20 000 ukrán és 6000 kínai is tartózkodási engedélyt kapott Magyarországon 2020-ban

  • narancs.hu
  • 2021. november 8.

Belpol

Magyarország  tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak.

2,2 millió tartózkodási engedélyt adtak ki 2020-ban az Európai Unióban, közülük 54 835-öt Magyarországonírja a 24.hu. Uniós szinten ez 706 ezerrel kevesebb, mint 2019-ben, ezzel 2012 óta tartó növekedési trend szakadt meg. Az Eurostat szerint mindez vélhetően a koronavírus-járvány miatt alakulhatott így.

Az összes tartózkodási engedély több mint egynegyedét Lengyelország adta ki, míg Lengyelország, Németország és Spanyolország együtt több mint az engedélyek felét.

Magyarországon 20 744 ukrán, 6000 kínai, bő 3000 vietnámi és 2-2000 szerb, valamint dél-koreai kapott tartózkodási engedélyt. Ezer feletti engedélyt kaptak a Törökországból, Indiából, Oroszországból, illetve az Egyesült Államokból érkezők. Hazánkban –mint látszik – kiemelkedően sok ukrán kapott engedélyt, ebbe feltehetően beleszámítanak a kárpátaljai magyarok is. Régiós szinten pedig sok kínai állampolgár kapott nálunk engedélyt.

A Magyarországon engedélyhez jutók 58 százaléka munkavégzés miatt, 16 százaléka oktatási célból, minden tizenötödik családi okok miatt, minden ötödik pedig egyéb okokra hivatkozva érkezett az országba. Az nemzetiségenként eltérő, ki miért érkezett: az ukránok és szerbek jellemzően dolgozni jöttek, a kínaiak kétharmada és az oroszok fele viszont egyéb okokat jelölt meg.

44 ezer ember engedélye egy évnél hosszabb időre szól.

(24.hu)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.