Kérdéses, hogy az ún. adóreform-bizottság javaslatai egyáltalán a parlament elé kerülnek-e. Az ellenzék helyből elutasította az egészet, de a koalíciós partner SZDSZ sem támogatta. Ne csodálkozzunk: a bizottság javaslatai semmiféle reformot nem tartalmaznak.
Az adózás reformjának sokféle iránya lehet. Kiterjesztő (fizessenek még többen), kibővítő (fizessenek még többet), egyszerűsítő (a lényeg: fizessenek) - hogy csak párat említsünk.
Nem eretnekség a bevételi mellett a kiadási oldalt is megvizsgálni, elvégre az adózással beszedett pénzekből működtetik a helyi és központi közigazgatást, az iskolákat és az egészségügyet, a rendőrséget, a hadsereget, a titkosszolgálatot, építenek és tartanak karban utakat stb. Hány állami alkalmazottat fizessenek közpénzből? Kinek járjon - és milyen színvonalú - egészségügyi ellátás, ha a lakosok száma tízmillió, ám a szolgáltatás költségeit adó (járulék) formájában csupán alig több mint hárommillióan teremtik elő? Bármilyen adóügynek bevételi és kiadási oldala van (normálishoz közelítő esetben ez a kettő nagyjából egyensúlyt mutat), az olyan elemzés, javaslat tehát, amely csak az egyik oldalt nézi és a másikról említést sem nagyon tesz,
nem tekinthető komolynak.
Ez tehát a legfőbb ok, amiért a reformbizottság anyaga jóformán semmit sem ér. Amúgy meg: legalább tisztában kellene lenni annak a társadalomnak az állapotával és viszonyaival, amelyet adóztatni kívánnak. A "reformerek", úgy tűnik, nincsenek tisztában: ez főként a mikrovállalkozói világgal (közönségesen: a minimálbérre bejelentett kényszervállalkozókkal) szembeni értetlenségükben nyilvánul meg.
A Pénzügyminisztérium (PM) honlapjáról is letölthető dokumentumból kitűnik a koncepció és a reális viszonyok ismeretének a hiánya. Nem tartozik a reform kategóriájába a tételes egészségügyi hozzájárulás - ráadásul a jövő évi választások utáni - eltörlése (emlékeztetőül: ez még az MSZP 2002-es ígérete volt), hiszen közben 1,5 százalékkal nőne a tb-járulék (vagyis többet vennének el, mint amenynyit visszaadnak). Nem reform az sem, ha az áfabevallás ezentúl kétoldalas lesz - ettől még az áfa anynyi, amennyi, és a lényeg éppen ez. A személyi jövedelemadó rendszerének valószínű összeomlásával járna, ha 2007-től tényleg megszűnne a munkáltatón keresztüli bevallás. Ma az adófizetők fele, több mint 2 millió ember adja le így a bevallását, míg a helyette javasolt - idén debütált - ADAM-ba (az APEH által elkészített bevallás) pár ezren jelentkeztek; és főleg azért, mert annyira bonyolult. 2007-től a csökkenő kamatokra tekintettel lakáshitel-kedvezményt sem lehetne igénybe venni (a megszerzett jog azonban nem csorbulna), és megszűnne a Sulinet-kedvezmény is.
A 82 oldalas összefoglaló jelentésből világos a szándék: a bevételek növelése, bővítése. Önmagában nincs ebben semmi kivetnivaló. Ám a minimálbérre bejelentettekkel szembeni fellépés indoklása ezenkívül semmi mást nem hajlandó figyelembe venni. "A mai minimálbért bejelentők jelentős része ténylegesen sokkal többet keres, ennek egyik formája egyes szja-kedvezmények nagyarányú igénybevétele a számukra. Az ily módon bekövetkező adóelkerülést csökkentheti meghatározott természetbeni és pénzbeli juttatások adómentes igénybevehetőségének a kifizetett bér arányában, de legfeljebb egy maximált összeghatárig való korlátozása.
Ugyanebbe az irányba
hat a javasolt differenciált minimálbér bevezetése is, amely legalább a diplomásoknál kikényszerítheti a valósághoz jobban igazodó jövedelembevallást (és ezzel a növekvő közteherviselést)" - áll az anyagban. Pedig az ország - hovatovább közhely - a 800 ezer kényszervállalkozó hazája. Szétprivatizált nagyvállalatoktól kiebrudalt "egyéni vállalkozó" takarítónők, az adókedvezménnyel idecsalogatott multinacionális üzletláncokkal élethalálharcot vívó garázsboltosok; pályakezdő munkanélküli diplomásból fölavanzsált biztosítási ügynökök; készpénzes számlatömbbel fölszerelkezett tényfeltáró újságírók, a honvédségtől kiszuperált, az őrző-védő szolgálatok egyenruhájában feszítő biztonsági őrök és más efféle "egzisztenciák" küzdenek a felszínen maradásért; s nemcsak ők, hanem az esetek többségében az ő munkaadóik is. Nemhogy a központilag meghatározott illetményalap valahányszorosa nem jár nekik, de abban sem lehetnek biztosak, hogy egyáltalán befogadják következő havi számlájukat; nincs szabadságuk, nincs tizenharmadik havi fizetésük, senkitől nem számíthatnak sokmilliós végkielégítésre és így tovább.
A javaslat abban az értelemben nem árul zsákbamacskát, hogy minden egyes adócsökkentést azonnal "visszakompenzál". "Az iparűzési adó kiiktatásánál a fokozatosság célszerű, és a kieséseket államháztartási szinten jórészt ellentételezni indokolt legalább átmenetileg a nyereségadó kisebb emelésével, a vállalkozói építmény- és telekadó- (emellett a gépjárműadó) bevételek szerepének növelésével, esetlegesen az iparűzési adóban elrejtett mai bérterhek explicitté tételével, vagy az iparűzési adó kisebb részének megőrzésével. A munkáltatói bérterhek csökkentésének folyamata együtt járhat a munkavállalói egészségügyi járulék kisebb emelésével. Az szja-csökkentések fedezetét részben a kedvezmények szűkítésével, korlátozásával és a tőkejövedelmek egységes adóztatásával lehet megteremteni." Az elképzelések szerint ugyanis 2008-ig megszűnne a nem EU-kompatibilis helyi iparűzési adó, ám a fentieken túl "az államháztartási bevételek elmaradását pótlandó meg kell szüntetni az iparűzési adó utáni társasági adókedvezményt és 3 százalékpontos külön nyereségadót kell bevezetni, az átmeneti időszakban (2006-2007) ez kifejezetten az önkormányzatok kieső iparűzési adójának finanszírozási forrását jelentheti". Az adóreform-bizottság
úgy tesz, mintha
törődne a vállalkozások szám szerinti többségét jelentő kicsikkel, és kedvezményt javasol számukra az első 5 millió forintos nyereség elszámolására. Valójában azonban a multikat favorizálja: "2007 során a társasági adó és a helyi iparűzési adókedvezmények egy része >>kifutAz adóreform-bizottság voltaképpen mindent csak a költségvetési bevételek teljesülése szempontjából nézett - anélkül, hogy vizsgálta volna a befolyt pénzből finanszírozott kiadásokat (valóban szükségesek-e, nem lehetne-e kevesebből megoldani stb.).
Az igazi probléma az, hogy adóreformra tényleg szükség lenne. Ám igazi változtatásokra csak az képes, aki nem érdekelt a jelenlegi rendszer fenntartásában. Például mi sülne ki abból, ha egyszer egy reformbizottságba nemcsak minisztériumi főemberek, a legnagyobb hatalmú világcégek képviselői kerülnének be, hanem a két-három milliós éves árbevételű betéti társaságok, az egyéni vállalkozók számláival bajlódó könyvelőirodák vagy a hangzatos elnevezésű projektek közelébe soha sem jutó, a 90 napos fizetési határidőket vállalni kényszerülő káefték ügyvezetői? Ki tudja, talán reform is.
Nem és nem
A bizottság munkájáról Kuncze Gábor nem éppen hízelgően nyilatkozott. Az adóreform-bizottság - mondta az SZDSZ elnöke múlt heti sajtótájékoztatóján - elsősorban a költségvetés jelenlegi helyzetére volt tekintettel, ezért tervezetéből hiányoznak a komoly adócsökkentő javaslatok. Ilyen tartalommal azonban elfogadhatatlanok az SZDSZ számára, és a liberálisok nem támogatják az elképzelések parlamenti vitáját sem. Kuncze szerint az SZDSZ évek óta következetesen képviseli álláspontját: csökkenteni kell a közterheket, egyúttal azonban a költségvetési kiadásokat is le kell faragni, és el kell kezdeni a nagy elosztórendszerek reformját. Kóka János gazdasági miniszter a hét végén szintén amondó volt: ez az "adóreform" nem támogatható.
A Fidesz is rossznak tartja az adóreform-bizottság javaslatait, mert nem szolgálják a magyar gazdaság érdekeit - jelentette ki Varga Mihály, a frakció gazdasági kabinetjének vezetője. Szerinte a bizottság végső soron az adóterhek növelését fogalmazta meg. Vajúdtak a hegyek és egeret szültek, mondta Varga Mihály, aki szerint a testületi javaslatok nem szolgálják a magyar gazdaság versenyképességének a növelését, a munkahely- és beruházásteremtést.
Vox populi
Alc.: Válogatás a PM-honlap adóreformfórumára érkezett hozzászólásokból
"Jónak tűnő ötlet, ennek utána kellene számolniuk: egykulcsos áfa: 5 százalék és NEM visszaigényelhető."
"Az áfa egységesen 15 százalék, az szja egységesen 20 százalék."
"Javaslatom az adózásra: egykulcsos szja, mértéke a EU átlagkulcsa, szorozva a magyar átlagbér és EU-átlagbér hányadosával."
"Egykulcsos jövedelemadó: EZ igazságos, a többi púder. Aki kétszer annyit keres, az pont kétszer annyit fizet."
"Maximálisan ellenzem az egykulcsos jövedelemadó gondolatát! Az államnak két alapvető szerepe van gazdaságilag: az egyik a közszolgáltatások nyújtása, a másik a jövedelmek újraelosztása. Az egykulcsos jövedelemadó bevezetése az utóbbi szerepét szüntetné meg az államnak, és kizárólag a gazdagoknak kedvezne, ezért igazságtalan."
"Legyen minden nulla százalék!"
"Az ország már régen ketté van szakadva, az egyik réteg a teljesítő magán- (vagy reál-) szféra, amely alkalmazkodott a versenyhez és GDP-t termel, és a másik réteg a közalkalmazotti, köztisztviselői réteg, amelynek a teljesítménye, felfogása, struktúrája és főleg a nagysága elképesztően rontja a versenyképességet! Ezért nem lehet a közszférában dolgozó embereket okolni, sokkal inkább lehet a felelősséget a mindenkori kormányokra hárítani, akik eddig csak az osztogatással foglalkoztak."
"Kérem, a köztisztviselők számát meg kell felezni! Azonnal!"
"Végigolvastam több hozzászólást. Úgy érzem, zokognom kell. Ez az ország tele van szerencsétlen, nyomorgó, ágrólszakadt vállalkozókkal. Agyonnyomva az adók által. Alig telik nekik két-három Merdzsóra, luxusnyaralásra. Sírok, sírok, sírok."
"A közterheket döntően az alkalmazásban álló, bérből élő munkavállalóktól szedik be, mert jövedelemeltitkolásra semmilyen módjuk nincsen. Az összes többi viszont röhög a markába, és pofátlanul követeli a különféle juttatásokat a költségvetésből meg a tb-ből, csak ezekhez hozzájárulni nem hajlandó. Legyen szó orvosról, ügyvédről, vízvezeték-szerelőről vagy zöldségeskofáról. Nem beszélve azon vállalkozókról, akik folyamatos veszteség mellett élnek úri módon. És közben bejelentetlen vagy minimálbérre bejelentett, ezt kiegészítve zsebbe fizetett alkalmazottakkal dolgoztatnak. És még el is mondják, hogy ezzel leveszik a segélyezés terheit az állam, vagyis a mi vállunkról. Hát valahol itt van az a hiányzó 3500 Mrd Ft, vagy inkább a többszöröse.
"Az egész őstermelői adózási szerkezetet át kellene alakítani az igazságosabb teherviselés szerint. Megnézte azt valaha valaki, hogy még jövedékiadó-visszatérítést is kapnak a mezőgazdasági vállalkozók a saját dízelüzemű személygépkocsijuk által elhasznált gázolaj után, és az áfát is visszaigénylik?"
"Amit Önök csinálnak (pártállástól függetlenül), azt nem lehet igazán minősíteni. Adócsökkentésről beszélnek, és újabb adót vetnek ki!!! Szégyenletes!"
"Ha egy takarítónőt határozott idejű szerződéssel alkalmazok, amikor letelik a szerződése, elbúcsúzunk és kész. Ha egy képviselőnek lejár a szerződése, miért kell végkielégítést fizetni? Ha jól dolgozott, úgyis újraválasztjuk, ha meg nem voltunk megelégedve a teljesítményével, akkor menjen isten hírével."
"Jelen pillanatban azt látom: az adórendszer büntető jellegű: azt bünteti, aki van olyan bolond, hogy a jövedelmét alkalmazottként szerezve egyre jobban hajt, hogy eltarthassa a családját."
"Tavaly egész évben 187 APEH-nyomtatvány került fel a honlapra, amely a végleges változatot nyolcszáz-egynéhány változtatás után érte el."
"Mindenki egyenlő összegű tb-járulékot fizessen saját maga után; gyerekek után a szülők, munkanélküliek után az állam. Aki nem fizet/aki után nem fizet senki (kb. jelenleg 6 millió állampolgár), ne kapjon egészségügyi ellátást!!!!!! Európa nagyobb részén így működik."
"Jelenleg a kutyások:
Teljesen ingyen használnak nagyon értékes közterületeket, amiket mások nem tudnak használni a kutyák mocska miatt. Teljesen ingyen kapnak kakizacskókat, és még a természetbeni juttatás adóját sem fizetik meg az önkormányzatok utána. Teljesen ingyen kezelik a kutyatámadások áldozatait. Teljesen ingyen takarítanak a kutyások után sokmilliós értékű gépekkel. Teljesen ingyen működik az ebrendészet. Az is kap szociális segélyt, aki akár 4 kutyát is képes eltartani. És még sorolhatnám azokat az ingyenes előnyöket, melyeket közpénzekből kell finanszírozni. LEGYEN VÉGRE EBAD"!"
"Életfogytiglani börtönt az adócsalóknak! Vagyonelkobzást a számlát nem adó kereskedőknek!!!"
"A cégeket simán át lehet játszani fellelhetetlen személyekre (lásd: Kaya Ibrahim, Josif Tot), és ezzel minden felelősségtől meg lehet szabadulni, de legfőképpen az adótartozástól. Javaslat: a tulajdonosok változásához az APEH-nek hozzá kelljen járulni: ha gyanús a cég, vagy sok a tartozása, tagadja meg a hozzájárulását, vagy kösse egy adóellenőrzéshez."
"Uraim! A tehenet etetni is kell, nem csak fejni."
"Olvastam a véleményeket! Egyetlen elégedett ember sincs ebben az országban? Ez azért jelent valamit. Nem kellene ezen elgondolkodni? Szerintem az ország gazdasági problémáira Bokros Lajos úr a megoldás!"
