Magyar Narancs: Egyre többen beszélnek róla, de túl sok eredményt eddig nem láttunk a menstruációs szegénység problémájának hazai kezelésében.
Tóth Enikő: Nagyon sok lány és nő van olyan helyzetben, hogy nem tud betétet vagy más menstruációs eszközt vásárolni – vagy ugyan meg tudják venni, de nem eleget. Ezért például ritkábban cserélik vagy rosszabb minőségűt választanak, ezzel azt kockáztatják, hogy átáznak, mert egyszerűen tudják, hogy spórolni kell a betéttel. Talán a legfájóbb az, amikor a lányok inkább kimaradnak az iskolából a menstruációjuk idején, hogy elkerüljék az ilyen helyzeteket. Ez mind a menstruációs szegénység problémaköre.
Lehetetlen megbecsülni, hogy itthon hány lányt és nőt érint a probléma akár csak ideiglenesen, és sajnos nincs is kormányzati akarat a feltérképezésére, pedig az iskolai, munkahelyi hiányzásokból és célirányos kutatásokból lehetne erre következtetni. A Magyar Vöröskereszt 2019-ben végzett felmérést hátrányos helyzetű térségekben iskolás lányok körében, akkor a válaszadók 10 százalékáról derült ki, hogy érintett menstruációs szegénységben. A P&G-nek egy 2018-as felmérése alapján pedig a 18 és 24 év közti lányok közül minden ötödik érintett.
MN: Mi a helyzet más országokban?
TE: A statisztikák alapján a világon mintegy 500 millió nő és lány él, akik nem férnek hozzá megfelelő menstruációs higiéniai termékekhez. A menstruációs szegénység számos negatív következménnyel jár szerte a világon, például egyes lányok Kenyában, Ugandában, Ghánában, Zimbabwéban és Nigériában szexuális szolgáltatásokat ajánlanak fel, hogy hozzájussanak a higiéniai termékekhez. De nem kell ilyen messzire menni, a menstruációs szegénység nem válogat az országok között. Olyan magas jövedelmű országokban is jelen van a probléma, mint például az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok vagy Németország. Egy az Egyesült Királyságban elvégzett felmérés alapján 10-ből 3 lánynak okoz problémát, hogy megvásárolja ezeket a higiénés termékeket.
MN: Máshol is indult a mostanihoz hasonló kampány, s ha igen, milyen eredménnyel?
TE: Még korábban beszélgettünk a lengyel Pink Box nevű szervezet munkatársaival. Ők 2019-ben indultak, és “pink boxokat” biztosítanak közösségek, elsősorban iskolák számára, amelyekbe bárki betehet adományként menstruációs eszközt, akár csak egy-két betétet, és amiből bárki vehet egyet, ha épp szüksége van rá. A legtöbb ilyen doboz iskolákban van, és a közösségek tartják fenn őket, de szükség esetén a szervezet is tud betétet küldeni. Itthon a NEM! – Nők Egymásért Mozgalomnak volt hasonló akciója, például szórakozóhelyeken, egyetemeken helyeztek ki gyűjtődobozokat, és a beérkezett adományokat rászoruló lányoknak, gyermekotthonoknak juttatták el.
A világon először 2020-ban Skóciában foglalták törvénybe, hogy a női higiéniai termékeket ingyenesen kell rendelkezésre bocsátani azért, hogy segítséget kapjanak a nők.
A törvény szerint minden önkormányzat köteles térítésmentesen nyújtani a szükséges egészségügyi termékeket mindazok számára, akik kérik.
2021 óta Franciaországban az egyetemeken kötelező a termékeket ingyenesen hozzáférhetővé tenni. Finnországban minden általános és középiskolában osztanak ingyen menstruációs termékeket. Cipruson százalékos áfakategóriába sorolták a menstruációs termékeket, ez volt az első EU-s tagország, amelyik ezt megtette. Ausztráliában 2019-ben lépett életbe a női higiéniai termékek adómentességét előíró szabályozás. Az Európai Unióban csak kivételes esetekben lehet nulla százalék az áfa, de a menstruációs termékek pont ilyen kivételt jelentenek, ez azért kijelöl egy irányt.
MN: Mikor indult itthon a kampány? Melyek voltak a megszólított üzlet- és áruházláncok?
TE: Már régóta fontosnak tartjuk, hogy foglalkozzunk ezzel a témával is, és amikor a Tesco nyáron bejelentette, hogy tartósan csökkentik a saját márkás menstruációs termékek árát, lényegében “elengedik az áfát”, akkor jött az ötlet, hogy erre kérjük a legnagyobb hazai áruházláncokat is, ezért indítottuk el a petíciót július elején, amit több mint 11 ezren írtak már alá. Piacvezetőkként a Lidlt, a SPAR-t és az Auchant céloztuk, de természetesen megkerestük a többi élelmiszerboltláncot és a drogériákat is.
MN: Milyenek voltak a visszajelzések?
TE: Az Aldi, a Lidl és a Penny elutasította a megkeresést. Hamarosan (szeptember 23-án) a DM képviselőivel fogunk beszélni, az Auchan, a CBA és a Rossmann válaszát még várjuk. Ami viszont
óriási eredmény, hogy a SPAR-ral már tárgyaltunk, és ők augusztus folyamán közel félszáz női higiénia termék árát csökkentették tartósan.
MN: Hány százalékos árcsökkentést tartanak kívánatosnak?
TE: Egy minimum 20-25 százalékos csökkentés már igenis érezhető segítség, ezért várjuk a további láncok csatlakozását. Nemrég kérdéseket intéztünk az érintett államtitkárokhoz is – a családokért, a köznevelésért, az egészségügyért és a szociális ügyekért felelősökhöz – arról, hogy mit gondolnak a menstruációs szegénységről, mit terveznek tenni a felszámolásáért, egyelőre nem kaptunk választ, de nincsenek illúzióink. A segítségnyújtást meg kell, hogy előzze egy széles körű felmérés is, de ugye, mint tudjuk, a kormány nőügyekkel nem foglalkozik.
MN: Meddig folytatják a kampányt, mik a kitűzött célok?
TE: Az árcsökkentés mellett elengedhetetlen lenne, hogy a menstruációs termékek áfája 5, vagy akár 0 százalékra csökkenjen, és persze arra is szükség van, hogy a rászorulók számára ingyen is hozzáférhetők legyenek ezek. Ez alapvetően állami hatáskör, ugyanakkor a nagy cégeknek is kell társadalmi felelősséget vállalniuk abban, hogy a lányokat és nőket segítsék.
Minden árcsökkentés segítség például egy egyedülálló anyának vagy egy lánynak, aki a menstruációról nem is tud beszélni otthon, mert nem olyan a családi légkör.
MN: Milyen a visszhangja a kampánynak?
TE: Egyre nagyobb figyelem övezi a menstruáció témáját, és annak különösen örülünk, hogy a kampányunk az ifjúságot is megmozgatja. Talán a mostani fiatal generációnak már kevésbé tabu a menstruáció, lehet és kell is beszélnünk a kimondottan nőket érintő társadalmi problémákról. Számos támogató üzenetet kaptunk a kampány hírére. Itt tényleg nem csak arról van szó, hogy segíteni kell a leginkább rászorulókat, hanem arról, hogy olyan anyagi terhet jelent a menstruáció, amit enyhíteni kell. A cégeket pedig sok szempontból könnyebb rábírni a segítségre, mint a kormányt. A petíciót a szabad.ahang.hu oldalon lehet aláírni, a feliratkozókat pedig tájékoztatni fogjuk a kampány fejleményeiről és a további lehetőségekről is.
