Petícióval fordulnak a kormányhoz a napelemesek

  • narancs.hu
  • 2022. október 28.

Belpol

Több mint 43 ezer beruházó és a munkát végző vállalkozások nevében kérik a csütörtökön életbe lépett rendelet megváltoztatását.

 

Petíciót nyújt be a csütörtökön hatályba lépett, a veszélyhelyzetre és a napelemekre vonatkozó kormányrendelethez a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség és a MANAP Iparági Egyesület.

A két szervezet a Magyar Mérnöki Kamarával is egyeztetett a 413/2022-es kormányrendeletről, amelyről Palkovics László technológiai és ipari miniszter azt nyilatkozta, nem lesznek kárvallottjai – a két szakmai szervezet azonban úgy látja, lesznek, a rezsiköltségeiket csökkenteni igyekvő családok és a napelemes szektor zömét adó kis- és középvállalkozások között is, tömegesen.

A fó probléma az, hogy az új szabály meg fogja szüntetni annak a lehetőségét, hogy akik most szereltetnek napelemet a házukra, a szükségletüket meghaladó áramot feltáplálják a közcélú hálózatba. Ez azért okoz gondot, mert így a házakra fölszerelt rendszereket el kell látni tárolóegységgel, ami megdrágítja a beruházást, és meghosszabbítja a megtérülési időt. 

A szakmai szervezetek azt kérik, hogy bizonyos napelemes rendszereknél, ahol a hálózat és transzformátorkörzet műszakilag alkalmas a csatlakozásra, tegyenek kivételt, és ne tiltsák a visszatáplálást. Az igénybejelentésre és az engedélyeztetési eljárásra adjon  lehetőséget az állam október 31. után is, és ez ügyben mindenütt helyben járjanak el a hálózati mérnökök, „ne országosan legyen korlátozva a visszatáplálás” „Az RRF-6.2.1-es, 100%-os támogatású napelemes pályázattal elnyert támogatások maximum összegét az eredeti bruttó 485 645 Ft/kWp-ről bruttó 600 000 Ft/kWp-re emeljék! Ha marad az eredeti összeg, több mint 43 ezer nyertes pályázónál kerülhet veszélybe a kivitelezés, hiszen a pályázat kiírása óta jelentős áremelkedés ment végbe a fotovoltaikus eszközök piacán éppúgy, mint a szállítmányozásban, a bérköltségekben, ráadásul időközben a forint is veszített értékéből a vezető devizákkal szemben” – érvel a két szakmai szervezet. 

Azt is kérik, hogy bizonyos ipari beruházásoknál a már megkezdett építést befejezhessék azokon a területeken, ahol a hálózat kapacitása még ezt megengedi, mert így nem mennének tönkre azok a beruházók, akik még a szigorítások előtt kezdték el a projektet.

„Kérjük, tegyék nyilvánossá azokat az adatokat, amik alapján a hivatkozott Kormányrendeletet meghozták, hogy lássuk, mely területeken, mennyi kapacitást bír még el a hálózat jelenleg, hogy átlátható és tervezhető legyen a növekedés üteme! Kérjük, hogy a Kormányrendeletben a Miniszter úr hatáskörébe helyezett lehetőségével éljen, és minél hamarabb határozza meg a felfüggesztés megszüntetésének időpontját, hogy a napelemes cégek tervezhessék alapvető működésüket, hiszen addig nem tudnak új erőműveket építeni! Amennyiben szakaszos feloldásra is van lehetőség, kérjük az ütemezést is adják meg október 31-ig!” – kérik a szakmai szervezetek. 

Azt is írják, hogy miként eddig, ezután is segíteni szeretnék a technológiai és ipari minisztérium munkáját, és minden segítséget megadnak a döntéselőkészítéshez, amikor ez a munka a megújuló energia magyarországi piacának növekedését, fejlődését szolgálja. Nem vitatják, hogy a hazai villamoshálózatot fejleszteni kell, és az energiatárolás megoldása fontos feladat, amiről a két szervezet tíz éve beszél. 

„Egyetértünk abban is, hogy a naperőművek robbanásszerű növekedése példaértékű volt az elmúlt években, amiben, úgy gondoljuk, szervezeteink és a kormány is sok energiát fektetett. Egy közös cél felé, egyértelmű stratégia szerint haladtunk, ami elősegíti a nemzetünk energiabiztonságának javítását. Ez a közös szándék és a mindannyiunk által ismert célkitűzések, jogi környezet biztosította a fejlődést. Ezzel szemben az elmúlt időszakban megjelenő rendkívüli intézkedések ezt a korábban jól átlátható irányvonalat beárnyékolták, és megkérdőjelezték bennünk a stratégiai célokat” – állapítja meg a Kiss Ernő (MNNSZ) és Szolnoki Balázs Ádám (MANAP) által aláírt közös nyilatkozat.

Ez a cikk pedig arról szól, hogy a kormánynak mi a terve a hálózattal:

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.