Ő viszi el a balhét: Vida Ildikó lelép a NAV-tól

Az Index úgy tudja, épp most távozik az elnök asszony az Adóhivataltól. Korábbi cikkünkben Vida Ildikó igen érdekes adóhatósági ténykedését tekintettük át.

„Az utánunk jövő évfolyamosok arctalanok voltak. Bekerült Stumpf öccse, Kövér öccse, az ő katona barátaik, és mások, egy összetartó társaság: Győri Tibi, Halasi Tibi, Bóka Pista, Vida Ildi. Csupa olyan jóérzésű fiatal, akiknek ritkán alakult ki saját véleményük” – emlékezik vissza Fodor Gábor a Petőcz György szerkesztette Csak a narancs volt című kötetben. Vida, Orbánékhoz hasonlóan, az ELTE Bibó István szak­kollégiumának hallgatója volt, 1989-ben szerzett jogi diplomát. Egy másik Bibó-kollégista azt mondta: a későbbi adóhatósági vezető akkoriban annyira szürke volt, hogy nem jut eszébe róla egyetlen sztori sem, legföljebb annyi, hogy már akkor jó barátságban volt Simicska Lajossal. Nem volt meghatározó figura, de lojális volt, céltudatos és kemény. Vida korai kapcsolatai minden­esetre máig meghatározzák pályafutását.

Régi szép idők

 

Fotó: MTI

Az 1964-ben, Kisújszálláson született Vida Ildikónak még a szakmai önéletrajza is titkos; abból, amit a cégnyilvántartásból, korabeli cikkekből, munkatársi beszámolókból össze lehet rakni, az derül ki, hogy Simicska Lajos egyik legközelebbi és legrégebbi munkatársáról van szó. Amikor ismerőit kérdezzük, rendre elhangzik, hogy szürkesége ellenére mindig is küzdeni tudó, szívós nő volt. Kollégái tehetséges, keménykezű menedzserként írják le, aki mindig kerülte a nyilvánosságot.

Pályáját 1989-ben a Pest Megyei Adófelügyelőség munkatársaként kezdi, innen 1991-ben távozik, akkor, amikor adótanács­adói szakképesítést szerez. 1992–1998 között a 124. számú ügyvédi iroda tagja, amit a Simicska kö­zeli barátjaként megismert korábbi kollégiumi társ, Halasi Tibor vezetett. Ezekben az években ismerkedik meg Liszkay Gáborral, a Magyar Nemzet főszerkesztőjével is; akkortájt, amikor formálódni kezd a Simicska körüli üzleti kör legszűkebb magja. Vida hama­rosan a Simicska Lajos érdekelt­ségébe került Mahir-birodalom több cégének ügyvezetője, illetve jogtanácsosa lesz. A cégjegyzék szerint a Magyar Hirdető Eger Kft.-t, a Mahir Salgótarján Kft.-t és a Mahir Többlet Ajándéktárgy Kft.-t vezette 1995-ben. Utóbbit a fentebb említett Stumpf János­tól (S. István testvérétől) veszi át és adja át 1996-ban a legendás Schlecht Csabának (a megannyi Fidesz-közeli céget a még legendásabb Kaya Ibrahimnak és Josip Totnak átpasszoló többszörös cégtulajdonosnak), hogy a két­ezres évek közepén ismét visszavegye azt. A 90-es évek közepén egy évig a későbbi nevén Publimont Hirdetésszervező Kft. – egy szintén Simicska-érdekeltségű cég – felügyelőbizottsági tagja.

Az első Orbán-kormány idején, 1998 augusztusától – miután egy faxüzenettel kinevezték Simicska Lajost az APEH élére – ő lesz az adóhivatal egyik elnökhelyettese, majd 1999-ben – a párt egykori pénztárnokának lemondása után – elfoglalhatja az elnöki széket, egészen 2002-ig.

Munkatársai általános vélekedése szerint a szakmáját értő, keménykezű, szigorú vezető volt. Király László György, aki az Orbán-kormány 2002-es bukása után váltotta őt az APEH élén, korábban Bács-Kiskun megyei igazgatóként dolgozott együtt Vidával. A Narancsnak úgy emlékezett, hogy elődje „példaértékűen vezette az intézményt, átlátta a folyamatokat, megértette a felmerülő problémákat, ha kellett, döntéseket hozott, amiket később sem puhított fel”. Hangsúlyozza: bár Vida Ildikó mostani elnöki tevékenységét nem ismeri közelről, nem tartja elképzelhetőnek, hogy személyesen részt vett volna korrupciós ügyben. Király véleménye azért is figyelemre méltó, mert tőle és más forrásból is úgy értesültünk, hogy a korábbi korrekt szakmai viszony ellenére Vida kifejezetten rosszallotta, amikor Király váltotta az APEH élén; állítólag olyannyira megsértődött, hogy nem is vett részt személyesen az elnökség átadás-átvételén.

Vámosi-Nagy Szabolcs, aki elnökhelyettesként dolgozott Vida első adóhivatali ciklusa idején, arra emlékezett, hogy az elnök jól megtalálta a hangot a beosztott­jaival, viszont irtózott a nyilvános szerepléstől. Első elnöki sajtótájékoztatóját csak 2000 decemberében tartotta meg, interjúkat alig adott. Vida feltűnő tartózkodását majd minden forrásunk említi, és többen a kitiltási botrány kitörése utáni hosszú bujkálását is részben ezzel magyarázzák. Sőt, van, aki szerint az APEH-elnökséget nem is ambicionálta 1999-ben, csak „feladatul kapta” főnökétől és barátjától, Simicska Lajostól. A párhuzam azért is érdekes, mert közvetlen környezetében Simicska sosem tagadta: az ő háttérbe vonulásának egyik legfőbb oka az volt, hogy nehezen viselte a nyilvános szereplést.

Lajos-aranyak

Hasonlóan pozitív képet festettek Vida Ildikóról a vele – korábban vagy most is – együtt dolgozó egyes kollégái, akik közül a legtöbben csak név nélkül nyilatkoztak lapunknak. Mint elmondták, bár Simicska volt az elnök, az operatív ügyekkel soha nem foglalkozott, azokat Vida vitte; szakmai elnökhelyettesként lényegében ő irányította a hivatalt. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint első adóhivatali időszakának legnagyobb teljesítménye az APEH és a társadalombiztosítás integrációjának koordinációja volt: a nagy munka a legkisebb fennakadás nélkül zajlott, és ennek eredményeként a korábbinál nagyságrendekkel több bevétel folyt be a központi költségvetésbe. (Akinek nem ugrik be rögtön: azóta fizetjük a tb-járulékot is az adóhivatalnak.) „Ildikó osztotta ki a feladatokat, neki számoltak be, mindenki tudomásul vette, hogy ő a főnök” – mondta egyik forrásunk.

Simicska Lajossal

 

Az adóhivatalnál egyébként többen – politikai meggyőződésüktől függetlenül – máig a Simicska-időszakot tekintik a legjobb érának: korábban (és kis kivétellel később is) a mindenkori elnököt a miniszter szinte dróton rángatta, a kézi vezérlés azonban nála szóba sem jött. Simicska távozásával az ő embereként számon tartott Vida lépett előre, és ezen a téren a helyzet szerintük nem változott. Többen felidéztek egy még az első Orbán-kormány idején történt esetet, amikor baleset kö­vetkeztében meghalt a békéscsabai APEH-igazgató, és felmerült, hogy egy hozzá nem értő fideszes politikust nyomnának be a helyé­re. „Nem hagyjuk” – adta ki a jelszót Vida Ildikó, és képes volt ­el­érni, hogy az utódlást szakmai alapon, belülről oldják meg.
A másik, máig megmaradt jóté­temény a „Lajos-arany”. Simics­kának megvolt az érdekérvénye­sítő képessége ahhoz, hogy elérje: törvényben rögzítsék, hogy ha az adóhivatal túlteljesíti a bü­dzsé­ben kőbe vésett bevételi tervet, akkor a többlet egy hányadát premizálásra költheti – ami a dolgozóknak akár évi 20 százalékos pluszt is fialhat. Vida a Figyelőnek egy 2000-ben adott interjúban kijelentette: illúzió azt képzelni, hogy az adóhatóság valaha is polgárbarát lehet – érdekes módon kollégái ezért a kijelentéséért is becsülik.

Az APEH-nál évente egyszer kibővített, nagyvezetői értekezletet tartanak, többnyire az Ezüstparton. Az egyik ilyen összejövetelen szegedi erős paprikával „felturbózott” pálinka került az asztalra, többen emiatt korábban is mentek „aludni”; a másnapi reggelihez érkezők aztán még ott találták az étteremben az elnök asszonyt egy szűkebb társasággal. Magán­életéről azonban keveset tudni, például a vele közelebbi viszonyban lévők is azt mondták, Vida
Ildikó férje olyan, mint Columbo hadnagy felesége: tudnak róla, de senki sem látta.

A Simicska–Vida-féle adóhivatal azért nem volt elíziumi mező: egyik nagy botránya a „hosszú bájtok éjszakája” volt (melyben elnökhelyettesként részes lehetett Vida is), amikor 1998 novemberében a gyanú szerint a Fidesz egyes alakjaira és konkrétan magára nézve kínos adatokat távolíttatott el Simicska a hivatali nyilvántartásokból. Utóbb, már a szocialisták kormányzása (és Király László György APEH-elnöksége) idején lefolytatott vizsgálat azonban semmiféle adateltüntetésre nem talált bizonyítékot. Továbbá a hivatal akkoriban gyakran kellemetlenkedett az első Orbán-kormány ellenfeleinek, kritikusainak. 1999 nyarán az orbáni elképze­lésekbe nem illő Kovács Attila MLSZ-elnöknél vagy a Horn Gyula villáját építő DOM Rt.-nél nyomoztak adórendőrök. Amikor egy 1999-es időközi választáson a kormánypárt jelöltjével szemben a koalíciós partner MDF elindította Viniczai Tibort, azonnal adóellen­őrzést kapott. Többször írtak az újságok arról, hogy a nyomozói jogkörrel 1999 januárjában megszervezett bűnügyi igazgatóság négy vezetőt is elfogyasztott Simicska és Vida regnálása alatt. A HVG szerint azért fejezték le az igazgatóságot, mert a vezető munka­társak tiltakoztak az ellen, hogy belső ellenőrzésre hivatkozva az APEH csúcsvezetői betekinthessenek bármelyik titkos aktába. Belső forrásaink és Vámosi-Nagy Szabolcs egykori elnökhelyettes szerint azonban ezek az ügyek inkább az adóhivatalba idegen testként illeszkedő igazgatóság működési problémáit jelezték.

Törvénybe foglalva

Az első Orbán-kormány bukása után az APEH-től a Simicska-birodalom egyik zászlóshajójához, a Mahir Zrt.-hez tér vissza (2003–2010), 2003 és 2007 között pedig Liszkay Gáborral együtt a Hung-Ister Zrt. filmes cég felügyelőbizottsági tagja. Ez idő tájt a nyilvánosságban egyszer kerül elő komolyan a neve, amikor 2007-ben arról írnak a lapok, hogy egy Fidesz–MSZP-paktumnak köszönhetően Vidát neveznék ki az Állami Számvevőszék egyik alelnökévé. (Nem így lett.)

A második Orbán-kormánnyal ő is visszatér a közszférába: kormánybiztosként levezényli az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség egyesítését, majd ő lesz az így létrehozott Nemzeti Adóhivatal (NAV) elnöke. Elődjét, Szikora Jánost formálisan azért távolította el az új hatalom, mert 2008-ban a légitársaság vezérigazgatójának kérésére leállíttatta a Malév köztartozásának behajtását. Azt, hogy ismét Vida kerül az adóhatóság élére, már a második Orbán-kormány megalakulása előtt biztosra vették fideszes körökben. Simicska befolyása olyannyira kézzelfogható volt a kormányalakítás hónapjaiban, hogy Vida kinevezése érdekében a vonatkozó kormányrendelet szövegét is módosították. A „Lex Vida” néven elhíresült, a hatóság jogállását tisztázó jogszabályból törölték azt a kitételt, miszerint annak elnöke „legalább öt év közigazgatási gyakorlattal, ötéves vezetői tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tekintéllyel rendelkező magyar állampolgár” lehet. Az új szabály értelmében a posztot minden „jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár” betöltheti – és ez már illett Vida személyére. A NAV egyik magas beosztású vezetője arra hívta fel a figyelmet: a második Orbán-kormány alatt 2010–2011-ben a legcsekélyebb ellenállás és probléma nélkül zajlott a korábbi adóhivatal és a pénzügyőrség egybeszervezése.

„Ez olyan menedzseri teljesítmény, amely feltétlen elismerést érdemel” – mondta beszélgetőpartnerünk. Mások azt emelték ki, hogy Vida Ildikó 2010-ben lényegében változatlanul hagyta a hatóság regnáló vezetését, sőt több, a szocialisták alatt pozícióba került szakembert elő is léptetett. „Tényleg igazi anyatigris” – erősítette meg egyik interjúalanyunk Vida Ildikó önjellemzését, amely a Magyar Nemzetnek adott interjúban olvasható, hozzátéve: „Ez csak jó a hivatalnak.”

Beszéltünk olyanokkal is, akik erősen árnyalják ezt a kedvező ­képet. Egy volt NAV-dolgozó szerint a kormányváltások idején tapasztalható „liftezés” régi jelenség a hatóság történetében, és az új Orbán-korszak ennek csak egy következő állomását jelentette. Vagy­is 2010 után nem történt más, mint hogy a szocialista kormányok alatt háttérbe szorított területi vezetők ismét helyzetbe kerültek. Az irányítás centralizálását segítette az új főigazgatói struktúra is, amelyben kevesebb vezető kezében nagyobb hatalom összpontosult. Vida léptette elő pél­dául Dávida Mariannát, aki az új érában a NAV Központi Hivatal ellenőrzési főosztályának vezetője lett. Vida nem sokkal a kinevezése után Tamásné Czinege Csillát, az egykori APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága vezetőjét tette meg a későbbi NAV Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság vezetőjének. Ez azért ki­emelten fontos pozíció, mert hatálya alá tartozik a főváros és Pest megye, ahonnan az egész ország adóbevételeinek 35 százaléka származik. A korábbi jogi és koordinációs igazgatót, Csillag Dezsőnét szintén Vida helyezte elnökhelyettesi pozícióba.

Mellettük nagy befolyásra tett szert a hosszú időn át a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságát vezető Somos Katalin, aki korábban a kiemelt adózókért felelős szakigazgató volt. A Kiemelt Adózók Igazgatósága mellett az új főigazgatósághoz tartozott a határokon átívelő, láncolatos áfacsalások felderítéséért felelős Kiemelt Ügyek Igazgatósága (Küig).

Fejére nő

A Küig még az első Gyurcsány-kormány idején jött létre, és abban különbözött a területi kirendeltségektől, hogy az ország egész területén rendelkezett ellenőrzési jogkörökkel – ezért is hívta Vancsura István, a Küig Rapid ellenőrzési osztályának egykori vezetője „adó-FBI-nak”. Ahogy arról a főigazgatóságtól idén tavasszal távozó Vancsura a nyilvánosság előtt beszámolt, Somos 2010. októberi kinevezése után szinte folyamatosan gátolta az igazgatóság munkáját. Főosztályok szűntek meg, hat vezetőnek kellett távoznia, és megfeleződött a 240 fős állomány. A márciusban az atlatszo.hu-n publikált dokumentumok tanúsága szerint 2010 óta Somos több esetben vont meg vizsgálati engedélyeket egyes revizoroktól súlyos – főként a cukorkereskedelemmel összefüggő – áfacsalásgyanús esetekben. Vancsura a Narancsnak is megerősítette, hogy ezekről az esetekről és negatív folyamatokról többször tájékoztatta Vida Ildikót és Csillag Dezsőnét, de semmi nem történt.

Somosról a hivatal folyosóin azt beszélik: a szolnoki Tamásnéhoz hasonlóan a szintén szolnoki Nyerges Zsolt kormánybarát üzletemberrel ápol jó kapcsolatot. Van, aki szerint egyes esetekben nagyobb ráhatása volt döntésekre, mint akár az elnök asszonynak. Többek elmondása alapján a Simicskának és a szolnoki érdekcsoportnak egyes politikusoknál is nagyobb beleszólása volt a hivatalban zajló folyamatokba. Két szakértő informátor is szó szerint úgy fogalmazott, hogy „Orbán lényegében odadobta a NAV-ot Simicskáéknak”.

A szervezet revizorainak és igaz­­gatóságainak munkáját előbb adminisztratív úton akadályozták, végül egy kormányhatározattal 2013 januárjában megszüntették. Egyik szakértő forrásunk szerint ez azért történhetett meg, mert ekkorra a kormányzat részéről a NAV felett gyakorlatilag semmilyen kontroll nem volt: a hivatali vezetés által felterjesztett javaslatot a kormány kritikátlanul fogadta el. Somos még a hatóság felügyeletéért felelős Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter számára is érinthetetlen volt. A Küig megfojtásával a hálózati csalások szisztematikus ellenőrzése lényegében megoldhatatlanná vált, a kiemelt adózók ellenőrzése pedig az egyébként is túlterhelt megyei igazgatóságok felelőssége lett.

A Központi Hivatalban létrehoztak ugyan egy koordinációs osztályt, amely részben átvette a Küig korábbi állományát, de ennek már nem volt önálló ellenőrzési jogosultsága. Nem véletlen, hogy főként az olyan termékeknél vannak áfacsalások, mint a tej, a cukor vagy az étolaj, ezek ugyanis nem címkézhető, nehezen azonosítható termékek. Egy szakértő forrásunk szerint különleges adóhatósági nyomozati jogosultságok hiányában az ilyen természetű csalások majdhogynem felderíthetetlenek. A revi­zorok dolgoztak, de szelektáltan zajlott a munka, és rendszeres volt a kapacitáshiány. Januárban egy szlovák–magyar áfacsaló hálózatot kap­csolt le a NAV, amely 3,5 milliárd forint adó befizetését próbálta elsumákolni.

Frontvonalban

Van, aki szerint e fogás bejelentése látszatintézkedés volt. Emlékezetes, hogy nem sokkal előtte, nagyjából egy éve lépett a nyilvánosság elé Horváth András egy­kori NAV-munkatárs azzal, hogy vélelme szerint a magyar költségvetést 1000-1500 milliárd forint kár éri az elmaradt áfabefizetések miatt, és az adóhivatal bizonyos típusú, szervezett, nagy értékű áfacsalások fölött tudatosan huny szemet. E vádat a NAV egy kétnapos kamuvizsgálattal igyekezett semlegesíteni, később pedig több vizsgálatról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy transzparensnek és elkötelezettnek mutassa magát. Akkor viszont léptek az amerikaiak. Információink szerint a Küig megszüntetésének volt visszhangja az amerikai nagykövetség berkeiben is, és ezt köve­tően sűrűsödtek meg az amerikai cégektől érkező panaszok. 2013 végétől a nagykövetség illetékesei és a NAV vezetői többször találkoztak, de sosem a legmagasabb szinten: André M. Goodfriend megbízott követségi ügyvivő és Vida Ildikó a mostani ügy kitörése előtt nem találkoztak. Miután nem volt érdemi előrelépés, jú­niusban az amerikai nagykövetség a külügyminisztériummal vette föl a kapcsolatot.

Egyes megkérdezettek szerint a levél, amelyben arról értesítették Vida Ildikót, hogy magánemberként nem léphet az Egyesült Államok területére, nem személyesen neki, hanem a NAV elnökének szólt, akit történetesen Vida Ildikónak hívnak. „Ő a parancsnok, ő viseli a felelősséget, neki kell elvinni a balhét akkor is, ha személyesen semmi köze hozzá” – jellemezte a helyzetet az adóhivatalt belülről ismerő forrásunk, és hasonlóan nyilatkozott Vámosi-Nagy Szabolcs is. Egy másik, volt NAV-dolgozó szerint is elképzelhető, hogy Vida „két kézzel” nem vett részt a vitatott esetekben, „de teljességgel kizárt, hogy nem tudott róluk”.

Több informátorunk furcsállja, hogy „csak Vidát dobták be”. Mások szerint szó sem volt előre eltervezett akcióról. Vida egyik ismerőse azt mondta a Narancsnak: Vida nem Simicska biztatására adott interjút a régi ismerős, Liszkay Gábor lapjának, bár azt valószínűsíti, hogy „előtte azért beszéltek”. A konspirációs elméletet mindenesetre erősíti, hogy információnk szerint továbbra sincs kapcsolat Orbán és Simicska között. Úgy tudjuk, Vida egyszerűen megunta a kormányzati szereplők megnyilvánulásait, miszerint őket a NAV részéről senki nem tájékoztatta. „Még hogy ő nem jelentette volna az esetet a kormánynak!?” – tolmácsolta az elnök asszony felháborodását előbb idézett ismerőse.

Vida kitárulkozásával minden­esetre kellemetlen helyzetbe hozta a kormányt, és nem csak azért, mert ezzel meghazudtolta a kabinet egyes képviselőit. Kockázatos játszma veheti kezdetét, különösen azért, mert Vida Ildikó visszautasította a lemondást. A kormány számára politikailag nehezen tartható helyzet ez, miközben Vida eltávolítása Simicskáékkal, illetve az adóhatóság többi vezetőjével szemben nyithat újabb és veszélyes frontot. Ráadásul egy­előre az sem tudható, milyen ügyek lehetnek a NAV-vezetők, illetve a már távozott szakértők és igazgatók dossziéiban. A 444.hu-nak küldött tájékoztatásában az ügyészség azt írta, „nincs olyan folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy, amellyel konkrétan azonosítani lehetne olyan eseteket, amelyekre a kitiltások vonatkoznak”. Ugyanakkor tény, hogy Horváth András tavalyi feljelentése nyomán jelenleg is folyamatban van egy ügyészségi eljárás a NAV ellen, hivatali visszaélések gyanújával. Ha Vida Ildikó valóban olyan kemény és szívós, mint ismerősei állítják, lesz még miért küzdenie.

(Közreműködött: Ballai József)