Néhány órát élt csak az ukrán menekültek Magyarországra jutását nehezítő szigorítás

  • narancs.hu
  • 2022. március 5.

Belpol

Értelmetlen és embertelen volt visszaállítani a magyar-román átkelőkön a schengeni szabályokat akkor, amikor az orosz agresszió elől ezrek menekülnek Ukrajnából.

Magyarországra közvetlenül Ukrajnából érkezik a legtöbb menekült, de ezrével jönnek Románián keresztül is. Az a kormányrendelet, amelyet a kabinet a veszélyhelyzeti felhatalmazással éve február 25-én kiadott, arról rendelkezik, hogy az Ukrajna területéről érkezetteket a magyar állam ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el, vagyis mentesülnek a hatályos magyar menekültügyi eljárások alól. A tapasztalatok szerint a magyar határőrök gyakorlatilag mindenkit átengednek.

Március 2-án 14.45-kor viszont a magyar fél arról tájékoztatta a román partnerszervezetet, hogy a magyar-román átkelőkön visszaállították a schengeni szabályozásokat, azaz a harmadik országból belépni szándékozóknak biometrikus útlevéllel, vagy valamelyik uniós ország vízumával, tartózkodási engedélyével kell rendelkezni.

A hazai hivatalos kommunikációs gyakorlatot ismerve nem meglepő, hogy az erről hírt adó lapok, a Magyar Hang, a Magyar Narancs online kiadása és a 444.hu kivétel nélkül román forrást használtak (a román határrendészet honlapját, az adevarul.ro, illetve a Bihoreanul című internetes lapokat), mivel hivatalos magyar tájékoztatás erről nem volt. Így az is román lapokból derült ki, hogy a Borsnál, Ártándnál kialakult hosszú sorok és a magyar intézkedés miatt román EP-képviselők az Európai Bizottsághoz (EB) fordultak, hogy az EB járjon közbe a magyar határzár feloldásáért. Egyikük abszurdnak és cinikusnak nevezte a magyar döntést, hiszen a „Putyin bombái és rakétai” elől menekülőknek aligha a biometrikus útlevelük a legnagyobb gondjuk.

Arról is csak Bogdan Aurescu román külügyminiszter aznapi tweetjéből értesülhettünk, hogy Magyarország, mint írja, a „román föllépés” hatására március 2-án késő este már vissza is vonta az ukrán menekültek átlépését nehezítő rendelkezést.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy milyen megfontolás alapján döntött a szigorításról – amely számos szerencsétlen sorsú menekült életét nehezítette tovább –, valamint hogy Magyarország pontosan miért is vonta vissza a rendelkezést néhány óra múltán. Afelől is érdeklődtünk, hogy miért nem volt minderről tájékoztatás.

Az ORFK Kommunikációs Szolgálatától az alábbi választ kaptuk:

„A magyar rendőrök minden – a háború viszontagságai elől menekülő – embert beléptetnek Magyarországra. Ez nem csak a közvetlenül Ukrajna felől érkező – háború elől menekülő – emberekre vonatkozik. A beléptetés után a rendőrök nyilatkoztatják a menekülőket arra vonatkozóan, hogy milyen segítségre tartanak igényt. Amennyiben a belépő személy nem rendelkezik a jogszerű tartózkodás feltételeivel, idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárás keretében magyarországi tartózkodásra jogosító igazolást kaphat, mely az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hatásköre.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.