Öt nap után levették a lélegeztetőgépről az első vérplazma-terápiával kezelt beteget

  • narancs.hu
  • 2020. május 9.

Belpol

A vérplazmával kezelt, illetve az innovatív gyógyszeres terápiában részesített betegeknél is jelentősen megrövidül a lélegeztetési periódus.

Javul azoknak az állapota, akiket az elsők között kezeltek vérplazma-terápiával Magyarországon, viszont ez az eljárás csak a betegek egy részénél hatásos – mondta Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója a hvg.hu-nak adott interjújában.

Mindkét ilyen beteg az intenzív osztályon van jelenleg, közülük az egyik már felgyógyult, egy másik, idősebb beteg is jól van, de őt még csak most kezdik felébreszteni a mélyaltatásból.

Vérplazmát ad egy nő a budapesti Biotest plazmaferezis állomáson 2020. április 28-án.

Vérplazmát ad egy nő a budapesti Biotest plazmaferezis állomáson 2020. április 28-án.

MTI/Balogh Zoltán

Az első ápolt krónikus vesebetegségben szenved, ő részletekben kapta meg a kezelést a múlt hét végén: öt nap után sikerült levenni a gépről. A másik beteg néhány napja kapja a vérplazmát, neki stabilizálódott és javul az állapota, viszont a kora miatt neki súlyosabb a helyzete.

Az interjúból kiderült, hogy mind a vérplazmával kezelt betegeknél, mind az innovatív gyógyszeres terápiában részesítetteknél jelentősen megrövidül a lélegeztetési periódus. A plazmaterápiát egyelőre csak a súlyos és kritikus állapotú betegeknél használják. Alapkövetelmény, hogy a donorok és a betegek vércsoportja egyezzen, továbbá csak a megfelelő ellenanyagszinttel rendelkező plazmák alkalmasak a beadásra.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.