Salman Rushdie is az SZFE-vel van

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 7.

Belpol

Lassan már inkább csak az a kérdés, ki van még ellene.

Salman Rushdie is szolidaritását fejezte ki a Színház-és Filmművészeti Egyetemmel, az intézmény autonómiájáért. Az író másokhoz hasonlóan a tenyerére írt felirattal és egy szelfivel üzent.

Színház- és Filmművészeti Egyetem

Köszönjük a támogatást! A Magyar Kamera Asszisztensek Cso... portjának alábbi tagjai szolidaritásukat fejezik ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem polgárai felé. A diákok bátor kiállása megerősíti hitünket a művészet, a tudomány, a kutatás és az oktatás szabadságában. Bizakodással tölt el minket a szakmai szervezetek nyilvános támogatása.

Mára már számos oktatási intézmény, színházi és filmes szervezet, valamint művészek sora állt ki az SZFE mellett.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.