Nem volt nehéz dolga a Jobbiknak és Simicskának, simán kicselezik a plakáttörvényt

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 8.

Belpol

A trükk faék egyszerűségű: nem szabad ráírni a plakátra, hogy Jobbik.

Már a három hete utcára került, „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható” szlogenű plakátokról is sejteni lehetett, hogy a Jobbik áll mögöttük. Tegnap viszont kifejezetten a Jobbik béruniós javaslatát népszerű hirdetések jelentek meg Simicska Lajos köztéri hirdetéssel foglalkozó cégeinek felületein.

false

A fideszes többséggel átvitt plakáttörvény július közepétől elvileg tiltja, hogy költségvetési pénzből gazdálkodó szervezetek – így a pártok is – kedvezményes áron juthassanak hirdetési felülethez. A Simicska-cégek kommunikációja szerint azonban a Jobbik kezdeményezését propagáló hirdetést magánszemély tette közzé, így arra nem vonatkozik a jogszabály. Külön szép a történetben, hogy miközben a kormány a Jobbik–Simicska-együttműködést nem lehetetlenítette el, jó pár kulturális intézményt megszívatott, hiszen mostantól ők sem kaphatnak kedvezményt a plakátjaikra.

A Fideszben minden bizonnyal már dolgoznak a megoldáson, Lázár János kancelláriaminiszter arra utasította a kormányhivatalokat, hogy írják össze az illetékességi területükön található plakáthelyeket. A plakáttörvény megsértéséért plakátonként 150 ezer forintos bírság járna, de ha Simicskáék igazat mondanak, a törvény betűjét nem, maximum a szellemét sértik. Persze magát a jogszabályt is alkotmányellenesnek tetsző módon fogadta el a Fidesz, így a továbbiakban sem lepődnénk meg semmin.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.