Szarka: "Én is lezárhatok egy-két helyszínt, amelyiket én úgy gondolom"

  • narancs.hu
  • 2020. október 16.

Belpol

Az SZFE kinevezett kancellárja azt is kifejtette: "Igazgatási ember vagyok, nem ismerem a művész világot."

A csütörtöki állás szerint úgy tűnik, végleg lekapcsolták az internetet a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Vas utcai épületében, majd a nagy fórumok fő helyszíneként használt Ódry Színpadról kipakolták a hallgatók személyes holmijait és a termet bezárták. Mindezek után az ATV-nek nyilatkozott Szarka Gábor, az egyetem kinevezett kancellárja.

Szarka nem finomkodta el az interjút, azon túl, hogy elismerte, az internetet ő kapcsoltatta le, és hozzátette, "hajlandó továbbmenni".

"Az, hogy egy fiatalember lázad, azzal önmagában nicns gond. A formával van a gond" - mondja. Szerinte patthelyzet van, ez a fajta anarchikus, belső feszültségekkel terhelt forma nem az, ami fiatalos. "Ez már abnormalitás" - mondja. Bár elismeri, hogy az egyetemi lázadások első lépése mindig a kampusz elfoglalása, mi más is lehetne, de szerinte "kell legyen egy eleje, közepe és vége".

Szarka szerint már kellenének a gesztusok, a higgadtság. Szarka - az eddigi Vidnyánszky-féle kommunikációval szemben - azt állítja, hogy az SZFE egy működő és színvonalas egyetem, "mindenki tudja, hogy ott van egy szakmai munka", amit épp a tiltakozásokkal számolnak fel.

Szarka szerint a 100 igazgatási dolgozóból 50 dolgozni szeretne, de ők se nem tanárok, se nem diákok.

A zárak lecseréléséről, internet lekapcsolásáról azt mondja, hogy "irodában alvás nem normális dolog. Az ember elé állok egy fenyegető sorfallal, még azt sem tudom, ki a vezetőjük a helyszínen, kivel tudok beszélni. Egy maszkos arctalan tömeggel állok szemben" - mondja Szarka.

"Nem vagyok legitim, de az aláírásom kell mindenhez, hogy lehet ezt levezetni?" - veti fel Szarka.

Szarka kifejti, hogy emberileg is rosszul esik neki, hogy nem beszélget senki vele, pedig ő már nagyon várja a pillanatot.

Mindeközben hozzáteszi: "Nem kapcsolok le vizet meg fűtést, amikor emberek vannak bent. [...] De ha ők lezárhatják előttem az utat, akkor vezetőként én is lezárhatok egy-két helyszínt, amelyiket én úgy gondolom."

"Nem én kezdtem" - teszi hozzá, és kifejezi, hogy nagyon szomorú, mert dolgozni ment oda. "Azt el tudom fogadni, hogy nem szeretettel fogadnak. De nem jutottunk el a megismerésig" - mondja.

"Nem ebből a világból jöttem. Én igazgatási ember vagyok, nem ismerem a művészvilágot" - tette hozzá.

Szarka szerint patthelyzet van, valamiféle gesztusokat kéne tenni, mert az "én lezárom, te lezárod" nem egy jó módszer. "Rossz érzés az embernek, hogy kívül reked a munkahelyén."

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.