Orbán Viktor miniszterelnök beszédével kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. A kormányfő szerint a sikeres oltási programnak köszönhetően szabad és biztonságos nyarunk volt. Megteltek élettel az utcáink, tereink, kinyitottak a boltok, a családtagjainkat meg tudtuk látogatni, a gyerekek iskolába mehettek, újra dolgozhatunk. A kormányfő azonban hozzátette, lesz negyedik hullám; a korlátozások, a maszkhasználat nem elegendő, ugyanis a koronavírus olyan fertőzés, ami ellen csak az oltás működik. (Orbán ugyanezt hajtogatta múlt pénteki rádióinterjújában is.)
A szakemberek javasolják a harmadik oltás felvételét; álláspontjuk szerint, aki felveszi, védetebb lesz, mint aki nem veszi fel. A jelenlegi adatok szerint 525 ezer ember kapta meg a harmadik oltást, jelenleg 7,9 millió vakcina áll rendelkezésre, és további 8,9 millió vakcina leszállítása várható, tehát december végéig 17 millió oltóanyagunk lesz - hangzott el a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában.
A kormány javasolja az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet és rendkívüli jogrend év végéig történő meghosszabbítását, mert a cselekvőképességet fent kell tartani,
mondta Orbán. (Ezt szintén jelezte már a kormány a múlt héten.)
A miniszterelnök ezután gazdasági adatokról beszélt. Mint mondta, a második negyedévben 17 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék értéke, a gazdaság teljesítménye meghaladja a járvány előtti szintet, a júliusi adatok szerint 4,7 millió a foglalkoztatott, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alatt. Orbán úgy látja, a kormány képes lesz 5,5 százalék fölé emelni a gazdaság teljesítményét.
A parlamenti nyitányon mondott beszédből természetesen nem maradhatott ki a nemzeti konzultáció. Orbán megismételte azt az ugyancsak korábban hangoztatott tézisét, hogy újabb járványok, népvándorlás fenyeget, amihez alkalmazkodni kell. 1,4 millióan küldték vissza a kérdőíveket, amiből egyértelmű következtetéseket lehet levonni; a minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, vissza kell tériteni a gyeremekeket nevelőknek az adójukat, a munkát terhelő, család támogató adókat meg kell védeni, a hitelmoratóriumot pedig meg kell hosszabbítani – utóbbiról már született is döntés.
Orbán arról tájékoztatott, hogy a kormány javaslata szerint 2022. február 15-ig visszatérítik a gyerekeket nevelő szülőknek a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójat (szja), a nyugdíjasok újabb kiegészítést kapnak az infláció miatt. Folytatják 2022 februárjában a 13. havi nyugdíj visszavezetését, a rendvédelmi és fegyveres szervezetek hathavi fegyverpénzt kapnak, és bevezetik a 25 év alatti szja-mentességet. Tárgyalnak a munkavállalókkal és a 200 ezer forintos minimálbér-emelésre jó esély van szerinte. (E bejelentések sem tartalmaztak újdonságot, Orbán korábban már mindegyiket belengette.)
„Támadás Brüsszelből”
A miniszterelnök beszélt az afganisztáni helyzetről is, amivel kapcsolatban szerint az Egyesült Államok rossz döntést hozott. Magyarország kihozta az országból a saját egységeit, illetve azokat a helyi civileket, akik segítséget nyújtottak. Álláspontja szerint az országukat elhagyó migránsokat nem szabad az Európai Unióba hozni, a hotspotokat a határokon kívül kell létrehozni. Az elmúlt hetekben a balkáni migráns útvonal megtelt; egy év alatt háromszorosára nőtt a határsértők, embercsempészek száma. A kormány azt javasolja, hogy a migrációval kapcsolatos minden hatáskört kapjanak vissza a tagállamok.
A „gyermekvédelmi törényről” is beszélt, amit „Brüsszel megtámadott”, ugyanis kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Szerinte ez abszurd, ellenkezik azzal a közfelfogással, hogy a szexuális felvilágosítás a szülők joga. A népszavazás eredményét sem várja meg, hanem Brüsszel zsarol, perrel fenyeget, rá akarja kényszeríteni a véleményét a magyarokra – sorolta Orbán. Az EU helyreállítási hitelalapról azt mondta, tárgyalnak róla, de vannak országok, melyek már júniusban megkapták a rájuk eső részt, ami sérti a tisztességes versenyt.
„Brüsszel elvtelen, részlehajló”
– mondta hozzátéve, Magyarország nem kerülhet versenyhátrányba, ezért a helyreállítási programokat más forrásból megelőlegezi a kormány.
Végül beszélt arról is, hogy Oroszország szerepe nőtt a gázellátásban; elkészült az Északi Áramlat kettes gázvezetéke, Magyarország már megállapodást is kötött, ami október elsején lét hatályba és 15 évre szól.
Falusi keménylegények, Mészáros Lőrinc nászajándéka
Orbán Viktor beszédét elsőként Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetőjének felszólalása követte. Szerinte a kormány saját maga által kreált démonokkal küzd;
például olyan emberek ellen, akik „szeretnének szabadon szeretni”.
A kormány bátorságát a falusi búcsúk keménylegényeinek bátorságával hasonlította össze, akik szerinte arra alkalmasak, hogy tönkretegyék a falu életét, de köztiszteletre nem érdemesek. Az ilyen emberek továbbá nem képesek elfogadni, hogy a haza sokszínű. „Magyarország békét akar” – mondta. Utána arról faggatta Orbánt, hogy miért nem kérdezte meg népszavazással az embereket például arról, hogy akarnak-e alaptörvény-módosítást, Paks 2 beruházást, Fudan Egyetemet. „Nem akarják, ezért meg sem kérdezi őket. Magának a népszavazás hatalmi-politikai játék” – mondta.
Gyurcsányt Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke követte, aki szerint Orbán olyan előadást tartott, amely nyomokban tartalmazott valóságot. Megemlítette a nap egyik fejleményét, miszerint a nemzetbiztonsági bizottság ülésének dokumentumait 30 évre titkosították, így addig nem derülhetnek ki a megfigyelési botrány részletei.
„Önök ebbe már belebuktak”
– mondta. Szociális témákkal folytatta; azt mondta, az 5 százalékos infláció miatt a 3,5 százalékos nyugdíjemelés ellenére ma kevesebbet ér a nyugdíj, mint egy évvel ezelőtt. Miközben Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya 20 milliós karórával parádézik. Méltatta az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjét, Karácsony Gergelyt, akitől szerinte Orbánék rettegnek. „Önleleplezés, hogy a lejáratására 130 millió forintot költöttek” – mondta.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke folytatta a sort, aki szerint a leggazdagabbak vagyona a válság alatt egyharmaddal nőtt. Mint mondta,
Mészáros Lőrinc előre megkapta nászajándékát,
ugyanis 185 milliárddal tudta növelni a vagyonát, Szíjj László pedig nagyobbra cserélte a jachtját. Mindeközben Magyarországon lakhatási válság van, nincs panelprogram, bérlakásépítés, diákváros helyett pedig Fudan Egyetemet akar a kormány. Szerinte kormányváltásra van szükség, hogy ne egyszeri juttatásokat kapjanak az emberek és a társadalmi igazságtalanságokat fel kell számolni. „Azon dolgozunk, hogy egy év múlva ezekről Karácsony Gergely számoljon be” – mondta.
Beleszaladnak a pofonba
Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője szerint a kormány le akarja tagadi a valóságot, ugyanis Orbán nem beszélt például a közvagyon kilapátolásáról vagy az önkormányzatok sanyargatásáról; vidéken például nem maradt állami fenntartású felsőoktatási intézmény.
„Önök ezeket az embereket cserben hagyták”
– mondta.
Különösen erős szavakkal illette Orbánt Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje. Erről külön cikkben írunk.
Csökkenő a színvonal
Simicskó István a KDNP frakcióvezetője megköszönte Orbán Viktornak a tájékoztatást, és figyelmeztette a képviselőket, hogy a beszédekről jegyzőkönyv készül, amit a leszármozattjaik elolvashatnak. Felelevenítette a még MSZP-kormány alatti kettős állampolgárságról szóló népszavazást, amikor „magyar ember magyar ember ellen állított szembe” a baloldal, miközben a mostani kormány védelmezi a hazát és megélhetést biztosít az embereknek.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint a nyáron azt feltételezték, hogy az előző évek színvonalához képest csak fölfelé van, de erre ma rácáfolt a baloldal. „Demagógia, rágalmazás. Rengeteget fejlődtek. A szekunder szégyen is elfog” – mondta. A megfigyelési botrányról azt mondta, a Gyurcsány-kormány alatt volt, amikor a titkosszolgálatokat politikai célra haszánálták. Úgy vélte, Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt becsapta a nyugdíjasoknak, mert megígérte nekik, hogy fűtési támogatást nyújt majd főpolgármesterként, amit nem tartott be.
A napirend előtti adok-kapokot Orbán viszontválasza zárta; szerinte olyan helyzetben vagyunk, ahol a tények és a múlt nem számít.
Jakab Péter bohóckodni jár a parlamentbe, ezért, amit mond, nem kell komolyan venni,
vélekedett. Gyurcsány Ferencet pedig „morális szempontokra” emlékeztette azzal, hogy felolvasott neki a 15 éves őszödi beszédből.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
