Szolnoki ingatlanügyletek: Revans

  • - azs -
  • 1996. augusztus 22.

Belpol

Szolnok városával az utóbbi időben kétszer foglalkoztak komolyabban a hazai lapok. Először tavasszal, a helyi Kőolajkutató Rt. privatizációjával kapcsolatban, annak okán, hogy az ÁPV Rt. visszavonta a döntését. És a mostani ügy: a szolnoki önkormányzat szocialista tagjai telek- és ingatlanspekulációval vádolják Várhegyi Attila polgármestert. A város fideszes vezetője szerint viszont egyszerű bosszúról, a fentebb említett privatizációban vesztes MSZP-s politikusok ellentámadásáról van szó.
Szolnok városával az utóbbi időben kétszer foglalkoztak komolyabban a hazai lapok. Először tavasszal, a helyi Kőolajkutató Rt. privatizációjával kapcsolatban, annak okán, hogy az ÁPV Rt. visszavonta a döntését. És a mostani ügy: a szolnoki önkormányzat szocialista tagjai telek- és ingatlanspekulációval vádolják Várhegyi Attila polgármestert. A város fideszes vezetője szerint viszont egyszerű bosszúról, a fentebb említett privatizációban vesztes MSZP-s politikusok ellentámadásáról van szó.

A szolnoki önkormányzat öt évvel ezelőtt döntött arról, hogy a belvárosban lévő egyes telkek és ingatlanok értékesítésével kell tőkét szerezni a városközpont további fejlesztéséhez. A jelentkező cégek közül a négy legígéretesebbel 1993-ban opciós, illetve előszerződést kötött az önkormányzat, majd két év múlva a képviselők a telekeladás feltételeiről is döntöttek. Ezek között szerepelt, hogy az üzletet nyílt pályázat útján kell lebonyolítani, négyzetméterenként minimum 26 ezer forintos áron.

Az ügy

Tavaly decemberben Várhegyi Attila polgármester (aki egyben a Fidesz országos választmányának elnöke is) aláírásával látta el azokat az adásvételi szerződéseket, amelyeket a Profil Mérnöki Irodával, az Ungarcenter Kft.-vel és az L+L Mérnöki Irodával kötött az önkormányzat. Idén nyár elején a város gazdálkodását elemző könyvvizsgálók egy sor furcsaságra bukkantak. Várhegyi Attila ekkor belső vizsgálatot rendelt el, majd a testület MSZP-s képviselőinek javaslatára június 26-án szocialista vezetéssel eseti bizottság alakult az ügy kivizsgálására. A testület azt próbálta kideríteni, hogy az adásvételi szerződések megfeleltek-e az önkormányzat határozatainak, s ha nem, érte-e kár emiatt az önkormányzatot. Vizsgálták továbbá az ügymenetbe bevont külső szakértőkkel kötött szerződéseket is. A múlt héten elkészült jelentést augusztus 22-én tárgyalják a képviselők, akiknek dönteniük kell arról is, kit milyen felelősség terhel az ügyben. Amennyiben a jelentéshez mellékelt határozati javaslatot a képviselő-testület elfogadja, úgy a megyei főügyész dolga lesz eldönteni, hogy történt-e bűncselekmény.

A jelentés

Az eseti bizottság jelentése az opciós szerződések közül a Profil Mérnöki Irodával kötött szerződésben azt kifogásolja, hogy nem vették figyelembe az önkormányzat határozatának azt a pontját, amely szerint a telek tulajdonjoga meghatározott ideig nem ruházható át. Márpedig a cég még a vásárlás napján - a polgármester által aláírt engedély értelmében - 28 millió forintért továbbadta az OTP Banknak a 18 millióért vásárolt telket. A testület másik kifogása, hogy az L+L Mérnöki Irodával kötött előszerződés nem tartalmaz garanciákat az önkormányzat részére arra az esetre, ha a vevő nem teljesíti az írásban foglalt kötelezettségeit. A bizottság azt is nehezményezte, hogy a cég telekáron jutott épületrészhez, ráadásul ebből az épületrészből bérleti díj illeti meg az új tulajdonost. A pénzt korábban az önkormányzat kapta, ezért a várost a becslések szerint mintegy 50 millió forintos kár érte - állítja a jelentés.

A jelentés készítői határozati javaslatot fogalmaztak meg, amely a polgármester felelősségét két változatban rögzíti. Az egyik szerint "Várhegyi Attila polgármestert felelősség terheli", a másik szerint "Várhegyi Attila polgármestert fegyelmi és kártérítési felelősség terheli, mely további vizsgálatot igényel". A határozati javaslat készítői ugyanakkor elismerik, hogy "a kár pontos értéke nem tisztázott, valamint a személyre szóló károkozás mértéke sem állapítható meg".

Várhegyi Attila szerint semmilyen anyagi kár nem érte a várost, s ennek bizonyítására igazságügyi szakértőt kért fel. Mint azt a lapoknak elmondta, örül, hogy az ügyészség vizsgálja az ügyet, mert így független, politikai érdekektől mentes államhatalmi szervezet hozhat döntést. A polgármester a vizsgálóbizottsági meghallgatás során elismerte felelősségét, annak mértékét azonban vitatja. Mint mondta, bízott az apparátusban, hiszen a szakértők közül senki nem jelezte neki, hogy problémák adódhatnak a szerződések körül. A polgármester számára az is furcsa, hogy amikor az opciós szerződésekről részletesen tárgyalt a képviselő-testület, senki nem talált azokban kifogásolnivalót. A jelentés szerint a szerződéseket ellenjegyző dr. Bali Imre ügyvéd hárommillió forintot vett fel, amit a testület tagjai aránytalanul magas összegnek tartottak. Azt viszont már nem említi a dokumentum, hogy mindez a polgármester által indított belső vizsgálat során derült ki.

A háttér

Várhegyi mindent egybevetve úgy gondolja, az ellene intézett támadás mögött azok a vezető szocialista politikusok állnak, akiknek érdekeit sértette a Kőolajkutató Rt. privatizációjának meghiúsulása. A vállalat eladására kiírt pályázatot egy olyan oroszországi cég itthoni leányvállalata nyerte, amelyről kiderült: még a pályázat legelemibb feltételeinek sem felel meg, például nem tudott hitelt érdemlő bankgaranciát felmutatni, ráadásul az orosz anyavállalat ellen (amelyben egykori magas rangú MSZMP-politikusoknak van komoly érdekeltségük) adócsalás miatt eljárást indítottak Moszkvában. Abban, hogy ezek a dolgok kiderültek, Várhegyi tevékeny szerepet játszott. Suchman Tamás privatizációs miniszter javaslatára az ÁPV Rt. végül is semmisnek nyilvánította a tendert.

Azzal kapcsolatban, hogy kik állhatnak a jelenlegi akció mögött, Várhegyi egyelőre nem kívánt neveket közölni. Annyit azonban elmondott lapunknak, hogy helyi szocialisták már korábban tudatták vele: az akciót a fővárosi pártközpontból irányítják. A polgármester szerint az ő igazát bizonyítja az a tény is, hogy az ingatlaneladások lebonyolításában részt vett két MSZP-s képviselőt (egyikük Barta István, a vizsgálóbizottság elnöke) az idén júniusban alakult testület nem hallgatta meg.

Lapzártánk után kaptuk a hírt, hogy Várhegyi Attila az augusztus 22-i szolnoki közgyűlésen tételesen kívánja cáfolni az ellene felhozott vádakat.

- azs -

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?