Sötét időket idéző Fidesz-közlemény: per lesz

  • narancs.hu
  • 2015. május 22.

Belpol

Önök hogy fordítanák azt, hogy „nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil”? Beperli a Helsinki Bizottság a Fideszt.

Való igaz, ez a hang még a magyar politikában is szokatlan, legalábbis kormányzati szinteken. Vagy csak nem figyeltünk oda rendesen eddig. Mindenesetre a Helsinki Bizottság beperli a Fideszt a párt mai közleményének „valótlan és gyalázkodó” voltáért. Iderakjuk mindkét szöveget, önök pedig döntsék el maguknak

1. kinek van igaza?

2. akkor ez most a 30-as évek Németországa

3. inkább a Rákosi-kor

4. ki várt mást Orbán Viktor pártjától?

A Fidesz közleménye:

Fejezze be a Helsinki Bizottság a hazudozást a bevándorlókról!

A nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani. Hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt. Idén májusig a menedékkérők 17,3 százaléka érkezett háborús övezetből, vagyis az illegális határátlépők nagy többsége nem politikai menekült.

Felszólítjuk a Helsinki Bizottságot, hogy fejezze be a hazudozást és legalább egy ilyen fontos és súlyos kérdésben ne a zsebeik Soros György pénzével való kitömésével legyenek elfoglalva!
Fidesz Sajtóiroda

A Helsinki Bizottság közleménye:

A stílus maga a párt

A Fidesz, Magyarország kormánypártja ma közleményt adott ki a Magyar Helsinki Bizottságról. A sötét időket idéző kommünikében hamis állítások olvashatók. A valótlan és gyalázkodó kitételekért bíróságon veszünk elégtételt.

A tények

Az ATV Híradó 2015. május 19-ei adása a debreceni menekülttábor készülő bezárásával foglalkozott. A riport felvezetésében elhangzott, hogy „az idei menedékkérők háromnegyede nem gazdasági okokból menekült el háborús övezetekből, hanem életveszély miatt”. Az anyag vége felé egy ábra látható, amely szerint a 2015-ben ideérkezett menedékkérők 75%-a volt afgán, szíriai és iraki. Forrásként a Helsinki Bizottság szerepel. Mi azonban ilyet sohasem mondtunk – sem az ATV-nek, sem másnak.

Állításunk az volt, és ezt továbbra is fenntartjuk, hogy míg 2015 első két hónapjában valóban a Koszovóból érkezők adták a menedékkérők túlnyomó részét, márciustól kezdve a koszovói migráció a töredékére csökkent, és az utóbbi időszakban háborús és egyéb válságövezetekből érkezik a menedékkérők túlnyomó többsége. A kérelmezőknek a hivatalos statisztikák szerint márciusban 65, áprilisban pedig 70 százaléka Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból származik.

Különös fricska, hogy a Fidesz sajtóiroda a Helsinki Bizottságot hazudozással vádoló közleménye szégyentelenül manipulálja a statisztikákat, amikor azt állítja, hogy 2014-ben a kérelmezők 80%-a nem háborús övezetből jött. Az Eurostat adataiból világosan kiderül, hogy tavaly a Magyarországon menedékjogért folyamodók 21%-a Afganisztánból, 16%-a Szíriából, 2%-a Palesztinából és 1%-a Irakból érkezett. Ez testvérek közt is 40%. Lehet persze zsonglőrködni azzal, hogy Afganisztán háborús övezetnek minősül-e, de ahhoz nem fér kétség, hogy az ottani súlyos belső fegyveres konfliktus elől menekülőket „megélhetési bevándorlónak” minősíteni cinikus és embertelen dolog.

A stílus

Nehéz eldönteni, hogy „a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit” emlegető sajtóközlemény hangvétele a 30-as évek Németországát vagy az 50-es évek kommunista blokkját idézi-e inkább. Az azonban biztos, hogy bírósági döntés van róla: a Fidesz és akkori szóvivője, Hoppál Péter 2013 augusztusában megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét, amikor mindenféle ténybeli alap nélkül hasonlóan elfogadhatatlan stílusban kelt ki a kormánykritikus civil szervezetek, köztük a Helsinki Bizottság ellen.

Amit nem tűrtünk 2013-ban, azt nem tűrjük most sem. A politikai gyalázkodó közleményért bírói úton veszünk elégtételt, és egyúttal szomorúan nyugtázzuk, hogy a legnagyobb magyarországi párt kommunikációja a politikai kultúra minimum elvárásait sem teljesíti.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.