A gödi 050-es parcella viszontagságos története a helyi termelőszövetkezet megszűnésével kezdődött, és a rendszerváltással indult kárpótlással folytatódott. Az 1990-es évek közepén az egykori tsz-tagok örökösei számára 12 telekre szelték a Göd közigazgatási határain belül külterületként nyilvántartott öthektáros szántóföldet. Már a föld kiosztása sem volt szerencsés: a két nagyobb, egy és két hektárt meghaladó tábla közé szorult 5 keskeny, 4-6 méter szélességű, ezer négyzetméter nagyságú földdarab. A parcella közös művelésű mezőgazdasági területként létezett tovább, egészen az 1997-es építési törvény megszületéséig, amely szerint 2003. december 31-től hatályát vesztették a települések általános rendezési tervei, amiket az ún. településszerkezeti terv (TSZT) váltott fel. 2004. júniusban Göd elfogadta a TSZT-t, amely a lakóövezettel, szántófölddel, ipari létesítménnyel határolt 050-es parcellából 4,5 hektárt beépítésre szánt, és a terület településközponti vegyes besorolás alá került.
Az új övezeti besoroláson felbuzdulva a tulajdonosok a telkek belterületbe vonását kezdeményezték az önkormányzatnál, annál is inkább, mivel a TSZT szerint az önkormányzat a szomszédos szántón a Golf-1 lakópark létesítését képzelte el. Okkal bíztak abban, hogy a belterületbe vonás után eladhatják a földjüket, ahová ugyancsak lakópark épül. Ennek megfelelően a tulajdonosok új telekalakításban gondolkodtak, a földet is egyben árulták (és árulják azóta is). 2005 decemberében a jegyző arról értesítette őket, hogy az eljárást elindították a Dunakeszi Körzeti Földhivatalnál. 2006. áprilisban a földhivatal engedélyezte a szántóföldi telkek belterületbe csatolását lakótelkek alakítása céljából. Mivel az átsorolással a magyar állam termőföldet veszített, a tulajdonosoknak az aranykorona-értékre vetített 8,4 millió forint földvédelmi járulékot kellett fizetnie. A jogerőre emelkedett engedély érvényessége öt év volt: ennyi időt hagyott a hivatal a terület más célú hasznosításának megkezdésére.
Utólag módosítva
A 2006-os helyhatósági választáson az addigi szocialista-szabaddemokrata dominanciájú képviselő-testületet a szavazók fideszes többségűre cserélték, a polgármester a Fidesz-MDF jelöltje, Markó József lett - őt 2010-ben újraválasztották. Az új helyhatóság új főépítésze, Bertáné Tarjányi Judit a parcella előző ciklusban kitűzött és elindított fejlesztése iránt nem tűnt elkötelezettnek. Ennek egyértelmű jelét adta a 2006. november 13-i helyszíni szemlén: arról tájékoztatta a földhivatalt, hogy a TSZT még átalakítás alatt áll, ezért a korábbi belterületbe vonási kérelmet viszszavonják. "A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) nem lett elfogadva a testület által, elkészítése folyamatban van, jelenleg nem kívánható. Ütemezése nincs elfogadva a belterületbe csatolásnak, ezért az ingatlan leírásában az erre vonatkozó részek nem helytállóak" - jegyezte meg a főépítész a földhivatali jegyzőkönyv szerint. A főépítész "nem helytálló" minősítése a földhivatal azon megjegyzésére vonatkozott, miszerint az önkormányzat szándéka lakópark létesítése lenne. A bejárást egyébként nem a 050-es parcella, hanem a szomszédos külterületi ingatlan miatt tartották. A dokumentum lábjegyzetéből kiderül: a bejárásról készült jegyzőkönyv másolatára az a sor, hogy az a 050-es parcellára is "vonatkoztatva van (...) golyóstollal utólag lett felvezetve". Az utólag módosított földhivatali jegyzőkönyvre és az önkormányzat visszavont kérésére hivatkozva a dunakeszi földhivatal 2006. november 26-án megszüntette a belterületbe vonási eljárást. A még el sem készült HÉSZ-re hivatkozva az önkormányzat 2007. februárban három évig fenntartható változtatási tilalmat jelentett be, és megtiltott mindenféle építési tevékenységet, de még telekalakítást is.
A tulajdonosok 2007 tavaszán ismét kérelmezték a földhivatalnál a belterületbe vonást, amit a hivatal másodszor is elutasított. Ekkor a megyei földhivatalhoz fordultak - és az nekik adott igazat az önkormányzattal szemben. A megyénél elfogadták érvelésüket, miszerint az építési törvény a belterületbe vonást nem köti sem a TSZT, sem a HÉSZ meglétéhez. Nincs olyan jogszabály, amely egy önkormányzatot arra kötelezne, hogy a belterületbe vonásról rendeletben kelljen dönteni - mondta ki a megyei földhivatal, amely azt is egyértelművé tette, hogy a tulajdonosok jogszerűen jártak el: a változtatási vázrajz elkészült, a településtervezés-vállalkozási szerződést 2006. februárban megkötötték. A határozat azt is kimondta, hogy a kistulajdonosok földjei nem kaphatnak szántó besorolást, mivel nem érték el a minimum egyhektáros méretet, így művelés alól kivett, beépítetlen területek lettek, míg a két nagyobb hasáb belterületi szántó maradt.
A tulajdonosok hiába bíztak abban, hogy a belterületbe vonás után eladhatják a földet: 2008. szeptemberben az önkormányzat úgy módosította a 2004-es TSZT-t, hogy azzal lényegében ellehetetlenítette az értékesítést. A 050-es parcellát átsorolta kisipari kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetbe - ez kisebb műhelyek, üzletek, benzinkutak építését teszi lehetővé.
Parcellától az erdőt
Erre hivatkozva a parcella összes telkén végighúzódó, 200 méter hosszú, 30 méter széles véderdősáv került a tervrajzra. Az indoklás szerint azért, hogy a szomszédos lakóövezetet védje a majdan létrejövő gazdasági besorolású területtől. Az erdősáv önmagában elég lett volna ahhoz, hogy kedvét szegje egy vevőnek, de az új HÉSZ a parcellát H alakban átszelő, 22 méter széles utat is tartalmazott, jóllehet a parcella szélén aszfaltút fut. A polgármester indoklása szerint a gyűjtőútra azért van szükség, hogy a szomszédos, 17 hektáros mezőgazdasági területet meg lehessen közelíteni, a szélességét pedig törvény írja elő. Markó József arról közölt információt, hogy az erdősávot miért kellett 30 méter szélesre tervezni, miközben a törvény csak ötméteres minimum szélességet ír elő. Így a parcella bár belterület maradt, az új övezeti besorolás miatt lakóparképítés szóba sem jöhet, miképpen az sem, hogy oda, mondjuk, egy kereskedelmi lánc települjön. "Egy Lidl nem fog az erdőben üzletet nyitni" - mondta a Narancsnak keserűen a kistulajdonosokat képviselő egyik gazda, Deák József, aki négy éve küzd az igazukért.
Vidák Árpád, aki vásárlással jutott területhez a parcellában, a 2002-2006-os ciklusban az MSZP önkormányzati képviselője, a pénzügyi bizottság elnöke volt (míg a testület alelnöke a jelenlegi polgármester). Vidák szerint a parcella ügye nyilvánvalóan politikai kérdés; mint állítja, a főépítész többször a tudtára adta, hogy "jobboldaliként" nem engedi fejleszteni a területet. "Ha én nem lennék a tulajdonosok között, már régen eladhatták volna az egészet lakóterületnek" - mondta a volt szocialista képviselő gödi élelmiszerkisboltja előtt a Narancsnak. Szinay József főjegyző cáfolta, hogy a főépítész ilyet mondott volna Vidáknak.
"Ha jött egy érdeklődő, márpedig voltak szép számmal, először azt tanácsoltam, érdeklődjön az önkormányzatnál, mit lehet kezdeni a telken. Egy se jött vissza. Pedig volt, aki táskában hozta a 20 millió forintot, aztán megtudta, mi a helyzet, és nem láttuk többé. Elsírtam magam, amikor egy alkalommal a főépítésznő a telefonban azt mondta nekem, hogy ameddig ő a hivatalában lesz, ezt ugyan el nem adom" - mondta az egyik tulajdonos, Szénási Lajosné. A gödi főjegyző a Narancsnak cáfolta, hogy a főépítésznő ezt mondta volna Szénásinénak. Szénásiék 2008-ban 4,5 millió forint hitelt vettek fel, hogy be tudják fejezni a házuk felújítását; abban bíztak, hogy a telket rövidesen eladják. A környéken az építési telkek közművesítve 15 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el, anélkül 6-7 ezer forinttal lehet számolni - az önkormányzat 6 ezer forintért vásárolt földeket a kerékpárút építéséhez. A már erdősávval és utakkal terhelt telekre mostanában csak 1500 forintos négyzetméterárat ajánlottak, amit Szénásiék nem fogadtak el.
Az új TSZT okán nemcsak földjük elértéktelenedése miatt érzik megkárosítva magukat a tulajdonosok, hanem a telekadó miatt is. Miután a parcellák szántóföldi besorolása megszűnt, és gazdasági övezetté változott, a belterületi telek után adót kell fizetni az önkormányzatnak. Ez volt az, ami végképp felháborította Deák Józsefet. 2008 karácsonyára kapta kézhez az önkormányzat tájékoztatását az eladhatatlan belterületi telek után fizetendő adóról. Deák hátraléka mára elérte a félmillió forintot, a Szénási családnál az 1,4 milliót. A telekadót valamennyi tulajdonosra kivetették, csak annak nem kell fizetnie, aki művelteti a földjét (ez a két nagyobb telek tulajdonosát érinti). A tulajdonosokat egyébként földvédelmi bírság is fenyegetheti, ami a földvédelmi járulék háromszorosa, mivel nem hajtották végre a földhivatalnak tett vállalásukat.
Szinay József főjegyző szerint "az erdősávot 2007-ben az önkormányzat képviselői indítványra határozta el, védendő a lakóterületet a gazdasági területtől. (Az önkormányzati képviselő az egyik alpolgármester volt - Zs. P.) A 2007. januártól 2008. szeptemberig tartó véleményezési eljárás során a terület tulajdonosaitól nem érkezett sem panasz, sem kifogás a szabályozással kapcsolatban." Ez így volt, mondta a Narancsnak Deák József, nem szóltak egy szót sem, mivel a megyei földhivatal döntése után abban a hiszemben voltak, hogy belterületi, település-központi területet birtokolnak. Mint a főjegyzőtől megtudtuk, a HÉSZ módosítását még idén elfogadják, "a hatálybalépéssel egyidejűleg a tulajdonosok kérésére megszűnik a területet feltáró 22 méteres út. A polgármesteri hivatal álláspontja szerint a tulajdonosokat kártalanítás nem illeti meg, mivel a terület szántó besorolásból beépítésre szánt területté lépett elő, és ez jelentősen megnövelte az értékét." A tulajdonosok ezt vitatják, mert valamennyi vevő elretten az erdősáv és a 22 méteres utak láttán, amikből egyébként csak a telkeket átszelő gyűjtőút szűnne meg.
Következmény nélkül
Deák József az értékvesztés miatt 3,7 millió, az erdősáv és a gyűjtőút betervezése miatt 2,2 millió forint kártalanítást kért az önkormányzattól 2010. júliusban. A polgármesteri hivatal erre úgy reagált, hogy a következő testületi ülésen napirendre veszik kérelmét. Később a polgármester levélben tett ajánlatot: ha Deák eltekint a kártérítéstől, leveszik az erdősávot a módosított HÉSZ-ről. Csakhogy véderdőt a TSZT-ből is ki kell iktatni, amit viszont nem tervez módosítani az önkormányzat - magyarázta lapunknak Deák, hogy miért nem fogadta el a polgármester ajánlatát. Amiből az is egyértelmű lett a számára, hogy erdősávra nincs is igazán szüksége az önkormányzatnak, az inkább a tulajdonosok megfegyelmezésének az eszköze.
Mivel a kérelmét egy év alatt sem vette napirendre a képviselő-testület, Deák József a kormányhivatalnál panaszolta be a gödi önkormányzat intézkedéseit. A Pest Megyei Kormányhivatal 2011. decemberi törvényességi felülvizsgálatában megállapította, hogy az önkormányzat 2008-ban hiányosan folytatta le mind a TSZT, mind a HÉSZ módosítását. Nemcsak a lakossági egyeztetések hiányát kifogásolta, hanem azt is, hogy az országos főépítész szakmai véleménye nélkül döntöttek, miközben a törvény szerint az elfogadás e feltételhez is kötött. "A testületi ülésen ezzel kapcsolatban annyi hangzott el, hogy a 'főépítész az erdészet engedélyéhez kötötte a hozzájárulást'. Annak ismertetésére azonban nem került sor, hogy a főépítész szakmai véleményt a terveket illetően nem adott, így a képviselő-testület ezen információ hiányában alkotta meg településrendezési eszközeit." Mindezek alapján a kormányhivatal a TSZT és a HÉSZ módosítását törvénysértőnek minősítette, és arra kötelezte az önkormányzatot, hogy az elfogadott TSZT-t és HÉSZ-t helyezze hatályon kívül.
A gödi önkormányzat nem engedelmeskedett a felszólításának: a TSZT hatályon kívül helyezését elutasította, a HÉSZ részbeni módosítását elfogadta - de utóbbit sem hajtotta végre, a 2012. június 30-i határidő meghoszszabbítását kérte november végéig. Aztán ezt se tartotta be, ismét hosszabbítást kért, ezúttal 2013. április 23-ig. Ezt a kormányhivatal nem engedélyezte. 2013. január 23-án ismét felszólította az önkormányzatot a törvénysértés megszüntetésére, de ennek se lett foganatja. A főjegyző ezzel összefüggésben a következőket közölte a Naranccsal: "A kormányhivatal a Helyi Építési Szabályzatot formai okokból észrevételezte, a véleményeztetési eljárásban tartalmilag nem kifogásolta a szabályzatot, ahogy a Településszerkezeti Tervet sem, így annak módosítása jelenleg nincs napirenden." Ez valóban így volt, csak annyi maradt ki a válaszból, hogy a kormányhivatal azért nem vizsgálta azokat tartalmilag, mivel mindkét módosítást önmagában törvénysértőnek tartotta.
A kormányhivatal ezek után a Kúriához fordulhat. A tulajdonosok perre készülnek, és készek az Emberi Jogok Európai Bíróságáig elmenni a panaszukkal.
