Semjén Zsolt államérdekre hivatkozva támogatta az arab üzletember honosítási kérelmét

  • narancs.hu
  • 2018. január 15.

Belpol

„Nemcsak aggasztó, de mérhetetlen arcátlanság.”

„Messzemenően támogatta” a kormány egyik legkedvesebb arab üzletembere, Zaid Naffa testvéreinek honosítási kérelmét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az érintett Tarik Naffa és Huda Naffa meg is kapta a magyar állampolgárságot még 2014-ben – írja Magyar Nemzet Demeter Márta iratbetekintése nyomán.

Az LMP politikusa egy olyan levelet idéz,

amelyben a külügy még 2014-ben kérte Semjén támogatását. „Naffa úr és Naffa asszony a magyar–jordán kapcsolatokban kulcsszerepet játszó Naffa család tagjaiként már most érdemben hozzájárulnak a kiváló magyar–jordán kapcsolatok fejlesztéséhez, amihez magyar állampolgársághoz jutásuk további lendületet adhatna”, írta az akkori külgazdasági és külügyi államtitkár – jelenlegi amerikai nagykövet – Szabó László arra kérve Semjént, hogy a honosításról szóló kérelmet terjessze fel elbírálásra Áder János köztársasági elnöknek.

false

 

Fotó: MTI – Máthé Zoltán

 

Ezt követően Semjén kabinetje a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának azt írta, hogy Szabó László „méltányosságból, államérdekre való tekintettel kiemelten támogatja”, hogy Naffáék magyar állampolgárságot kapjanak, illetve, hogy maga Semjén Zsolt is „messzemenően” támogatja a kérelmet, „amennyiben a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek”.

A két testvér közül Tarik Naffa személye különösen érdekes. Ugyanis – ahogy

Demeter Márta kiderítette

– ő is eljárt annak érdekében, hogy a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi, tavaly januárban elhunyt Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyt kapjon Magyarországon. Tarik Naffa ugyanis még az ammáni Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatójaként arra kérte levélben a jordániai magyar nagykövetséget, segítsen Pharaonnak a tartózkodási engedély megszerzésében.

– A biztonsági kockázatot jelentő Naffák és Orbánék egyetlen csettintésére a magyar állami intézményrendszer tágra nyitja az ország kapuit

bármilyen sötét múltú szereplő

előtt – nyilatkozta Demeter Márta. Úgy vélte, „nemcsak aggasztó, de mérhetetlen arcátlanság” nemzetpolitikával indokolni azt, hogy Semjén Zsolt még az államigazgatási eljárásba is beavatkozott az állampolgárságáért. A képviselő szerint Orbán Viktor és kormánya a nemzetközi szervezett bűnözés partnerévé vált, ám áprilisban az emberek a szavazatukkal el tudják érni: ne menekülhessenek meg a jogos büntetés elől az Orbán-rezsim szereplői.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.