átengednek.

Március 2-án 14.45-kor viszont a magyar fél arról tájékoztatta a román partnerszervezetet, hogy a magyar-román átkelőkön visszaállították a schengeni szabályozásokat, azaz a harmadik országból belépni szándékozóknak biometrikus útlevéllel, vagy valamelyik uniós ország vízumával, tartózkodási engedélyével kell rendelkezni.

A hazai hivatalos kommunikációs gyakorlatot ismerve nem meglepő, hogy az erről hírt adó lapok, a Magyar Hang, a Magyar Narancs online kiadása és a 444.hu kivétel nélkül román forrást használtak (a román határrendészet honlapját, az adevarul.ro, illetve a Bihoreanul című internetes lapokat), mivel hivatalos magyar tájékoztatás erről nem volt. Így az is román lapokból derült ki, hogy a Borsnál, Ártándnál kialakult hosszú sorok és a magyar intézkedés miatt román EP-képviselők az Európai Bizottsághoz (EB) fordultak, hogy az EB járjon közbe a magyar határzár feloldásáért. Egyikük abszurdnak és cinikusnak nevezte a magyar döntést, hiszen a „Putyin bombái és rakétai” elől menekülőknek aligha a biometrikus útlevelük a legnagyobb gondjuk.

Arról is csak Bogdan Aurescu román külügyminiszter aznapi tweetjéből értesülhettünk, hogy Magyarország, mint írja, a „román föllépés” hatására március 2-án késő este már vissza is vonta az ukrán menekültek átlépését nehezítő rendelkezést.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy milyen megfontolás alapján döntött a szigorításról – amely számos szerencsétlen sorsú menekült életét nehezítette tovább –, valamint hogy Magyarország pontosan miért is vonta vissza a rendelkezést néhány óra múltán. Afelől is érdeklődtünk, hogy miért nem volt minderről tájékoztatás.

Az ORFK Kommunikációs Szolgálatától az alábbi választ kaptuk:

„A magyar rendőrök minden – a háború viszontagságai elől menekülő – embert beléptetnek Magyarországra. Ez nem csak a közvetlenül Ukrajna felől érkező – háború elől menekülő – emberekre vonatkozik. A beléptetés után a rendőrök nyilatkoztatják a menekülőket arra vonatkozóan, hogy milyen segítségre tartanak igényt. Amennyiben a belépő személy nem rendelkezik a jogszerű tartózkodás feltételeivel, idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárás keretében magyarországi tartózkodásra jogosító igazolást kaphat, mely az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hatásköre.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.