Szlávik: „Lehet, hogy már elkészült a védőoltás”

De még sok mindent nem tudunk a vírusról.

Folyamatosan nő a gyógyultak száma, amely elérte a 904-et – ismertette a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szombati online sajtótájékoztatóján.

Szlávik János elmondta, hogy enyhe tünetekkel a betegek jellemzően 1-2 hét alatt meggyógyulnak, ugyanakkor azok, akik súlyos tünetekkel kerülnek kórházba, sokszor ott töltenek 3-4 hetet, vagy még több időt.

Megismételte, a fertőzött a tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal már fertőzhet, és a tünetek megjelenésétől számítva 5-6 napig a legerősebb a fertőzés valószínűsége. A főorvos kitért arra, hogy sok mindent nem tudni még az új típusú koronavírusról. Nem tudni, honnan származik, hogyan került át az emberekre, azt sem tudni pontosan, hogyan terjed emberről emberre, vagy mikor lesz védőoltás. Azt feltételezik, hogy a vírus denevérről jutott át az emberre egy úgynevezett „köztes gazda” állat révén. Megjegyezte: a denevérek képesek betegség nélkül hordozni az Ebola vagy a veszettség kórokozóját is.

Mint mondta, a vírus feltehetően mutáció révén kerülhetett át az emberre, a világon négymillió embert fertőzve meg. Cseppfertőzéssel terjed, de kutatók egyre több testnedvben is megtalálják a vírust.

A szakember úgy fogalmazott, azt sem lehet tudni, hogy a fertőzésből kigyógyultak napok vagy hetek múlva fertőznek-e akkor is, ha tesztjeik negatívnak bizonyulnak.

Szlávik János szerint egyelőre az sem egyértelmű, hogy ki lesz súlyos beteg, mi az oka annak, hogy egyesek súlyos, mások enyhe tünetekkel vészelik át a fertőzést, vagy hogy milyen immun mechanizmusok játszanak abban szerepet, hogy egy fiatal, egészséges embernél a betegség súlyos lefolyású is lehet.

A főorvos szerint továbbra is kérdéses, hogy mikorra lesz védőoltás a koronavírus ellen; egyesek ez év őszére, télre, mások pedig jövő tavaszra vizionálják ezt. Lehet, hogy a védőoltás már elkészült – jelezte –, de nagyon hosszú időnek kell eltelnie, hogy azt biztonsággal alkalmazni tudják.

Szlávik János felidézte, negyven évvel ezelőtt, 1980. május 8-án jelentette be az Egészségügyi Világszervezet, hogy sikerült a fekete himlőt elpusztítani. A kórokozó 300 millió ember halálát okozta. Az utolsó beteget – egy szomáliai férfit – 1977-ben regisztrálták, ő felgyógyult a betegségből. Azóta a fekete himlő vírusát két „szuper biztonságos” laboratóriumban tárolják. Úgy fogalmazott: azt szeretné, ha a közeljövőben a koronavírust is már csak laboratóriumban őriznék.

Szlávik János főorvos sajtótájékoztatót tart

Fotó: MTI

Több mint 100 ezer mintavétel

Már 266 hatósági házi karanténban levő vállalta, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartja-e a korlátozó intézkedést. Kiss Róbert alezredes elmondta, a hatósági házi karanténban levők egy szoftver letöltésével tudják lehetővé tenni, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze őket.

Ismertette: pénteken 779 hatósági házi karantént rendeltek el, így 10 927 ilyen korlátozó intézkedés van folyamatban. Közülük 32 emberrel szemben kellett pénteken intézkedni a rendőröknek, mert nem tartották be a szabályokat.

A rendőrök a védelmi távolságtartás betartását, illetve a maszkviselést ellenőrizve pénteken 117 alkalommal intézkedtek, ebből 66 figyelmeztetéssel zárult, 18 esetben helyszíni bírságot szabtak ki, és 33 feljelentést tettek. Hétfő óta 301 alkalommal intézkedtek a rendőrök a védelmi szabályok megsértése miatt – tette hozzá az alezredes.

A kijárási korlátozásokat megszegőkkel szemben pénteken 508 alkalommal intézkedtek a rendőrök, 338 esetben figyelmeztetették a szabályszegőket, 98 helyszíni bírságot szabtak ki és 72 feljelentést tettek – ismertette.

Kiss Róbert elmondta azt is: szombat délelőtt a teherforgalomban a kilépő oldalon jelentős, 4 órás várakozásra kell számítani Csanádpalotánál, illetve a személyforgalomban kilépő oldalon Nagylaknál.

Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársa ismertette: a mintavételek száma 103 258-ra nőtt, az adatokat frissítették, azok már tartalmazzák az orvosi egyetemek kutatási mintavételeinek számát is.

MTI