Néhány órát élt csak az ukrán menekültek Magyarországra jutását nehezítő szigorítás

  • narancs.hu
  • 2022. március 5.

Belpol

Értelmetlen és embertelen volt visszaállítani a magyar-román átkelőkön a schengeni szabályokat akkor, amikor az orosz agresszió elől ezrek menekülnek Ukrajnából.

Magyarországra közvetlenül Ukrajnából érkezik a legtöbb menekült, de ezrével jönnek Románián keresztül is. Az a kormányrendelet, amelyet a kabinet a veszélyhelyzeti felhatalmazással éve február 25-én kiadott, arról rendelkezik, hogy az Ukrajna területéről érkezetteket a magyar állam ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el, vagyis mentesülnek a hatályos magyar menekültügyi eljárások alól. A tapasztalatok szerint a magyar határőrök gyakorlatilag mindenkit átengednek.

Március 2-án 14.45-kor viszont a magyar fél arról tájékoztatta a román partnerszervezetet, hogy a magyar-román átkelőkön visszaállították a schengeni szabályozásokat, azaz a harmadik országból belépni szándékozóknak biometrikus útlevéllel, vagy valamelyik uniós ország vízumával, tartózkodási engedélyével kell rendelkezni.

A hazai hivatalos kommunikációs gyakorlatot ismerve nem meglepő, hogy az erről hírt adó lapok, a Magyar Hang, a Magyar Narancs online kiadása és a 444.hu kivétel nélkül román forrást használtak (a román határrendészet honlapját, az adevarul.ro, illetve a Bihoreanul című internetes lapokat), mivel hivatalos magyar tájékoztatás erről nem volt. Így az is román lapokból derült ki, hogy a Borsnál, Ártándnál kialakult hosszú sorok és a magyar intézkedés miatt román EP-képviselők az Európai Bizottsághoz (EB) fordultak, hogy az EB járjon közbe a magyar határzár feloldásáért. Egyikük abszurdnak és cinikusnak nevezte a magyar döntést, hiszen a „Putyin bombái és rakétai” elől menekülőknek aligha a biometrikus útlevelük a legnagyobb gondjuk.

Arról is csak Bogdan Aurescu román külügyminiszter aznapi tweetjéből értesülhettünk, hogy Magyarország, mint írja, a „román föllépés” hatására március 2-án késő este már vissza is vonta az ukrán menekültek átlépését nehezítő rendelkezést.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy milyen megfontolás alapján döntött a szigorításról – amely számos szerencsétlen sorsú menekült életét nehezítette tovább –, valamint hogy Magyarország pontosan miért is vonta vissza a rendelkezést néhány óra múltán. Afelől is érdeklődtünk, hogy miért nem volt minderről tájékoztatás.

Az ORFK Kommunikációs Szolgálatától az alábbi választ kaptuk:

„A magyar rendőrök minden – a háború viszontagságai elől menekülő – embert beléptetnek Magyarországra. Ez nem csak a közvetlenül Ukrajna felől érkező – háború elől menekülő – emberekre vonatkozik. A beléptetés után a rendőrök nyilatkoztatják a menekülőket arra vonatkozóan, hogy milyen segítségre tartanak igényt. Amennyiben a belépő személy nem rendelkezik a jogszerű tartózkodás feltételeivel, idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárás keretében magyarországi tartózkodásra jogosító igazolást kaphat, mely az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hatásköre.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.