2050 végéig titkos, miről beszéltek ma Pegasus-ügyben

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 20.

Belpol

Határozatképes volt a nemzetbiztonsági bizottság, és tárgyaltak is a lehallgatási botrányról.

Vett-e Pegasus kémszoftvert a magyar állam az elmúlt években? – erre szerettek volna választ kapni az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ellenzéki tagjai a ma délelőtti ülésen. Utóbb Stummer János, a jobbikos elnök azt mondta, a kérdésre nem kaptak feleletet Pintér Sándor belügyminisztertől, sem Völner Páltól, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárától. Egyikük sem cáfolta egyértelműen, hogy használták-e a Pegasus kémszoftvert Magyarországon arra, hogy újságírókat, politikusokat figyeljenek meg. Az MSZP-s Molnár Zsolt úgy fogalmazott, hogy nem kaptak érdemi válaszokat, illetve amiket kaptak, azok érdemben nem ellenőrizhetőek.

Ezen túl érdemi tájékoztatást nem lehetett adni arról, miről beszéltek az ülésen, mert a kormány kérésére 2050 végéig titkosították az elhangzott információkat.

Az a korábbi, meghiúsult bizottsági üléshez képest kétségkívül előrelépés volt, hogy ezúttal jelen voltak kormánypárti képviselők is, és eljött Pintér és Völner, tehát a kormányból azok, akik az információszerzést felügyelik. 

Az is kiderült még – számol be az ülésről a Telex –, hogy a bizottság ellenzéki tagjai, Stummer János (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek az ügyben, de ezt a kormánypárti képviselők nem szavazták meg, így nem lesz ilyen vizsgálat. Ha lett volna, annak a bizottságnak a tagjai belenézhettek volna a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok nyilvántartásába, és meghallgathatták volna a szolgálatok munkatársait – akiknek muszáj lett volna válaszolniuk a kérdésekre.

Pintér Sándor belügyminiszter arra nyitott volt, hogy mint 2014-ben, a nemzetbiztonsági bizottság most is tartson kihelyezett ülést a szolgálatoknál, és tájékozódhasson arról, hogyan gyűjtenek titkos információt a nyomozók.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.