Ezért kussolt az utóbbi időben annyira a kormány a CEU-ügyről

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 8.

Belpol

Az egyik kritikus pontban engedett a kormány.

A hvg.hu információi szerint hamarosan megszületik a megállapodás a CEU további működéséről a magyar kormány és New York állam között.

Mint ismert, a lex CEU a külföldi felsőoktatási intézmények egyik működési feltételéül szabta az ilyen nemzetközi egyezmények létét. Ráadásul a törvényben az szerepelt, hogy föderális állam esetében – mint amilyen az USA – a szövetségi kormánnyal is kell legalább egy előzetes megállapodás. Washington azonban többször jelezte: oktatási és kulturális kérdésekben nem ő az illetékes, hanem az egyes államok. Betsy DeVos miniszter erről levelet is írt Balog Zoltánnak, úgy tűnik, a kormány most ezt tekinti előzetes megállapodásnak, és a szintén amerikai McDanie College után a CEU-ról is aláírja a dokumentumot az illetékes állammal.

Ezzel azonban még nem oldódik meg a helyzet, mivel a felsőoktatási törvény tavaszi módosítása egy másik, kifejezetten a CEU-t célzó feltételt is támasztott: az amerikai campus létesítését és oktatási tevékenység folytatását. Ezt év végéig kellene teljesítenie a CEU-nak, de egyelőre az sem világos, hogyan kell értelmezni a jogszabályt: az összes budapesti szakot reprodukálniuk kell Amerikában, vagy elég akár egyetlen képzés beindítása?

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.