Tarolás után - A kis pártok és az ajánlószelvény-gyűjtés

  • Polgár Júlia, Várnai László
  • 2006.03.09 00:00

Belpol

Az ajánlószelvény-gyűjtés a választások nulladik fordulója. Aktivisták és fizetett cédulagyűjtők járják a településeket. A kis pártok számára a 750 darab érvényes cédula az indulás lehetőségét jelenti, míg a nagyok stratégiája merőben más: szedj össze minél többet, hogy más ne indulhasson! Az alábbiakban az Élőlánc Magyarországért Mozgalom egyik jelöltje és aktivistája osztja meg tapasztalatait a Naranccsal.

Az ajánlószelvény-gyűjtés a választások nulladik fordulója. Aktivisták és fizetett cédulagyűjtők járják a településeket. A kis pártok számára a 750 darab érvényes cédula az indulás lehetőségét jelenti, míg a nagyok stratégiája merőben más: szedj össze minél többet, hogy más ne indulhasson! Az alábbiakban az Élőlánc Magyarországért Mozgalom egyik jelöltje és aktivistája osztja meg tapasztalatait a Naranccsal.

Mondhatnánk, a gyűjtés sebessége nem számít, hisz az állampolgár úgyis annak adja a szelvényt, akivel szimpatizál, de ez sajnos nem így van. "Mi annak adjuk, aki elsőnek jön érte" - mondta egy öreg pár Turán, a Vasút utcában. "Nálunk a Szatyor szedte a soron - nyitotta az ajtót egy asszony a Pest megyei 5. számú választókerület egyik falvának szegénysorán. - Kinek, nem tudom, de elvitte mind." Caplatunk a bokáig érő sárban, a falu e részén sem úttest, sem járda nincs. A politika nem népszerű errefelé. Az önkormányzat sem, viszont velük érdemes jóban lenni, ők osztják a segélyeket és a közmunkát. "Itt a Marika gyűjti, ő az önkormányzatnál dolgozik." De hogy Marika kinek is vitte,

nem tudja senki

A cigánysoron a megélhetés a tét. A vezetők gyűjtik, és aki nem adja, nem kerül be a közmunka-programba.

"Ne izguljon, már odaadtuk" - nyugtat egy úr, aki tűzifát pakol egy ZSUK-ról az udvarán; azt hiszi, az a lényeg, hogy valaki elvigye. A leggyakrabban ezt mondják: már leadtuk. Mint annak idején a gabonát, a hízót vagy bármit, amit a felsőbb hatalom kért. A gyűjtés egyik sikeres módszere, ha az ember hatósági hangot üt meg. A kopogtatót jöttem összeszedni - mondom határozottan, mire az állampolgár régi beidegződéssel és készséges "Hozom, kérem"-mel siet érte. Itt kell aláírni, mutatok a megfelelő helyre. Egyetlen perc az egész, pártról, politikáról szó sincs.

Másnap, vasárnap délelőtt Bag főutcáján gyűjtünk a szakadó hóesésben. Jómódú zárt porták, vad kutyacsaholás jelzi, merre jár a faluban az aktivista. Sokszoknyás idősebb asszonyok jönnek elő nagy sokára, ketten is tésztagyúrástól ragacsos kézzel. Tudjuk mink, kire szavazunk - mondják, és már csukják is a kaput, még a szórólapot sem akarják elvenni. Egy nénénél végül a gyújtósnak szánt papírok közül szedjük ki a borítékot. Göcsörtös kézzel, cikornyás betűkkel írja alá a nevét.

Budapesten ennél jóval tájékozottabbak és gyanakvóbbak az emberek. Zugló 21. választókerületében a fideszes Rátonyi Gábor polgármester méri össze az erejét Baráth Etelével (a körzet jelenlegi szocialista országgyűlési képviselője) és Magyar Bálinttal (SZDSZ). Gyűjtik - gyűjtenék - a cédulákat a kicsik is: az MDF itteni önkormányzati képviselőjét, Seres Andrást indítja, a Harmadik Út jelöltje Mátyus Imre borász, a Munkáspárté Hajdú József iskolaigazgató-helyettes, az Élőlánc Magyarországért jelöltje pedig Várnai László fotográfus (e sorok egyik írója).

"Nekünk 30-40 aktivista gyűjt, és már a harmadik nap összejött a szükséges mennyiség. Baráth Etele jelenleg 2900 ajánlószelvénnyel rendelkezik - állítja Halász Iván zuglói alpolgármester. - Az utolsó napig (március 17-ig) folyamatosan gyűjtjük, mert lakossági kapcsolattartásra használjuk a cédulagyűjtést."

Az SZDSZ jelöltjét már február 24-én nyilvántartásba vették, az aktivisták mégis folyamatosan gyűjtenek - tájékoztat a kerületi ügyeletes. Killik Jenő zuglói elnök azonban nem tartja jó ötletnek a kopogtatást; mint mondja, pártja kezdeményezi a választási rendszer ezen elemének újragondolását is. A párt erős a kerületben, sokan telefonálnak, és csak el kell menni az ajánlásért, és szintén sok érkezik postai úton is. Ahol a jelöltállítás veszélybe kerülhet, ott a párt "kríziscsoportjának" fizetett alkalmazottai napi 5000 forintért fésülik át a terepet. Egy alkalmazott az elmúlt napokban váci, nagykőrösi kiszállásról beszélt. Horn Gábor kampányfőnök nem tud ilyen "kríziscsoportról", de mivel a cédulagyűjtést a helyi szervezetek intézik, a Pest megyei szervezet akár rendelkezhet is ilyennel. Horn szerint egyébként a praktikus az lenne, ha az Országos Választási Bizottság (OVB) által kézbesített válaszborítékban egyből az OVB-nek küldhetné vissza az állampolgár az ajánlószelvényt.

A Fidesz e zuglói választókerületben ebben a ciklusban erősíteni tudta pozícióját, mivel ő adja a polgármestert. "Az első két héten átlag negyven aktivistával gyűjtöttünk, akik mind önként ajánlkoztak. A Fidelitas is nagy segítségünkre volt" - mondja Kollarik Tamás kampányfőnök, aki a Fidesz-MDF-MKDSZ-Fidelitas frakcióvezetője az önkormányzatban. Azon információinkat, mi-szerint több mint 12 000 cédulát gyűjtöttek eddig, túlzónak tartja, de pontos számot nem tudott mondani.

A Jobbik-MIÉP közös jelöltje kesereg. Kampányfőnöke úgy látja,

a két nagy harácsolása

folyik, melynek célja a kétpártrendszer kialakítása. Ennek ellenére biztos benne: sikerül a határidőig a 750 darab "megtalálása", de a gyűjtés sokkal nehezebben megy, mint négy éve.

A Munkáspárt irodavezetője arra készül, hogy az utolsó pillanatig talpalnak: "Zuglóban még soha nem volt ilyen nehéz a gyűjtés. Aktivistáink 70 év körüliek, egy-két nap után kidőlnek, de azért csináljuk."

Aki valaha próbálta, tudja, hogy az emberek nem kapcsolattartásnak, hanem zaklatásnak veszik a kopogtatást. A pártok négyévente csak egyszer kíváncsiak rájuk, akkor keresik őket, amikor a szavazatukat akarják. A két nagy képvise-lőit a lakosság fele csúnyán elhajtja, de az SZDSZ és a Harmadik Út is megkapja szokásos jelzőit; a "zöldekre" mint afféle csodabogarakra néznek, mindazonáltal egyfajta, az esélyteleneknek kijáró rokonszenv is érezhető. A politikából kiábrándultak összetépik, vagy dafke senkinek sem adják. Egy-két ajtón felirat: "Senkit sem ajánlok."

Kis párt aktivistájaként legtöbbször késve érkezünk, a választókörzetre jutó négy aktivista a cédulák kézbesítésétől számított negyedik héten nem jut el a lakosok tizedéhez sem. Igaz, akár egyetlen lakótelepi sorház lakossága produkálni tudná a szükséges 750 cédulát - ha meglenne. Számos helyen mondják: ha előbb jönnek, maguknak adom.

Az egyik zöld párt nem helyez nagy súlyt a jelölt személyére, a programra, ellenben a választási kampányra szánt összeg harmadát, több tízmillió forintot költenek az ajánlószelvény gyűjtésére. Több száz emberrel kötnek szerződést; az első húsz cédulát társadalmi munkában várják (hogy a családtagokét ne lehessen megvettnek tekinteni), minden továbbiért 250 forintot adnak. Egy par-lamenti párt fővárosi jelöltjének egyetemisták gyűjtöttek egy héten át; úgy hallottuk, a félnapos munkáért 3000 forintot fizettek - zsebbe. Ahol sok az aktivista, ott nem kell erre költeni. A Fidesznek a Fidelitas, míg az MSZP-nek az Ifjú Baloldal tagjai szolgálnak lelkes segédcsapatként.

Rengeteg kitöltetlen, csak a személyi adatokkal kitöltött cédula forog a feketepiacon - hallottuk többfelől. Ezek a biankó ajánlások aztán sokszor egész máshol landolnak, mint ahova tulajdonosuk szánta őket. Az "ellenségem ellensége a barátom" logikája alapján a Fidesz állítólag a Munkáspártnak gyűjt, míg az MSZP az MDF-nek.

Az ajánlószelvény egyébként számos visszaélésre is alkalmat ad. Az állampolgár egy idegennek (tőlünk soha semmilyen papírt, igazolványt nem kért senki) egyszerre adja ki az aláírását, a személyi számát és a lakcímét. Továbbá közli pártszimpátiáját, ami ellentmond a választás titkosságának is.

Bár elvileg tilos,

a magyar valóságot ismerve nehéz elképzelni, hogy a pártok ne használnák adatbázis-építésre az őket ajánlók adatait. A VI. kerületben például a lakásokba becsöngető két fideszes aktivista is listával jött. Mint mondták, polgári körösök, és tudják, kihez érdemes csengetni. Ajtónként jelezték listájukon, hol vannak otthon, hova kell visszamenni, de jegyezhették azt is: ki ad, sőt azt is, ki nem.

Hallani 1000-2000 forintért megvásárolt cédulákról is. Nekünk csak egyszer szegezték a kérdést, hogy mennyit adnánk érte - igaz, mi nem is céloztunk rá, hogy vásárolnánk. Nyilvánvaló: a tranzakcióban részt vevő egyik félnek sem érdeke, hogy kiderüljön az igazság.

Elmélet és gyakorlat

A választási törvény szerint az válik képviselőjelöltté, aki a választó-kerületében össze tud gyűjteni 750 darab, a nevére és - ha nem független induló - a jelölő szervezete nevére kitöltött ajánlószelvényt. A szelvényeket a pártok több mint egy hónapig gyűjthetik, az OVB március 17-én 16 órakor zárja le a jelölési procedúrát. A törvény szándéka szerint az ajánlószelvény a jelölt ismertségét, beágyazottságát, népszerűségét méri, és egyfajta szűrőként is szolgál, hogy ne indulhasson boldog-boldogtalan a választásokon.

Aki mögött nincs nagy szervezet, nem segíti elegendő aktivista és/vagy pénz, az nem tudja elég gyorsan összeszedni a szükséges mennyiséget - és egyszerűen nem marad neki. A két nagy párt jól szervezett csapatai követik a postást vagy az önkormányzati kézbesítőt, és nyomban utána begyűjtik a frissen megkapott cédulákat, így 2-3 nap alatt "learatják" az országot. Míg a nagyok lakossági kapcsolattartásnak nevezik ezt, a kicsik azért küzdenek, hogy a választáson egyáltalán megmérethessék magukat.

"Az ajánlásért az ajánlónak, vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt, vagy annak ígéretét elfogadni tilos" - rendelkezik a választásról szóló 1997. évi C. törvény 48. paragrafusa.

Neked ajánljuk