Néhány órát élt csak az ukrán menekültek Magyarországra jutását nehezítő szigorítás

  • narancs.hu
  • 2022. március 5.

Belpol

Értelmetlen és embertelen volt visszaállítani a magyar-román átkelőkön a schengeni szabályokat akkor, amikor az orosz agresszió elől ezrek menekülnek Ukrajnából.

Magyarországra közvetlenül Ukrajnából érkezik a legtöbb menekült, de ezrével jönnek Románián keresztül is. Az a kormányrendelet, amelyet a kabinet a veszélyhelyzeti felhatalmazással éve február 25-én kiadott, arról rendelkezik, hogy az Ukrajna területéről érkezetteket a magyar állam ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el, vagyis mentesülnek a hatályos magyar menekültügyi eljárások alól. A tapasztalatok szerint a magyar határőrök gyakorlatilag mindenkit átengednek.

Március 2-án 14.45-kor viszont a magyar fél arról tájékoztatta a román partnerszervezetet, hogy a magyar-román átkelőkön visszaállították a schengeni szabályozásokat, azaz a harmadik országból belépni szándékozóknak biometrikus útlevéllel, vagy valamelyik uniós ország vízumával, tartózkodási engedélyével kell rendelkezni.

A hazai hivatalos kommunikációs gyakorlatot ismerve nem meglepő, hogy az erről hírt adó lapok, a Magyar Hang, a Magyar Narancs online kiadása és a 444.hu kivétel nélkül román forrást használtak (a román határrendészet honlapját, az adevarul.ro, illetve a Bihoreanul című internetes lapokat), mivel hivatalos magyar tájékoztatás erről nem volt. Így az is román lapokból derült ki, hogy a Borsnál, Ártándnál kialakult hosszú sorok és a magyar intézkedés miatt román EP-képviselők az Európai Bizottsághoz (EB) fordultak, hogy az EB járjon közbe a magyar határzár feloldásáért. Egyikük abszurdnak és cinikusnak nevezte a magyar döntést, hiszen a „Putyin bombái és rakétai” elől menekülőknek aligha a biometrikus útlevelük a legnagyobb gondjuk.

Arról is csak Bogdan Aurescu román külügyminiszter aznapi tweetjéből értesülhettünk, hogy Magyarország, mint írja, a „román föllépés” hatására március 2-án késő este már vissza is vonta az ukrán menekültek átlépését nehezítő rendelkezést.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy milyen megfontolás alapján döntött a szigorításról – amely számos szerencsétlen sorsú menekült életét nehezítette tovább –, valamint hogy Magyarország pontosan miért is vonta vissza a rendelkezést néhány óra múltán. Afelől is érdeklődtünk, hogy miért nem volt minderről tájékoztatás.

Az ORFK Kommunikációs Szolgálatától az alábbi választ kaptuk:

„A magyar rendőrök minden – a háború viszontagságai elől menekülő – embert beléptetnek Magyarországra. Ez nem csak a közvetlenül Ukrajna felől érkező – háború elől menekülő – emberekre vonatkozik. A beléptetés után a rendőrök nyilatkoztatják a menekülőket arra vonatkozóan, hogy milyen segítségre tartanak igényt. Amennyiben a belépő személy nem rendelkezik a jogszerű tartózkodás feltételeivel, idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárás keretében magyarországi tartózkodásra jogosító igazolást kaphat, mely az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hatásköre.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.