Semjén Zsolt törvénymódosításával több értékes ingatlan az SZFE alapítványához kerülne

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 22.

Belpol

Az OSZMI, a Bajor Gizi Színészmúzeum és a múzeum melletti beépítetlen terület is.

Újabb értékes budai ingatlanok kerülhetnek az SZFE és az azt fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítványhoz. Kedden került fel a parlament honlapjára Semjén Zsolt több jogszabályt módosító javaslatcsomagja, amit a napi.hu vett észre. Eszerint az állam tulajdonából ingyen az SZFE alapítványáé lehetne „közfeladatai ellátásának elősegítése céljából” az eddig a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), az OSZMI kiállítóhelyeként működő Bajor Gizi Színészmúzeum az ingóságaival együtt, valamint a színészmúzeum mellett egy külön helyrajzi számon lévő, beépítetlen terület is.

A három ingatlanból kettőt, a színészmúzeum melletti területet és akár az OSZMI épületét a törvénytervezet szerint az alapítvány el is adhatja, a bevételt pedig az „alaptevékenységét szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani”. Működési költségek finanszírozására nem használható fel az összeg. Arról, hogy az OSZMI épületének esetleges eladása során, mi történne az OSZMI-val, nem szól a törvényjavaslat.

Mint ismert, már korábban az SZFE tulajdonába került az államtól az egyetem Szentkirályi utcai és a Vas utcai épülete, az Akácfa utcai kollégiumi ingatlan és a Rákóczi úti, az Uránia Nemzeti Filmszínháznak is otthont adó ingatlan, valamint az alapítvány megkapta az Urániát működtető Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. üzletrészeit is.

(napi.hu)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.