Petíciót nyújt be a csütörtökön hatályba lépett, a veszélyhelyzetre és a napelemekre vonatkozó kormányrendelethez a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség és a MANAP Iparági Egyesület.
A két szervezet a Magyar Mérnöki Kamarával is egyeztetett a 413/2022-es kormányrendeletről, amelyről Palkovics László technológiai és ipari miniszter azt nyilatkozta, nem lesznek kárvallottjai – a két szakmai szervezet azonban úgy látja, lesznek, a rezsiköltségeiket csökkenteni igyekvő családok és a napelemes szektor zömét adó kis- és középvállalkozások között is, tömegesen.
A fó probléma az, hogy az új szabály meg fogja szüntetni annak a lehetőségét, hogy akik most szereltetnek napelemet a házukra, a szükségletüket meghaladó áramot feltáplálják a közcélú hálózatba. Ez azért okoz gondot, mert így a házakra fölszerelt rendszereket el kell látni tárolóegységgel, ami megdrágítja a beruházást, és meghosszabbítja a megtérülési időt.
A szakmai szervezetek azt kérik, hogy bizonyos napelemes rendszereknél, ahol a hálózat és transzformátorkörzet műszakilag alkalmas a csatlakozásra, tegyenek kivételt, és ne tiltsák a visszatáplálást. Az igénybejelentésre és az engedélyeztetési eljárásra adjon lehetőséget az állam október 31. után is, és ez ügyben mindenütt helyben járjanak el a hálózati mérnökök, „ne országosan legyen korlátozva a visszatáplálás” „Az RRF-6.2.1-es, 100%-os támogatású napelemes pályázattal elnyert támogatások maximum összegét az eredeti bruttó 485 645 Ft/kWp-ről bruttó 600 000 Ft/kWp-re emeljék! Ha marad az eredeti összeg, több mint 43 ezer nyertes pályázónál kerülhet veszélybe a kivitelezés, hiszen a pályázat kiírása óta jelentős áremelkedés ment végbe a fotovoltaikus eszközök piacán éppúgy, mint a szállítmányozásban, a bérköltségekben, ráadásul időközben a forint is veszített értékéből a vezető devizákkal szemben” – érvel a két szakmai szervezet.
Azt is kérik, hogy bizonyos ipari beruházásoknál a már megkezdett építést befejezhessék azokon a területeken, ahol a hálózat kapacitása még ezt megengedi, mert így nem mennének tönkre azok a beruházók, akik még a szigorítások előtt kezdték el a projektet.
„Kérjük, tegyék nyilvánossá azokat az adatokat, amik alapján a hivatkozott Kormányrendeletet meghozták, hogy lássuk, mely területeken, mennyi kapacitást bír még el a hálózat jelenleg, hogy átlátható és tervezhető legyen a növekedés üteme! Kérjük, hogy a Kormányrendeletben a Miniszter úr hatáskörébe helyezett lehetőségével éljen, és minél hamarabb határozza meg a felfüggesztés megszüntetésének időpontját, hogy a napelemes cégek tervezhessék alapvető működésüket, hiszen addig nem tudnak új erőműveket építeni! Amennyiben szakaszos feloldásra is van lehetőség, kérjük az ütemezést is adják meg október 31-ig!” – kérik a szakmai szervezetek.
Azt is írják, hogy miként eddig, ezután is segíteni szeretnék a technológiai és ipari minisztérium munkáját, és minden segítséget megadnak a döntéselőkészítéshez, amikor ez a munka a megújuló energia magyarországi piacának növekedését, fejlődését szolgálja. Nem vitatják, hogy a hazai villamoshálózatot fejleszteni kell, és az energiatárolás megoldása fontos feladat, amiről a két szervezet tíz éve beszél.
„Egyetértünk abban is, hogy a naperőművek robbanásszerű növekedése példaértékű volt az elmúlt években, amiben, úgy gondoljuk, szervezeteink és a kormány is sok energiát fektetett. Egy közös cél felé, egyértelmű stratégia szerint haladtunk, ami elősegíti a nemzetünk energiabiztonságának javítását. Ez a közös szándék és a mindannyiunk által ismert célkitűzések, jogi környezet biztosította a fejlődést. Ezzel szemben az elmúlt időszakban megjelenő rendkívüli intézkedések ezt a korábban jól átlátható irányvonalat beárnyékolták, és megkérdőjelezték bennünk a stratégiai célokat” – állapítja meg a Kiss Ernő (MNNSZ) és Szolnoki Balázs Ádám (MANAP) által aláírt közös nyilatkozat.
Ez a cikk pedig arról szól, hogy a kormánynak mi a terve a hálózattal:
