2050 végéig titkos, miről beszéltek ma Pegasus-ügyben

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 20.

Belpol

Határozatképes volt a nemzetbiztonsági bizottság, és tárgyaltak is a lehallgatási botrányról.

Vett-e Pegasus kémszoftvert a magyar állam az elmúlt években? – erre szerettek volna választ kapni az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ellenzéki tagjai a ma délelőtti ülésen. Utóbb Stummer János, a jobbikos elnök azt mondta, a kérdésre nem kaptak feleletet Pintér Sándor belügyminisztertől, sem Völner Páltól, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárától. Egyikük sem cáfolta egyértelműen, hogy használták-e a Pegasus kémszoftvert Magyarországon arra, hogy újságírókat, politikusokat figyeljenek meg. Az MSZP-s Molnár Zsolt úgy fogalmazott, hogy nem kaptak érdemi válaszokat, illetve amiket kaptak, azok érdemben nem ellenőrizhetőek.

Ezen túl érdemi tájékoztatást nem lehetett adni arról, miről beszéltek az ülésen, mert a kormány kérésére 2050 végéig titkosították az elhangzott információkat.

Az a korábbi, meghiúsult bizottsági üléshez képest kétségkívül előrelépés volt, hogy ezúttal jelen voltak kormánypárti képviselők is, és eljött Pintér és Völner, tehát a kormányból azok, akik az információszerzést felügyelik. 

Az is kiderült még – számol be az ülésről a Telex –, hogy a bizottság ellenzéki tagjai, Stummer János (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek az ügyben, de ezt a kormánypárti képviselők nem szavazták meg, így nem lesz ilyen vizsgálat. Ha lett volna, annak a bizottságnak a tagjai belenézhettek volna a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok nyilvántartásába, és meghallgathatták volna a szolgálatok munkatársait – akiknek muszáj lett volna válaszolniuk a kérdésekre.

Pintér Sándor belügyminiszter arra nyitott volt, hogy mint 2014-ben, a nemzetbiztonsági bizottság most is tartson kihelyezett ülést a szolgálatoknál, és tájékozódhasson arról, hogyan gyűjtenek titkos információt a nyomozók.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.