Ami nekünk Irinyi János 1836-os "zajongásmentes" biztonságija, az a svédeknek a Lundström fivérek 30 évvel későbbi, "Tree Stars Matches" néven világhírűvé lett faskatulyája. A gázos és benzines öngyújtók elterjedése ellenére az egyetlen hazai, Szegeden működő gyufagyár (de inkább a benne működő svéd tőke) úgy döntött: áruját minőségi termékké és nem utolsósorban reklámeszközzé teszi.
Az egykori kötélgyárosról, Bakay Nándorról elnevezett, kis forgalmú utcában lévő gyár céglogója nem hivalkodik sem színében, sem méretében, inkább csak meglapul a falon. Belül, a sorompón túl két-három kamionnyi hosszúságú az udvar, melyet több egyszintes és egy háromszintes épület határol. Az aszfaltudvaron senki, a portásfülkéből is csak iránymutatást adnak a precízen naplózott belépőkártya mellé.
Kocsis Éva gazdasági igazgató nyíltan beszél a rábízott cégről. Eközben időről időre hanyagul az asztalra dob a fiókból egy-egy, első ránézésre is muzeális értékű gyufásdobozt. Mintha csak Jönköpingben lennénk, a Swedish Match gyufamúzeumában. Vannak szegedi gyufák is, de az asztalon landoló, fából, kartonból készült, nemegyszer egzotikus világoknak gyártott dobozok egyike sem hazai. Amikor a tradíciós csomag elfogy, a legújabb formák és megoldások jönnek: négyzet és háromszög keresztmetszetű skatulyák, felspécizett gyufák stb.
Aztán előkerül Kocsis Éva legújabb zsákmánya: egy Marlboro feliratú levélgyufa kék-fekete színvilággal. Nem tudja, hol készült, ráadásul a felirat helyességén kívül az égvilágon semmi nem passzol rajta. A gazdasági igazgató mosolyogna is az egészen, ha biztosan tudná, hogy nagyobb mennyiségben nem kerül ilyesmi az utcára.
A hazai gyufagyártás állami monopolcégének két gyárát 1993-ban vették meg a svédek. A Swedish Match itthoni vállalata Budafokon három, Szegeden négy folyamatos gépsort működtetett kft.-ként. Mindkét helyen elsősorban kereskedelmi gyufát gyártottak, többnyire a hazai piacra.
Svéd meccs
Az új tulajdonos, noha komoly beruházást nem végzett, nálunk újdonságnak számító termékeket azért hozott (például ekkortól volt kapható Magyarországon a háztartási és a kandallószálú gyufa), és úgy tűnt, nem csinált rossz vásárt. Ám a 90-es évek közepére kialakult árverseny miatt a svédeknek újra kellett gondolniuk a helyzetet. A hazai piac nemzetközi léptékkel mérve sosem volt túl nagy, ám amikor a rendszerváltás után különböző hazai vállalkozások (Parázsló '93 Bt., Érv '93 Kereskedelmi Kft., Midea Rt. stb.) egyre nagyobb tömegben lényegesen olcsóbb, igaz, rosszabb minőségű orosz és török eredetű gyufával árasztották el a piacot, lehetetlenné vált a Swedish Match mindkét magyar gyárának a fenntartása.
Arról nincs statisztika, hogy Magyarországon hány cég pontosan mennyi gyufát is forgalmaz, de 1998-ban a kapacitás kihasználatlansága miatt kellett bezárni a budafoki gyárat. Hogy miért a szegedi menekült meg (ahová máig nem vezet autópálya, ráadásul kisebb is volt, mint a budafoki), senki sem tudja megválaszolni. Tény, hogy Szegeden a Svédországból érkezett segédgépeknek és a feljavított főrészeknek köszönhetően az ezredfordulóig profiltisztítást végeztek, az 1998-as mennyiségnek (339 millió doboz kereskedelmi és 43 millió reklámgyufa) az idén jó, ha a felét gyártják le - szinte kizárólag reklámgyufából. Ennek Török György termelésvezető szerint az a magyarázata, hogy csak úgy maradhattak porondon, ha olyan terméket készítenek, ami tulajdonságaiban messze meghaladja a hagyományos, klasszikus gyufákat, de az ára nem szakad el a realitásoktól.
Az Európában forgalmazott kereskedelmi mennyiséget a Swedish Match spanyol, svéd, török és bolgár gyárai könnyedén képesek előállítani. (A boltokban kapható magyar Korona gyufa svéd, de leginkább török gyárakban készül.) Szeged kis szériában, elaprózott, de rugalmas kapacitással társított magas minőséget tud felmutatni, ami kizárólag a hirdetési gyufák piacán életképes. Illetve kis részben a magasra sorolt kereskedelmi gyufa kategóriában, többnyire német megrendelésre.
Manapság az ötezrestől a milliós nagyságrendig bármilyen szériát, a technológia és az eszköz adta határokon belül bármilyen megoldással meg lehet rendelni. Szegeden a tervezéstől a kiszállításig három hétre van szükség. Ilyen extremitásra Európában senki nem képes, és ezt próbálja a Swedish Match elhitetni a szűkülő EU-piacon kívül az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában és több dél-amerikai államban is. A gyufák több mint 95 százaléka az EU régi tagországaiba kerül, ám például a vihargyufa iránt komoly az érdeklődés Ausztráliából, Új-Zélandról, Kanadából. Nem csoda, hiszen amögött valóban speciális tudás áll, ha egy gyufa 60 km/h szélben vagy egyórás áztatás után is meggyullad, és történjék bármi, 6-8 másodpercig folyamatosan ég.
Szál kontra levél
A megszokott gyufakiszerelés könnyen leírható: dobozos, 40 szál/doboz, kb. 4 és fél centis fogpiszkálón bordós-piros (némelyeknél: barna) fej, a szitanyomott félfamentes papírdobozon kétoldalt tömény foszforcsík. A Swedish Match bejöveteléig lényegében ez volt a standard, ma azonban bonyolultabb a kép. A reklámgyufánál a megrendelő diktál: ő dönti el, hogy mekkora legyen a doboz száltartalma, nagy vagy sokféle reklámfelületre van-e szüksége, és a doboz klasszikus vagy formabontó legyen-e. Csak dobozméretből több mint tucatféle lehet. A szálgyufa mellett a levélgyufa is helyet kért magának a palettán, mi több, egyes régiók kimondottan a kitörhető szálakat részesítik előnyben a zörgő dobozossal szemben. Levélgyufából is van 20, 30 és 40 szálas, négyzet, hitelkártya, könyv, de akár mobiltelefon formájú is. Németország és Franciaország szálgyufapárti, Dél-Európa inkább a levélgyufákhoz húz. Szegeden ezért szál- és levélgyufát egyaránt gyártanak; az évi mintegy 190 millió doboz gyufa nagyobb része szálgyufa. Ennek faanyaga, palástja és a gyufafej alapanyaga Svédországból érkezik. A levélgyufa hazai nyárfából készül, ami négyméteres rönkök formájában érkezik ide. Első lépésben 65 centis darabokra vágják ezeket, eltávolítják a fakérget, s ami marad, azt szó szerint addig hámozzák, amíg el nem fogy.
Az idén Szegeden ezer köbméter nyárfát alakítanak át mintegy 190 millió doboz gyufává. A "gyufadivat" előrejelzése szerint tovább erősödik a levélgyufák mostani, 40 százalékos aránya annak ellenére is, hogy a német piacon (és rajta keresztül a cseh, dán, osztrák piac nagy részén) komoly sikerre számíthat a normál dobozméretnek alig több mint felét kitevő szálas "mini" is.
Nem kell a Rolls-Royce
Akár levél-, akár szálgyufáról van szó, ezeken a gépsorokon első vagy extrán első osztályú biztonsági gyufák készülnek. E kategória ismertetőjegye, hogy a gyufafej formája szinte tökéletesen csepp alakú. Meggyújtása nemcsak hogy minimális mennyiségű, mérgező nehézfém-származékoktól mentes füsttel jár, de a speciális kezelésnek köszönhetően lényegében kizárt, hogy a fejrész a gyújtáskor elrepüljön, vagy a nyárfapálcika eltörjön. Az impregnálás eredményezi azt is, hogy a meggyújtott gyufa feje az égés után sem esik le, és hogy a szálnak nincs utóizzása. Ugyanakkor a paraffinozásnak köszönhetően a láng (hagyományos szálméret esetén) a 45 mm-es gyufaszál kétharmadáig ég el, aztán magától elalszik a tűz. A gyufaszálak készülhetnek akár fekete vagy szálanként pácolt kivitelben is, amihez például az alapszínek (piros, kék, sárga zöld) helyett jól illik a fehér, fekete vagy az aranyszínű gyufafej is. A megrendelő kiválasztja a színt, és a laborosok addig nem engedik a kellő mennyiségben előállítani a masszát, amíg a kikevert szín bele nem fér a színskálán a minimális tűrésbe.
Ilyen extrákat kevés gyufagyártó produkál, pedig igény - úgy tűnik, egyre nagyobb mértékben - van rá. Akkor is, ha az ilyen gyufa egyáltalán nem a "filléres termék" kategóriába tartozik. A szegedi tapasztalat az, hogy a világ fejlettebb és gazdagabb területén ezt a minőséget preferálják és gondolkodás nélkül meg is fizetik. "A cél az, hogy presztízse legyen a gyufának, hogy bizonyos tevékenységek, mint a gyertya, a kandalló, a szivar és pipa meggyújtása gyufával történjenek" - sommáz Török György. A termelésvezető a csomagolószalagok mellett megmutatja, mire gondol: egy szivarklubnak éppen most csomagolnak szálanként pácolt, fehér fejű gyufával teli, elegáns dobozokat. A hétköznapi tizenötszörösébe kerül, de az angolok hajlandóak ennyit áldozni a tradícióért.
A hazai megrendelések aránya azonban nem éri el az öt százalékot. Kocsis Éva szerint a hazai gazdasági szereplők nagy része még nem él e lehetőséggel. Amelyik igen, azt pedig nyomasztja a dohánypiaci reklámlehetőségek folyamatos szabályozása. Ennek egyik következménye, hogy nagy hírű hotelek, melyek korábban minden szobába a hamutál mellé saját emblémájú elegáns gyufát helyeztek, ma már inkább szappant és tollat vagy ceruzát adnak vendégeiknek, és nemdohányzóvá alakították át a szobák egy részét. A folyamat ellensúlyozására a Swedish Match hazai disztribútorain keresztül szeretne a dohányiparhoz nem kötődő ügyfeleket is minél nagyobb számban megnyerni. Kapacitás van - és óvatos bizakodás, hogy az idén talán még többen lesznek olyanok, akiknek megér 10-20 forintot, hogy egy-egy ilyen reklámeszközt a felhasználója legalább hússzor láthatóvá tesz.
Átlépni a Rubicont
A Swedish Match, amely rendszerint "a gyufa egyedüli világméretű gyártójaként" mutatja be magát, bevételeinek nagy részét régóta nem e termékből teremti elő, hanem a pipadohányokból és leginkább az ún. "füstmentes dohánytermékek" gyártásából és forgalmazásából. Éves bevételének több mint egyharmadát a snuff hozza - ez apró teafilterbe töltött, finom őrlésű, leginkább a tubákhoz hasonlítható, aromásított dohány, amiből a nikotin és a dohányaroma a szájba, az ínyre téve oldódik ki. Az EU-ban tiltott ugyan a termék, de a skandináv tradíció részeként legális Svédországban, ahol a dohányzás elleni kampánynak köszönhetően ismét rendkívül népszerű.
A Swedish Match értékesítésének 11, működési eredményeinek viszont csak három százaléka származik a gyufából, ennek is csak egy része a szegedi termelésből. A szegedi gyufagyár az elmúlt 6-8 évben több átszervezés és létszám-racionalizálás után is - jelenleg százötvenhárman dolgoznak a Bakay Nándor utcában - veszteséges. Pedig ennél kevesebb emberrel ezt a munkát nem lehet végezni. Évről évre kevesebb a mínusz, ám a kapacitásuk nincs teljesen kihasználva, a nyereséget Kocsis Éva szerint kizárólag ez viszi el.
