Szolnoki ingatlanügyletek: Revans

  • - azs -
  • 1996. augusztus 22.

Belpol

Szolnok városával az utóbbi időben kétszer foglalkoztak komolyabban a hazai lapok. Először tavasszal, a helyi Kőolajkutató Rt. privatizációjával kapcsolatban, annak okán, hogy az ÁPV Rt. visszavonta a döntését. És a mostani ügy: a szolnoki önkormányzat szocialista tagjai telek- és ingatlanspekulációval vádolják Várhegyi Attila polgármestert. A város fideszes vezetője szerint viszont egyszerű bosszúról, a fentebb említett privatizációban vesztes MSZP-s politikusok ellentámadásáról van szó.
Szolnok városával az utóbbi időben kétszer foglalkoztak komolyabban a hazai lapok. Először tavasszal, a helyi Kőolajkutató Rt. privatizációjával kapcsolatban, annak okán, hogy az ÁPV Rt. visszavonta a döntését. És a mostani ügy: a szolnoki önkormányzat szocialista tagjai telek- és ingatlanspekulációval vádolják Várhegyi Attila polgármestert. A város fideszes vezetője szerint viszont egyszerű bosszúról, a fentebb említett privatizációban vesztes MSZP-s politikusok ellentámadásáról van szó.

A szolnoki önkormányzat öt évvel ezelőtt döntött arról, hogy a belvárosban lévő egyes telkek és ingatlanok értékesítésével kell tőkét szerezni a városközpont további fejlesztéséhez. A jelentkező cégek közül a négy legígéretesebbel 1993-ban opciós, illetve előszerződést kötött az önkormányzat, majd két év múlva a képviselők a telekeladás feltételeiről is döntöttek. Ezek között szerepelt, hogy az üzletet nyílt pályázat útján kell lebonyolítani, négyzetméterenként minimum 26 ezer forintos áron.

Az ügy

Tavaly decemberben Várhegyi Attila polgármester (aki egyben a Fidesz országos választmányának elnöke is) aláírásával látta el azokat az adásvételi szerződéseket, amelyeket a Profil Mérnöki Irodával, az Ungarcenter Kft.-vel és az L+L Mérnöki Irodával kötött az önkormányzat. Idén nyár elején a város gazdálkodását elemző könyvvizsgálók egy sor furcsaságra bukkantak. Várhegyi Attila ekkor belső vizsgálatot rendelt el, majd a testület MSZP-s képviselőinek javaslatára június 26-án szocialista vezetéssel eseti bizottság alakult az ügy kivizsgálására. A testület azt próbálta kideríteni, hogy az adásvételi szerződések megfeleltek-e az önkormányzat határozatainak, s ha nem, érte-e kár emiatt az önkormányzatot. Vizsgálták továbbá az ügymenetbe bevont külső szakértőkkel kötött szerződéseket is. A múlt héten elkészült jelentést augusztus 22-én tárgyalják a képviselők, akiknek dönteniük kell arról is, kit milyen felelősség terhel az ügyben. Amennyiben a jelentéshez mellékelt határozati javaslatot a képviselő-testület elfogadja, úgy a megyei főügyész dolga lesz eldönteni, hogy történt-e bűncselekmény.

A jelentés

Az eseti bizottság jelentése az opciós szerződések közül a Profil Mérnöki Irodával kötött szerződésben azt kifogásolja, hogy nem vették figyelembe az önkormányzat határozatának azt a pontját, amely szerint a telek tulajdonjoga meghatározott ideig nem ruházható át. Márpedig a cég még a vásárlás napján - a polgármester által aláírt engedély értelmében - 28 millió forintért továbbadta az OTP Banknak a 18 millióért vásárolt telket. A testület másik kifogása, hogy az L+L Mérnöki Irodával kötött előszerződés nem tartalmaz garanciákat az önkormányzat részére arra az esetre, ha a vevő nem teljesíti az írásban foglalt kötelezettségeit. A bizottság azt is nehezményezte, hogy a cég telekáron jutott épületrészhez, ráadásul ebből az épületrészből bérleti díj illeti meg az új tulajdonost. A pénzt korábban az önkormányzat kapta, ezért a várost a becslések szerint mintegy 50 millió forintos kár érte - állítja a jelentés.

A jelentés készítői határozati javaslatot fogalmaztak meg, amely a polgármester felelősségét két változatban rögzíti. Az egyik szerint "Várhegyi Attila polgármestert felelősség terheli", a másik szerint "Várhegyi Attila polgármestert fegyelmi és kártérítési felelősség terheli, mely további vizsgálatot igényel". A határozati javaslat készítői ugyanakkor elismerik, hogy "a kár pontos értéke nem tisztázott, valamint a személyre szóló károkozás mértéke sem állapítható meg".

Várhegyi Attila szerint semmilyen anyagi kár nem érte a várost, s ennek bizonyítására igazságügyi szakértőt kért fel. Mint azt a lapoknak elmondta, örül, hogy az ügyészség vizsgálja az ügyet, mert így független, politikai érdekektől mentes államhatalmi szervezet hozhat döntést. A polgármester a vizsgálóbizottsági meghallgatás során elismerte felelősségét, annak mértékét azonban vitatja. Mint mondta, bízott az apparátusban, hiszen a szakértők közül senki nem jelezte neki, hogy problémák adódhatnak a szerződések körül. A polgármester számára az is furcsa, hogy amikor az opciós szerződésekről részletesen tárgyalt a képviselő-testület, senki nem talált azokban kifogásolnivalót. A jelentés szerint a szerződéseket ellenjegyző dr. Bali Imre ügyvéd hárommillió forintot vett fel, amit a testület tagjai aránytalanul magas összegnek tartottak. Azt viszont már nem említi a dokumentum, hogy mindez a polgármester által indított belső vizsgálat során derült ki.

A háttér

Várhegyi mindent egybevetve úgy gondolja, az ellene intézett támadás mögött azok a vezető szocialista politikusok állnak, akiknek érdekeit sértette a Kőolajkutató Rt. privatizációjának meghiúsulása. A vállalat eladására kiírt pályázatot egy olyan oroszországi cég itthoni leányvállalata nyerte, amelyről kiderült: még a pályázat legelemibb feltételeinek sem felel meg, például nem tudott hitelt érdemlő bankgaranciát felmutatni, ráadásul az orosz anyavállalat ellen (amelyben egykori magas rangú MSZMP-politikusoknak van komoly érdekeltségük) adócsalás miatt eljárást indítottak Moszkvában. Abban, hogy ezek a dolgok kiderültek, Várhegyi tevékeny szerepet játszott. Suchman Tamás privatizációs miniszter javaslatára az ÁPV Rt. végül is semmisnek nyilvánította a tendert.

Azzal kapcsolatban, hogy kik állhatnak a jelenlegi akció mögött, Várhegyi egyelőre nem kívánt neveket közölni. Annyit azonban elmondott lapunknak, hogy helyi szocialisták már korábban tudatták vele: az akciót a fővárosi pártközpontból irányítják. A polgármester szerint az ő igazát bizonyítja az a tény is, hogy az ingatlaneladások lebonyolításában részt vett két MSZP-s képviselőt (egyikük Barta István, a vizsgálóbizottság elnöke) az idén júniusban alakult testület nem hallgatta meg.

Lapzártánk után kaptuk a hírt, hogy Várhegyi Attila az augusztus 22-i szolnoki közgyűlésen tételesen kívánja cáfolni az ellene felhozott vádakat.

- azs -

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.