Miután márciusban Norvégia és Ciprus megegyezett az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es időszakáról, a program honlapja szerint a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást. Pedig mi lennénk az alapok egyik fő haszonélvezői, a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne Magyarországra.
A Narancs.hu kérdésére a norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette, hogy még nem született meg az együttműködési megállapodás. „Ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség” – tették hozzá a norvégok.
A civil szervezetek számára fenntartott alap a teljes, közel 70 milliárdos keretösszeg maximum 10 százaléka. Ennek az alapnak a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) választják ki egy nyílt pályázaton, hogy ki legyen az adott célországban a pénzek kezelője, míg a fennmaradó összeget a fogadó kormány – esetünkben a magyar – oszthatja szét (például energiahatékonysági vagy örökségvédelmi projektekre, kutatásra vagy vállalkozások támogatására).
Politikai hadjárat
„A civil alap kezelőjének függetlennek kell lennie a helyi, regionális és központi kormányzattól, politikai pártoktól és vallási szervezetektől. E mellett megfelelő tapasztalatot várunk el civil szervezeteknek szóló pályázatok lebonyolításában” – ismertette a követelményeket Per Bardalen Wiggen, a norvég külügy szóvivője.
A magyar kormány azonban korábbi nyilatkozatok alapján az alapok civil részébe is beleszólást szeretne, de legalábbis „vétójogot” az alapkezelő kiválasztásánál. Az ITM ezúttal nem adott konkrét választ arra a kérdésre, miért csúszik a szerződés aláírása, csupán azt közölték, hogy „Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donor államokkal”.
Jön a norvég-magyar visszavágó a civil pénzekért
Lázár János szerint a kormánynak vétójoga lesz a Norvég Civil Alap felett, a norvégok erről hallani sem akarnak. 6,5 milliárd forint a tét. A civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége vagy a külföldi pénzből is gazdálkodó NGO-k megbélyegzése talán hatásos fegyver lehet a kritikus hangok hiteltelenítésére.
Az EGT/Norvég Alapok előző, 2009-2014-es ciklusában a civil alapot az Ökotárs Alapítvány-féle konzorcium kezelte Magyarországon. A norvégok elégedettek voltak a munkájukkal, a magyar kormány azonban Lázár János vezetésével a 2014-es választások után valóságos hadjáratot indított ellenük.
A vád először az volt, hogy az Ökotárs pártokhoz kötődő, de legalábbis kormányellenes szervezeteket támogat. Később a kormányzati megszólalók pénzügyi visszaéléseket is felvetettek, de hiába küldték rá az Ökotársra és néhány nyertes szervezetre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, a NAV-ot és a rendőrséget, az ügy vádemelésig sem jutott el.
Egy éve vegzálja a kormány a civileket - Csak a gonoszság maradt
Teljes kudarcnak tűnik Lázár Jánosnak a Norvég Alap ellen indított támadása: a civil pénzek elosztását nem sikerült elvenni az Ökotárs Alapítványtól, a büntetőügyek egyelőre a gyanúsításig sem jutottak. A magyar civil szektor még jól is kijöhet az összecsapásból. „A civilséget nem lehet betiltani, megszüntetni, erőből lenyomni.
Mindenesetre a kormány szeretné elkerülni, hogy ismét a velük szemben kritikus szervezetek jussanak pénzhez, annál is inkább, mert az előző norvég balhé óta még jobban felpörgött a civilellenes kampány.
Jogi alapjuk azonban aligha van a civil pénzek befolyásolására, mivel az EU és a donor országok között az EGT/Norvég Alapok feltételeiről kötött szerződésben is szerepel, hogy a civil alapért a norvégok felelnek. Ha a kormány nem enged, az is elképzelhető, hogy a civil alap miatt a teljes 69 milliárd forintnyi támogatást elbukjuk. Az ITM abba próbál kapaszkodni, hogy – mint írják – „az Európai Unióval kötött megállapodások a finanszírozási mechanizmusok megvalósítására kötelezik a donor országokat”. Arra viszont nincs precedens, mi a teendő, ha a mechanizmus a fogadó ország ellenállása miatt nem tud megvalósulni.
Máshol megoldották
A magyar kormányéhoz hasonló kifogásai voltak a civil alappal szemben az Orbán szövetségesének számító lengyel Kaczynski-pártnak. Némi huzavona után, 2017 decemberében mégis aláírták az együttműködési megállapodást a norvégokkal, a civil alap függetlenségét garantáló elvek alapján. A norvég fél mindössze annyi kompromisszumot kötött, hogy a civil pénzeket kettéosztották egy országos és egy regionális alapra, vélhetően azért, hogy kisebb összeg jusson a kormánnyal szemben kritikus, országos hatókörű szervezeteknek.
Cipruson azért politikailag érzékeny téma a Norvég Alap, mert abból a szigetország görög és török közösségei közötti párbeszédet szorgalmazó projektek is részesülnek. Március 5-én mégis létrejött a megállapodás, az ezt bejelentő norvég közlemény pedig külön hangsúlyozza, hogy a sziget két fele közötti kapcsolatokat elősegítő szervezeteket a továbbiakban is finanszírozni fogják.
A norvég külügy tájékoztatása szerint a magyar kormánnyal is folytatják a tárgyalásokat, és remélik, hogy a lehető leghamarabb egyezségre jutnak. (Érdemes megemlíteni, hogy a norvég kormánykoalíciót az Európai Néppárthoz tartozó konzervatívok vezetik.)
Mivel a 2014-2021-es ciklusban az úgynevezett n+3-as szabály miatt 2024 végéig lehet megvalósítani a projekteket, idő még van a pénzek lehívására. A döntő persze az lesz, mik a magyar kormány prioritásai. A civilek vegzálása és az alapok ezt követő felfüggesztése miatt végül az előző finanszírozási időszakban is bennragadt 15 milliárd forint az ország számára rendelkezésre álló összegből.
(Nyitókép: Szijjártó Péter külügyminiszter az Arctic Frontiers 2018 konferencián, a norvégiai Tromsőben. Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium)
