Orbán Viktor az EP-ben arról beszélt, hogy a kormány az Európai Unióval és egy nemzetközi pénzügyi spekulánssal áll vitában. Szerinte ugyanis Soros országokat tett tönkre, mégis nagy becsben tartják Brüsszelben. A CEU-ról azt mondta, hogy alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak, a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást. Arról beszélt, hogy a magyar szabályozás bezárja a „spekulációk és visszaélések lehetőségét”, átláthatóságot követel, és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet. Neki, mint Magyarország miniszterelnökének kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál.
A nemzeti konzultáció kapcsán arról beszélt, hogy nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, ugyanakkor számos tekintetben elégedetlenek az EU működésével. „A kritika annak szól, hogy az EU-t szeretnénk megreformálni” – tette hozzá a miniszterelnök.
Szerinte az állampolgárok elégedetlenek az EU-val, és bizalmukat csak úgy lehet visszaszerezni, ha „mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges”. Szerinte unióra van szükség, amely előnyben részesíti a fair és nyílt vitát, és felszólította a képviselőket, hogy legyenek kritikusak a Magyarországgal szembeni előítéletekkel szemben, és – mint fogalmazott – mérjenek egyenlő mércével. A nemzeti konzultáció például az előítéletek nélkül valójában egy innovatív dolog, amit az unió más országaiban is használni lehetne. A miniszterelnök hozzátette: a magyar kormány tudatában van annak, hogy az európai uniós tagság nem csak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár, és Magyarországon magas az unió támogatottsága. „Az elmúlt évek konfliktusait igyekezte párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni.” Orbán azt ugyanakkor nem tartja elfogadhatónak, hogy kötelező érvénnyel telepítsenek be menekülteket az országba. „Erről mi szeretnénk dönteni. Soros György és NGO-i évente 1 millió migránst akarnak az EU-ba szállítani” – véli Orbán, aki azt sem tartja elfogadhatónak, hogy „ha a rezsiköltségeket kívülről határoznák meg és az adómegállapítást is nemzeti hatáskörben szeretnénk tartani, mert ez rontaná a versenyképességünket”. „Nem akarjuk a nemzeti és az uniós hatásköröket átírni, csak a meglévőket betartani, innen az Állítsuk meg Brüsszelt! szlogen is.”
A civil szervezetekkel kapcsolatban elmondta, az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését, a magyar kormány sem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről (NGO) tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük. A civil törvény szerinte amerikai mintára épül, és arra kérte a képviselőket, ne ítéljék el Magyarországot pusztán azért, mert önálló véleménye van.
Magyarország betartja a migrációval kapcsolatos dublini rendeletet, ami miatt elismerést érdemel és nem bírálatot – jelentette ki. A miniszterelnök az európai parlamenti képviselők hozzászólásaira válaszolva hangsúlyozta, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek betartásával elsősorban Németországot, Ausztriát és Svédországot védi, mivel a migránsok csak áthaladni kívánnak Magyarországon. A kormányfő kijelentette, a magyar álláspont migrációs kérdésben világos: az illegális migrációt meg kell állítani, az Európai Unió területén kívül kell különválasztani a menekülteket a gazdasági migránsoktól, a bajba jutott emberek számára oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van. Hangsúlyozta, a migránsok kötelező kvóta alapján történő áthelyezésének politikája megbukott, hiszen azok az államok sem hajtják végre, amelyek nem szegülnek szembe az uniós politikával. Ez egy rossz gondolat volt, amelyet abba kell hagyni, és más megoldást kell keresni – tette hozzá a miniszterelnök.
Nem könyöradomány, amit Magyarország kap az Európai Uniótól, a kohéziós politikával minden tagország jól jár, így nem kérhetik tőlünk, hogy „fogjuk be a szánkat” – fogalmazott viszontválaszában Orbán Viktor.
A kormányfő kiemelte, hogy a nettó befizető tagállamok is haszonélvezői a kohéziós politikának. „Nem kérhetik tőlünk, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mint ha önök ajándékot adnának nekünk, és mi az önök megvásárolt lekötelezettjei lennénk” – jelentette ki.
