Politikai hírek

  • 1998. augusztus 27.

Belpol

Nyilvánosság Klub: Simicska válaszoljon
"A nyilvánosság épsége csorbul, a sajtó képtelen tájékoztatási feladatát ellátni, ha a közfunkciók viselői megtagadják a polgároktól a közérdekű információkat. Sem a legfőbb állami adóbehajtó, sem az állami privatizáció főfelelőse nem utasíthatja vissza a társadalom érdeklődését, amikor üzleti erkölcsük vagy éppen hivataluk munkája a közfigyelem középpontjába került. Sem az APEH elnöke, sem az ÁPV Rt. vezérigazgatója nem privát személy már" - áll a Nyilvánosság Klub Narancshoz eljuttatott állásfoglalásában. A szervezet aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Simicska Lajos APEH-elnök hivatalba lépése után tíz napra megtagadta a hivatalával összefüggő információk közlését, holott nevét a sajtó néhány hete összefüggésbe hozta különböző gazdasági visszaélésekkel, tisztázatlan pénzügyi tranzakciókat és állítólagos adótartozást felhalmozó, illetve hátrahagyó, a Fidesszel is kapcsolatban álló cégekkel.

Augusztus 20.: megemlékezések Országszerte megemlékeztek az államalapítás és a keresztény Európához való csatlakozás évfordulójáról augusztus 20-án: a központi ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök a gazdaság eredményei, az adósságterhek csökkenése és az infláció lassuló növekedése mellett szólt arról, hogy az egészségügyi ellátások rendszere akadozik, szervezete és szemlélete megújulásra szorul. Szabó János honvédelmi miniszter a fejlesztésre szánt összegek növekedéséről és a honvédség vezérkarának a minisztériumba integrálásáról beszélt. Orbán Viktor miniszterelnök Alcsútdobozon Szent István üzenetét a döntések mihamarabbi meghozatalának szükségességében látta, még ha e döntések nehezek és vitatottak is. Torgyán József földművelésügyi miniszter a sertéstenyésztők megsegítését ígérte, Csurka István MIÉP-elnök pedig Demszky Gábor főpolgármester leváltását.

Orbán Varsóban Régi történelmi hagyományok folytatódnak azzal, hogy nem sokkal az új magyar kormány felállása után a két ország között miniszterelnöki találkozó jött létre - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egynapos hivatalos varsói látogatásán. A miniszterelnök találkozott a lengyel köztársasági elnökkel, Aleksander Kwasniewskivel és Bronislaw Geremek külügyminiszterrel is. A tárgyalásokon szó volt a közelgő uniós és a NATO-tagsággal kapcsolatos közös feladatokról. A lengyel és a magyar kormányfő tárgyalt gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról is; Orbán utóbb közölte, hogy a magyar gabona lengyel importjának ügye szerepelni fog a két ország külügyminisztereinek jövő hétre tervezett megbeszélésein is.

Kína: tetőzött a Jangce Vasárnap a folyó felső szakaszán tetőzött a Jangce. Az újabb árhullám az eddigieknél is nagyobb károkat okozhat: sok helyen a víz terhe alatt már elkezdtek repedezni a gátak. A folyók több olajmezőt is veszélyeztetnek. A legnagyobb készültség továbbra is a Jangce mentén van: itt kétmilliónál is több ember segédkezik a mentésben. A meteorológusok előrejelzései szerint a folytatódó esőzések miatt a folyók vízszintjének további emelkedése várható. Az áradások miatti veszteséget 24 milliárd dollárra becsülik. Eddig már egymillió ember vált hajléktalanná, kétmillióan laknak ideiglenesen kialakított sátorvárosokban. A hatóságok járványveszélytől tartanak.

Kosovo: még nem tárgyalnak Bár a kosovói konfliktusban szemben álló albán és szerb fél is azonnali tárgyalásokat szorgalmaz, az Egyesült Államok különmegbízottja, Christopher Hill mégsem tudta tárgyalásra bírni a feleket. Az albán küldöttség elnöke, Fehmi Ageni (ismét) a tárgyalás feltételéül szabta a szerb belbiztonsági erők kivonását Kosovóból. Újabb összecsapások is történtek a napokban: Decani környékén a szerb tüzérség négy falut vett tűz alá, albán fegyveresek pedig szerb rendőrőrsöket támadtak. Az Egyesült Államok nem tesz egyoldalú lépéseket a kosovói válság rendezésére - jelentette ki William Cohen amerikai védelmi miniszter, aki egyben sürgette a NATO-tagállamokat egy közös akció megindítására.

Boross: "veszélyt jelentő SZDSZ" "Remélem, hogy a szellemi és kulturális szférából hamarosan eltűnnek az arra legnagyobb veszélyt jelentő, SZDSZ-dominanciájú csoportok" - jelentette ki Boross Péter korábbi miniszterelnök, az MDF alelnöke, a kormányfő tanácsadója az MDF egyik vidéki rendezvényén. Kijelentését "az egész magyar demokrácia elleni súlyos kormányzati támadásnak" minősítette másnap lapnyilatkozatában Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke. Hasonlóan nyilatkozott az MSZP frakcióvezető-helyettese: Lendvai Ildikó reményét fejezte ki, hogy a kulturális miniszter és a kormányfő valamilyen formában elhatárolódik Boross kijelentésétől, mert az "a kultúrharc veszélyét hordozza". (Lásd még: 39. oldal.)

Alkotmánybírákról csak később A koalíciós pártok csak a jövő héten kezdik meg az egyeztetéseket arról, hogy miképpen töltsék be az Alkotmánybíróság (Ab) három lejáró mandátumú bírájának helyét. Az Ab-ról szóló törvény szerint november 23-án jár le Sólyom László, Kilényi Géza és Ádám Antal "alapítók" mandátuma, s az ezt megelőző három hónapon belül az országgyűlési jelölőbizottságnak meg kell állapodnia az utódok személyében, a képviselők kétharmadának pedig titkos szavazással meg kell választania a jelölteket. A hivatalban lévő bírák újraválasztását, amire egyszer lehetőséget ad a jogszabály, nem fogadja lelkesedéssel az MSZP, kifejezett támogatását pedig ez idáig csak a MIÉP és az MDF ígérte meg.

Északír válság: példátlan szigor Az ír kormány az északír Omagh városban történt véres merénylet után a terrorizmus elleni fellépés jelentős szigorítását célzó törvényeket dolgozott ki: ezek alapján a gyanúsítottakat a rendőrség különleges törvényszék elé állíthatja majd. Tervezik az óvadéki rendszer megszigorítását és a tanúk hallgatási jogának korlátozását is. A kormánytervezet része az Írország és Nagy-Britannia között az elmúlt héten megindult biztonsági együttműködésnek. Bertie Ahern ír és Tony Blair brit miniszterelnök (képünkön) több egyeztető tárgyalást folytatott a hasonló mészárlások megelőzése érdekében hozandó intézkedésekről. Mo Mowlam, az északír ügyek minisztere szerint Nagy-Britanniában nincs szükség hasonló szigorításokra - ezt azután nyilatkozta, hogy az északír tartományi főminiszter, David Trimble felszólította: tegyen határozottabb intézkedéseket az omaghi merénylet gyanúsítottjainak letartóztatására.

Repülőgép-vásárlás: elhalasztva A magyar vadászrepülőgép-tender kiírását a nehéz gazdasági helyzet miatt 2003-ig felfüggesztjük - jelentette ki Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka; hasonlóan nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök is. A hét végén tartott Nemzetközi Repülőnapon ennek ellenére részt vett az összes olyan jelentős hadiipari cég, amely érdekelt a magyar légierő modernizációjában. 2003 után a vezérezredes közlése szerint egymilliárd dollár értékben harminc új vadászrepülő vásárlására lesz lehetőség. A repülőnaphoz kapcsolódó NATO-Express rendezvényen először vehettek részt az Alba Kör NATO-csatlakozást ellenző aktivistái.

Kanada: vízumkényszer? Közel ötszáz magyarországi - zömmel roma -család nyújtott be eddig menekültkérelmet Kanadában. Ha tovább nő a bevándorlók száma, Kanada vízumkényszert vezethet be Magyarországgal szemben - nyilatkozott néhány kanadai diplomata. Az észak-amerikai ország bevándorlási hivatalának igazgatója, Gerry Van Kessel ezt nem erősítette meg. A kivándorlás oka a jobb életkörülmények reménye, ezért a kormánynak határozott ígéretet kellene tennie a romák élethelyzetének javítására - mondta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt elnöke, Hegyesiné Orsós Éva a Roma Sajtóközpontnak. Borókai Gábor kormányszóvivő szerint "a kormány mindent megtesz azokért a romákért, akik hajlandók helyzetükön változtatni".

Fizetnek a német biztosítók? Lapértesülések szerint vezető német és más, nagy európai biztosítótársaságok a közeljövőben bíróságon kívüli egyezséget kívánnak kötni zsidó szervezetekkel, illetve az amerikai biztosítási felügyelettel a holocaust áldozatainak kártalanításáról. Egy német hírügynökség információi szerint a kérdésről tárgyaló nyugat-európai biztosítók egyenként 450 ezer márka kifizetésére hajlandók, cserébe azért, hogy a holocaust túlélői és az áldozatok örökösei lemondjanak minden további kárigényükről. Német lapértesülések szerint két amerikai ügyvédi iroda a közeljövőben beperel több német multinacionális nagyvállalatot vagy jogutódjait, amelyek érintettek zsidó kényszermunkások foglalkoztatásában. E cégek eddig rendre elzárkóztak bármilyen kártérítési igény kielégítése elől.

Botha: elítélték Egyéves felfüggesztett börtönbüntetésre vagy - ezt kiváltandó - 1600 dollár pénzbüntetésre ítélte egy dél-afrikai bíróság Pieter Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság 1978-88 között volt elnökét. A 82 éves exelnököt azért ítélték el, mert nem volt hajlandó együttműködni azzal a bizottsággal, amely az apartheidkorszak emberi jogi visszaéléseit és a rendőrség túlkapásait vizsgálja. Botha a fehérek elleni boszorkányüldözésnek nevezte a Desmond Tutu anglikán érsek vezette Igazság és Nemzeti Megbékélés Bizottsága munkáját, ezért háromszori felszólításra sem volt hajlandó megjelenni a testület előtt. A Bizottság előtt korábban tanúskodó rendőrök és katonák beismerték: 1978 és ´88 között felsőbb parancsra bombamerényleteket követtek el többnyire fekete ellenzékiek ellen, és elmondásuk szerint Botha adott parancsot több fekete ellenzéki megkínzására és meggyilkolására is. (Lásd még: 39. oldal.)

Kormány: fontos az ÉT A kormány számára a legfontosabb cél a stabilitás fenntartása, az EU-csatlakozás feltételeinek megteremtése és a foglalkoztatás helyzetének javítása - mondta Chikán Attila gazdasági miniszter, miután az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) ülésén arról beszélt, hogy a kormány mozgástere elődeiénél lényegesen nagyobb. Varga Mihály pénzügyminisztériumi politikai államtitkár az infláció leszorítását, a munkavállalók terheinek csökkentését és az ehhez szükséges adóbehajtási szigorítást nevezte a legégetőbb feladatnak. A partnerek elfogadták a terveket, noha az elképzeléseket elnagyoltnak nevezték. A munkáltatók a kormányzati törekvések fontossági sorrendjét hiányolták, a szakszervezetek ötszázalékos reálkereset-emelést sürgettek.

Morze

"Szellemi erőközpont" létrehozásának szükségességét hangsúlyozta Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke a szervezet megalapításának 60. évfordulóján tartott ünnepi ülésen. Nem az az első számú kérdés, hogy mit csinált velünk a történelem, hanem az, hogy mi magunkból mit csinálunk -hangoztatta.

"A vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy" - jelentette ki Hegedűs Lóránt református püspök a református értelmiségiek háromnapos szárszói konferenciáján. Véleménye szerint a múltban ">>a vallás magánügyA Páneurópai Piknik egykori szervezői a keletnémet menekültek előtti határnyitás kilencedik évfordulójáról emlékeztek meg Sopronpusztán szombaton, a vasfüggöny áttörésének színhelyén felállított kopjafánál.

Újrakezdik az átvilágítást: az átvilágítóbírák szeptembertől személyes meghallgatásokkal kezdik meg az új összetételű Országgyűlés képviselőinek ellenőrzését. A májusi választásokat követően 211 új és 175 "régi", azaz az előző ciklus(ok)ban átvilágításon már átesett képviselő került a parlamentbe.

Budapest az európai és az amerikai nagyvárosok között a legbiztonságosabbak közé tartozik - derült ki a brit belügyminisztérium, a Home Office vizsgálatából. Washingtonban 100 ezer ember közül 68-at ölnek meg, Budapesten ez a szám 2,8. A legbiztonságosabb város Brüsszel, 0,4-es gyilkossági mutatóval.

Princz Gábor nem jogosult végkielégítésre, mert önként mondott le elnök-vezérigazgatói posztjáról - jelentette ki a bank sajtófőnöke. Az új vezetés a pénzintézet átszervezése során közel 350 poszton váltja le várhatóan a vezetőket. Az új menedzsment még be nem töltött posztjaira nem írnak ki pályázatot: személyes megbeszélésekkel keresik a jelölteket.

Lemondott Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökségi tagja - tájékoztatta a Narancsot Wisinger István, a MÚOSZ elnöke. Bencsik azért vált meg pozíciójától, mert egy televízióriportból kiderült, hogy részt vett egy olyan videokazetta árusításában, amely tagadja, hogy a holocaust a történelmileg ismert formában történt meg.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.