Sokszor évekbe telik, míg egy gyerek tb-támogatott fogszabályzó ellátást kap

Belpol

Különösen vidéken. Kevés a közfinanszírozott ellátásban praktizáló fogszabályzó fogorvos.

"2021 májusban jeleztem, hogy időpontot szeretnék kérni a gyereknek" - kezdte mondandóját egy szolnoki anyuka. - "Felírták az adatokat. Majd szeptemberben telefonáltam, hogy még nem kaptam visszajelzést. Azt mondták, nagyon sok a várakozó, most tartanak a 2020. augusztusban feliratkozóknál, és a vírushelyzet miatt azokat hívják vissza, akinek elkezdték a kezelését. Ezért nagyon lassan tudnak haladni az időpontadásokkal. Tavaly novemberben így magánrendelésre mentünk. Egyébként azóta sem jelentkeztek még, hogy vihetném a tb finanszírozta ellátásba."

Hasonlóan nyilatkozott lapunknak egy másik szülő. "2021. januárban kértünk időpontot. Szeptember elején telefonáltam vissza, akkor azt mondták, a 2020. június-július bejelentkezésekkel foglalkozik az orvos." Egy harmadik érintett arról számolt be, az elmúlt hetekben kért időpontot gyermekének fogszabályzásra, mire azt a választ kapta, hogy legalább egy év a várakozási idő.

Szolnokon tehát ez a helyzet. Aki a gyermekét fogszabályozásra akarja vinni, jó, ha egy év várakozással számol. Többek szerint egyszerűbb, ha magánorvoshoz viszik ilyen problémával a gyermeküket a szülők.

De a szolnokiak még örülhetnek is az egyéves várakozási időtartamnak, hiszen például Zalában még rosszabb a helyzet. Mint azt Nagy Ákos fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke lapunk érdeklődésére elmondta,

Zala megyében az ő területén (Keszthely) egy évnél jóval több, mintegy három év a várakozási idő, ahogy ismeretei szerint Komárom-Esztergom megyében ez öt év.

Fogszabályozásra elég nagy igény lenne, mégis kevés a közfinanszírozott szakrendelő. Ennek az az oka, hogy kevés a szakorvos, illetve a magánszektorba sokan mentek át. Feszültség van a jogviszonyos és a megbízási szerződéssel dolgozó szakellátók között. Utóbbiak ugyanis nem tudnak belépni a praxisközösségbe, így csak 30 százalékos bérkiegészítésben részesülnek. Ez a MOK alelnöke szerint egyébként mindenfajta, megbízási szerződésessel dolgozó fogászati szakellátónál gond.

Mindez azt is jelenti, hogy a csábítás mindennél nagyobb lett, és ahogy Nagy Ákos fogalmazott, a fogszabályzó fogorvosokat nem egy áruházlánc fogja elcsábítani, mint gyakran az egészségügyi szakdolgozókat, hanem a magánszektor. Tetézi a gondokat, hogy az intézményi ellátók, vagyis az iskolafogászatok is kimaradtak a praxisközösségből, de náluk egy kicsit más a helyzet. Az alelnök szerint ezeket ahol lehet, ott át kellene alakítani területi gyermek- és iskolai ellátóvá. Így lehetnek praxisközösségi tagok, és szinttől függően 80-100 százalékos bérkiegészítést kaphatnának.

A megoldás amúgy az lehet Nagy Ákos szerint, hogy a megbízási szerződéssel dolgozó szakellátók is kapjanak jogalapot a járási fogászati praxisközösségekbe csatlakozáshoz, azaz egyfajta „társult tagsági jogviszonyt”. Így ők is részesülhetnének a bértámogatási rendszerből. Ez lehetne a nagyobb megtartó erő számukra, valamint a praxisközösség szolgáltatási portfóliójára is jótékony hatású lenne. Ilyen módon komplexebb szolgáltatást lehetne nyújtani, ahogy az a magánrendelőknél is van, ahol az alapszolgáltatások mellett van szájsebész és fogszabályozó szakorvos. A kamarai alelnök hozzáfűzte, másik megoldásként jöhet szóba, hogy fel kellene ajánlani: visszatérhessenek a jogviszony hatálya alá. Ezek a megoldások az intézményi ellátóknál is elképzelhetők.

Ezenkívül egyre inkább előtérbe kerülnek az egyetemek, amelyeknek univerzális központi ellátási kötelezettségük van, jóllehet náluk is egyre hosszabbak a várólisták. És persze, tette hozzá Nagy Ákos, a járványhelyzet sem tett jót az ellátásnak.

Miért van szükség fogszabályozásra a gyermekkorban?

  • A "nem jól álló" fogak nehezebben tisztíthatók, ami alapot adhat a fogszuvasodásnak.
  • Ha időben alkalmazzák, megelőzhető a fogak romlása.
  • A felnőttkori fogszabályozás több beavatkozással jár, több időbe telik és többe kerül.

Nagy Ákos szavait megerősítette a MOK Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke. Mint azt Gerle János lapunknak hangsúlyozta, a hosszú várakozási idő annak a következménye, hogy rendkívül kevés közfinanszírozott ellátást biztosító fogszabályozó fogszakorvos praktizál Magyarországon. A jelenség évtizedek óta fennáll, folyamatosan romló tendenciát mutat. Az ok közismert: a közfinanszírozott vállalkozás formájában működtetett fogszabályozó szakellátás finanszírozása rendkívül alacsony, jelenleg is alulmúlja a közfinanszírozott alapellátásban dolgozó fogorvosok Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által fizetett jövedelmét. "Jelenleg a közfinanszírozott fogszabályozást biztosító szakorvosok egészségügyi szolgálati jogviszonyban gyógyítanak a négy fogorvosképző egyetemen, a megyei jogú városok és nagyobb városok szakrendelőiben. Folyamatosan szűnnek meg a vállalkozási formában működtetett közfinanszírozott fogszabályozó praxisok" - ismertette a helyzetet Gerle János. Hozzátette, problémát jelent az is, hogy mind a gyermekfogorvos, mind a fogszabályozó szakorvos hiányszakma.

Lapunk a hazai orvosi felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis Egyetemet kereste meg a problémával kapcsolatban. Azt a választ kaptunk, hogy az egyetem Fogorvostudományi Karán két helyszínen – a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikán és a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetben – látják el a fogszabályozásra érkezőket. Ebben a beavatkozásban az intézmény területi ellátási kötelezettsége a főváros egyes kerületein (I., VIII., XII., XIX., XXI., XXII.) túl további 27 Pest megyei településre, valamint Gyöngyösre is vonatkozik.

Emellett egyetemi szervezeti egységként a speciális, emelt szintű kezelést igénylő pácienseket beutalóval – fogszabályozás és gyermekfogászat szakterületeken – az ország egész területéről fogadják. A fogszabályozás időtartama és az ehhez kapcsolódó kezelési idő egyénenként változó, függ például az esetek komplexitásától, ezért a páciensek ellátási sorrendje nem a jelentkezés sorrendjében történik - közölte az egyetem. Gyakran előfordul, hogy a gyermek adott fejlődési szakaszában még nem kezdhető el az ellátás, ezért egy későbbi időpontra rendelik vissza a betegfogadási listától függetlenül. Egységes várakozási idő – a kezelések jellege és az egyéni eltérések miatt – nem állapítható meg, de általában két-három hónapon belül megkezdődik a páciensek ellátása.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.