Juncker csak viccből diktátorozza Orbánt

  • narancs.hu
  • 2019. április 29.

Belpol

Mert csodálja a bátorságát.

A visegrádi országok egy-egy lapjának adott interjút a napokban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Magyarországról a HVG volt ott a beszélgetésen, de az Index a lengyel Rzeczpospolitának adott interjúból idéz.

Jean-Claude Juncker ebben szerencsétlen esetnek nevezte a rigai digitális csúcstalálkozón történteket, amikor úgy harangozta be a magyar miniszterelnököt, hogy "a diktátor érkezik”, majd lekevert neki egy nyaklevest. Juncker most azt mondta, hogy csak egymás között és viccből diktátorozza Orbánt, és egyáltalán nem gondolja, hogy akár a magyar, akár bármelyik közép-európai miniszterelnök diktátor lenne. Sőt azt mondta, hogy a "legnagyobb tisztelet illeti Orbán Viktort. Korábban is csodáltam őt a bátorságáért, amit megmutatott akkor, amikor a szovjet hadsereg még mindig Magyarországon állomásozott. Nekem személyesen jó a kapcsolatom vele, és biztos vagyok benne, hogy ő ugyanezt mondaná rólam."

A HVG azt emeli ki a lapnak adott interjúból, hogy Juncker fontosnak tartja, hogy az uniós országokban a kormány politikai hovatartozásától függetlenül minden polgár képviselethez jusson. Az EU tagállamaira ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a csatlakozásra várókra, a fékek és egyensúlyok rendszerére szükség van. "Egy politikus pusztán attól nem lesz demokrata, mert a szavazópolgárok többsége megválasztotta" – mondja Orbán Viktorról Jean-Claude Juncker  a HVG-nek adott interjúban.

Az unió megtette az előkészületeket a május végi választásokba való külföldi beavatkozás kivédésére, bár ő személyesen több forrást is el tudott volna képzelni erre a feladatra. Az álhírek elleni küzdelmet nagyon nehéz feladatnak tartja. A bizottság ugyanakkor elkészített egy kiadványt, amellyel a leginkább Magyarországon terjesztett álhírekre reagálnak. Juncker hangsúlyozta: "Én mindig tartom magam ahhoz: mi, a bizottság részéről nem lábra, hanem labdára megyünk. Tapasztalom én, hogy bizonyos helyzetekben a labda a pályán sincsen, így sokan az egyetlen embert rugdossák középen: a Junckert. Tudom, hogy beterítenek álhírekkel. Nem aggaszt ugyan, de azért jól sem esik."

A lengyel lap szerint még kevésbé tetszik neki a Soros Györggyel kapcsolatos összeesküvés-elmélet. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy kétszer találkozott Sorossal. Egyszer 3-4 évvel ezelőtt, azt megelőzően pedig éppen Orbán Viktor kérésére.

A közép-európai országokkal kapcsolatos jogállamisági aggodalmak miatt a Bizottság elnöke megértő. "Azoknak az országoknak, amelyek olyan sokáig kénytelenek voltak betartani a külföldi ellenséges hatalmak által rájuk kényszerített szabályokat, időre van szükségük ahhoz, hogy magukévá tegyék azt a tényt, hogy a jogállamiság az európai építés egyik alapvető eleme" – mondta Jean-Claude Juncker.

Juncker nem hisz az Európai Egyesült Államok gondolatában, szerinte nem lehet egységet kialakítani a nemzeti akarattal szemben. Ráadásul úgy véli, hogy az európaiak ragaszkodnak gyökereikhez, nem akarják azokat elveszíteni. Éppen ezért a hazafiságra és a jó értelemben vett nacionalizmusra szükség van, azonban azok, akik a "bolond" nacionalizmust támogatják, megfizetik majd az árát.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.