Az Iparművészeti Főiskolán a rendszerváltás óta nehezen mennek a vezetőválasztások. 1991-ben az Egyetemi Tanács (ET) nyolcvan százalék feletti többséggel Pohárnok Mihályt választotta rektornak, ám az ő kinevezését az Andrásfalvy Bertalan vezette minisztérium hosszas rágódás után elutasította. Az egyetemi autonómia nyilvánvalóan politikai indíttatású megsértése ellen nemcsak a szakma, de - a minisztérium előtti demonstrációjukon -még az egyébként abszolút apolitikus iparos diákok is tiltakoztak.
A főiskola élére végül Schrammel Imre került, akit több évtizedes barátság és jelenleg is jószomszédi viszony köt Fekete Györgyhöz, az akkori MDF-es, most KDNP-s kulturális főguruhoz, a korszak művelődési államtitkárához. Schrammel legitimitásán ugyanakkor kétségkívül sokat javított, hogy hároméves mandátumának lejárta után az ET újraválasztotta. Fekete György mindenesetre fizetett rektori tanácsadó lett, a korábban Pohárnokkal szemben vesztes Müller Ferenc pedig általános rektorhelyettes.
Készül a választás
A rektor hatéves működésétől az érintettek többsége legalábbis nincs elragadtatva: "Schrammel az ezredfordulón szeretett volna megvalósítani egy hetvenes évekbeli kézműves műhelyt" - nyilatkozta a MaNcsnak az egyik tanár. A főiskolán tanuló diákok közt is általános a vélemény, hogy az eddigi vezetés ellenállt mindenfajta újításnak. "A számítógéptől például kifejezetten csalánkiütést kapnak" - mondta az egyik rebellis szellemű nebuló. (Ezt a véleményt látszik alátámasztani az MIF minősíthetetlen színvonalú home page-e.)
Nyilatkozatai szerint éppen ezeken szeretne változtatni Droppa Judit, akit Schrammel megbízatásának lejártával, tavaly december 4-én választottak rektornak. Droppa nemzetközi szinten elismert textilművész, a diákok elfogadják, és korábban úgy tűnt, hogy személye körül konszenzus alakulhat ki a tanárok közt is. Ahogy a MaNcs kérdésére egyikük némi képzavarral jellemezte: "Olyan tyúkanyó, akinek mindkét irányba komoly hitele van."
A rektorválasztáson a tizennégy szavazattal megválasztott Droppa Judit ellenlábasa a tizenkét voksot begyűjtő Scherer József addigi oktatási rektorhelyettes volt. (A legfeljebb egyszeri újraválasztást engedélyező felsőoktatási törvény alapján Schrammel Imre ekkor már nem indulhatott.) Egy, a főiskolai viszonyokat közelről ismerő, neve elhallgatását kérő informátorunk szerint "Scherer József befuttatását Schrammel találta ki, aki így szerette volna biztosítani az addigi művészeti és főleg személyi politika folytatását. Nem utolsósorban ő maga is szeretett volna bent maradni mint a doktorandusképzés vezetője."
Droppa szerint a "túloldalt" külön kiborította, hogy egy nő tesz keresztbe nekik. "A nő helye az ágyban, egyébként meg seprű legyen a kezében, ne iskola" - mondta többek egybehangzó állítása szerint nagy nyilvánosság előtt Ferencz István helyi paidagogosz, a Schrammel-Scherer-tandem egyik súlyos támogatója.
Könyörgöm, jelentsük fel!
A választás körüli hercehurca annyira kimerítette a leköszönő rektort, hogy bár már pezsgős köszöntőn is gratulált a nyertesnek, az eredményt több mint két hétig nem terjesztette fel az oktatási miniszterhez. Két hét pedig éppen elegendő volt egy belső vizsgálat lezavarásához, amely a választás érvénytelenségét mutatta ki. A vizsgálatot készítő bizottság szerint egyrészt érvénytelen volt az egyik hallgatói képviselő mandátuma (ez a kérdés már a választáskor is felmerült, de akkor még érvényesnek találták az illetőt); másrészt Droppa nem igazolta megfelelően idegennyelv-tudását (Droppa igazolását a minisztérium korábban külön erre az esetre megkért állásfoglalása elfogadta); harmadrészt a diákokat befolyásolta egy nekik küldött, Müllert és Scherert támadó névtelen levél. Schrammel Imre a vizsgálatokat lezáró dokumentumokat csatolta a miniszterhez végül mégiscsak megküldött választási eredményhez.
Pokorni Zoltán miniszter ezek után vizsgálatot rendelt el a rektorválasztás körülményeinek tisztázására. Ugyancsak vizsgálatot kezdeményezett Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, akihez beadványt intézett Droppa Judit is, Scherer József is, de még a Hallgatói Önkormányzat is. Az utóbbi tagjaira Schrammelék brutális nyomást gyakoroltak (MaNcs, 1999. február 18.).
A minisztériumi szupervízió olyan hosszan elhúzódott, hogy időközben Schrammel ügyvezető megbízatása is véget ért, így a vizsgálat eredményét már Müller Ferenc (a hacsak átmenetileg is, de végre révbe ért) megbízott rektor kapta kézhez. A miniszter, bár megalapozatlannak találta a Rektorválasztást Vizsgáló Bizottság kifogásait, az alapvetően hibás választási procedúra miatt mégis utasította az Egyetemi Tanácsot, hogy a december 4-i eredményt nyilvánítsa érvénytelennek, majd módosítsa a rektorválasztás szabályzatát, és írjon ki új választást. Bár nyilván egyszerű elírás történt, mégis pontosan jellemzi a helyzetet, hogy Müller Ferenc 1999. március 24-i keltezésű levelében reagált a miniszter két nappal későbbi határozatára: az utasításoknak megfelelően azonnal intézkedik.
A választási eljárás szerint az első fordulóban mindenki több szavazatot is leadhat, és a szavazók (tehát nem a leadott voksok) számának több mint felével nyerni lehet. Ez tényleg teljesen idióta szabály. Ráadásul az adott esetben ki is jött a rendszer hiányossága: huszonhárman adtak le összesen harminckét szavazatot, Droppa ebből csak tizennégyet kapott, ami kevesebb, mint a szavazatok, de kettővel több, mint a szavazók fele. Ezt az eljárást azonban korábban mindenki (a minisztérium jelen lévő főtanácsosa is) elfogadta. Közvetlenül a választás előtt ki is mondták: az nyer, aki legalább tizenhárom szavazatot kap.
Hess, hiénák!
Az ombudsman jelentése április 12-re született meg, és súlyos megállapításokat tartalmaz a miniszteri eljárásról. Egyrészt azt kifogásolja, hogy a miniszter jócskán túllépte a felülvizsgálatra számára előírt, legfeljebb hatvannapos határidőt. Gönczöl Katalin három pont miatt (a miniszter annak ellenére nem intézkedett a törvénytelen választási szabályzatról, hogy tudomása volt róla; egy korábbi szabályzat alapján született határozatot visszamenőleg érvénytelennek tekint; egy félreérthetetlen szabálynak több értelmezési lehetőséget tulajdonít) megállapítja, hogy a miniszteri utasítás "sérti a jogállamiság alkotmányos elvéből fakadó jogbiztonság követelményét, és ezzel visszásságot okoz".
Droppa Judit az ombudsman jelentésével felvértezve már a miniszterrel szembeni munkajogi vita kezdeményezésére készült, amikor a történet váratlan fordulatot vett. Az ombudsmannal történt többszöri egyeztetés után Pokorni Zoltán megváltoztatta korábbi döntését, és a múlt héten közleményt adott ki: kinevezésre felterjeszti Droppát a köztársasági elnökhöz. "Szilárd szakmai alapon, példaértékű együttműködést tanúsított a miniszter" - nyilatkozta a MaNcsnak Gönczöl Katalin.
Ez pedig körülbelül a legnagyobb elismerés, amit ezeken az oldalakon a regnáló kormány tagjairól eddig megjelentethettünk.
