Száz felett van azoknak a száma, akik ellen használták a Pegasust Stummer János szerint

  • narancs.hu
  • 2021. november 7.

Belpol

Ismeri a pontos számot a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, de szerinte nem ez a lényeg. 

Száz fölött van azoknak a száma, akik ellen bevetették a Pegasus–kémszoftvert Magyarországon– erről Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke beszélt a Partizánnak. A jobbikus politikus ismeri a pontos számot, ugyanakkor hangsúlyozta, nem a nagyságrend lényeg, mert a mai rendszerek nem igényelnek nagy humánerőforrást, hanem automatikusan működnek, nincsenek technikai korlátaik. 

Kósa Lajos, a rendészeti és honvédelmi bizottság elnöke a héten újrágírói kérdésre válaszolva elismerte, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémszoftvert, amivel a Direkt36 oknyomozó portál cikksorozata szerint újságírókat, üzletembereket és politikusokat figyeltek meg.

Stummer augusztus óta „erősen gyanítja”, hogy a kormány vásárolta meg a Pegasust, „papírt” erről október közepén látott először. Kósa nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta, „ha engem kérdezel, szerintem elrontotta. Volt egy gigantikus hosszúságú honvédelmi és rendészeti bizottsági ülés. Lajosunk kiment a kamerák elé és belebakizott”.

Egyébként a bizottsági elnök korábban arról beszélt, hogy Kósa Lajos a megszólalásával államtitkot sértett. A szoftver gyártója, az NSO szankciókat helyezett kilátásba, ugyanis a cég nem tolerálja a visszaéléseket.

A megfigyelési botránnyal kapcsolatban megjelent összes cikkünket itt olvashatja. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.