Tarolás után - A kis pártok és az ajánlószelvény-gyűjtés

  • Polgár Júlia, Várnai László
  • 2006. március 9.

Belpol

Az ajánlószelvény-gyűjtés a választások nulladik fordulója. Aktivisták és fizetett cédulagyűjtők járják a településeket. A kis pártok számára a 750 darab érvényes cédula az indulás lehetőségét jelenti, míg a nagyok stratégiája merőben más: szedj össze minél többet, hogy más ne indulhasson! Az alábbiakban az Élőlánc Magyarországért Mozgalom egyik jelöltje és aktivistája osztja meg tapasztalatait a Naranccsal.

Az ajánlószelvény-gyűjtés a választások nulladik fordulója. Aktivisták és fizetett cédulagyűjtők járják a településeket. A kis pártok számára a 750 darab érvényes cédula az indulás lehetőségét jelenti, míg a nagyok stratégiája merőben más: szedj össze minél többet, hogy más ne indulhasson! Az alábbiakban az Élőlánc Magyarországért Mozgalom egyik jelöltje és aktivistája osztja meg tapasztalatait a Naranccsal.

Mondhatnánk, a gyűjtés sebessége nem számít, hisz az állampolgár úgyis annak adja a szelvényt, akivel szimpatizál, de ez sajnos nem így van. "Mi annak adjuk, aki elsőnek jön érte" - mondta egy öreg pár Turán, a Vasút utcában. "Nálunk a Szatyor szedte a soron - nyitotta az ajtót egy asszony a Pest megyei 5. számú választókerület egyik falvának szegénysorán. - Kinek, nem tudom, de elvitte mind." Caplatunk a bokáig érő sárban, a falu e részén sem úttest, sem járda nincs. A politika nem népszerű errefelé. Az önkormányzat sem, viszont velük érdemes jóban lenni, ők osztják a segélyeket és a közmunkát. "Itt a Marika gyűjti, ő az önkormányzatnál dolgozik." De hogy Marika kinek is vitte,

nem tudja senki

A cigánysoron a megélhetés a tét. A vezetők gyűjtik, és aki nem adja, nem kerül be a közmunka-programba.

"Ne izguljon, már odaadtuk" - nyugtat egy úr, aki tűzifát pakol egy ZSUK-ról az udvarán; azt hiszi, az a lényeg, hogy valaki elvigye. A leggyakrabban ezt mondják: már leadtuk. Mint annak idején a gabonát, a hízót vagy bármit, amit a felsőbb hatalom kért. A gyűjtés egyik sikeres módszere, ha az ember hatósági hangot üt meg. A kopogtatót jöttem összeszedni - mondom határozottan, mire az állampolgár régi beidegződéssel és készséges "Hozom, kérem"-mel siet érte. Itt kell aláírni, mutatok a megfelelő helyre. Egyetlen perc az egész, pártról, politikáról szó sincs.

Másnap, vasárnap délelőtt Bag főutcáján gyűjtünk a szakadó hóesésben. Jómódú zárt porták, vad kutyacsaholás jelzi, merre jár a faluban az aktivista. Sokszoknyás idősebb asszonyok jönnek elő nagy sokára, ketten is tésztagyúrástól ragacsos kézzel. Tudjuk mink, kire szavazunk - mondják, és már csukják is a kaput, még a szórólapot sem akarják elvenni. Egy nénénél végül a gyújtósnak szánt papírok közül szedjük ki a borítékot. Göcsörtös kézzel, cikornyás betűkkel írja alá a nevét.

Budapesten ennél jóval tájékozottabbak és gyanakvóbbak az emberek. Zugló 21. választókerületében a fideszes Rátonyi Gábor polgármester méri össze az erejét Baráth Etelével (a körzet jelenlegi szocialista országgyűlési képviselője) és Magyar Bálinttal (SZDSZ). Gyűjtik - gyűjtenék - a cédulákat a kicsik is: az MDF itteni önkormányzati képviselőjét, Seres Andrást indítja, a Harmadik Út jelöltje Mátyus Imre borász, a Munkáspárté Hajdú József iskolaigazgató-helyettes, az Élőlánc Magyarországért jelöltje pedig Várnai László fotográfus (e sorok egyik írója).

"Nekünk 30-40 aktivista gyűjt, és már a harmadik nap összejött a szükséges mennyiség. Baráth Etele jelenleg 2900 ajánlószelvénnyel rendelkezik - állítja Halász Iván zuglói alpolgármester. - Az utolsó napig (március 17-ig) folyamatosan gyűjtjük, mert lakossági kapcsolattartásra használjuk a cédulagyűjtést."

Az SZDSZ jelöltjét már február 24-én nyilvántartásba vették, az aktivisták mégis folyamatosan gyűjtenek - tájékoztat a kerületi ügyeletes. Killik Jenő zuglói elnök azonban nem tartja jó ötletnek a kopogtatást; mint mondja, pártja kezdeményezi a választási rendszer ezen elemének újragondolását is. A párt erős a kerületben, sokan telefonálnak, és csak el kell menni az ajánlásért, és szintén sok érkezik postai úton is. Ahol a jelöltállítás veszélybe kerülhet, ott a párt "kríziscsoportjának" fizetett alkalmazottai napi 5000 forintért fésülik át a terepet. Egy alkalmazott az elmúlt napokban váci, nagykőrösi kiszállásról beszélt. Horn Gábor kampányfőnök nem tud ilyen "kríziscsoportról", de mivel a cédulagyűjtést a helyi szervezetek intézik, a Pest megyei szervezet akár rendelkezhet is ilyennel. Horn szerint egyébként a praktikus az lenne, ha az Országos Választási Bizottság (OVB) által kézbesített válaszborítékban egyből az OVB-nek küldhetné vissza az állampolgár az ajánlószelvényt.

A Fidesz e zuglói választókerületben ebben a ciklusban erősíteni tudta pozícióját, mivel ő adja a polgármestert. "Az első két héten átlag negyven aktivistával gyűjtöttünk, akik mind önként ajánlkoztak. A Fidelitas is nagy segítségünkre volt" - mondja Kollarik Tamás kampányfőnök, aki a Fidesz-MDF-MKDSZ-Fidelitas frakcióvezetője az önkormányzatban. Azon információinkat, mi-szerint több mint 12 000 cédulát gyűjtöttek eddig, túlzónak tartja, de pontos számot nem tudott mondani.

A Jobbik-MIÉP közös jelöltje kesereg. Kampányfőnöke úgy látja,

a két nagy harácsolása

folyik, melynek célja a kétpártrendszer kialakítása. Ennek ellenére biztos benne: sikerül a határidőig a 750 darab "megtalálása", de a gyűjtés sokkal nehezebben megy, mint négy éve.

A Munkáspárt irodavezetője arra készül, hogy az utolsó pillanatig talpalnak: "Zuglóban még soha nem volt ilyen nehéz a gyűjtés. Aktivistáink 70 év körüliek, egy-két nap után kidőlnek, de azért csináljuk."

Aki valaha próbálta, tudja, hogy az emberek nem kapcsolattartásnak, hanem zaklatásnak veszik a kopogtatást. A pártok négyévente csak egyszer kíváncsiak rájuk, akkor keresik őket, amikor a szavazatukat akarják. A két nagy képvise-lőit a lakosság fele csúnyán elhajtja, de az SZDSZ és a Harmadik Út is megkapja szokásos jelzőit; a "zöldekre" mint afféle csodabogarakra néznek, mindazonáltal egyfajta, az esélyteleneknek kijáró rokonszenv is érezhető. A politikából kiábrándultak összetépik, vagy dafke senkinek sem adják. Egy-két ajtón felirat: "Senkit sem ajánlok."

Kis párt aktivistájaként legtöbbször késve érkezünk, a választókörzetre jutó négy aktivista a cédulák kézbesítésétől számított negyedik héten nem jut el a lakosok tizedéhez sem. Igaz, akár egyetlen lakótelepi sorház lakossága produkálni tudná a szükséges 750 cédulát - ha meglenne. Számos helyen mondják: ha előbb jönnek, maguknak adom.

Az egyik zöld párt nem helyez nagy súlyt a jelölt személyére, a programra, ellenben a választási kampányra szánt összeg harmadát, több tízmillió forintot költenek az ajánlószelvény gyűjtésére. Több száz emberrel kötnek szerződést; az első húsz cédulát társadalmi munkában várják (hogy a családtagokét ne lehessen megvettnek tekinteni), minden továbbiért 250 forintot adnak. Egy par-lamenti párt fővárosi jelöltjének egyetemisták gyűjtöttek egy héten át; úgy hallottuk, a félnapos munkáért 3000 forintot fizettek - zsebbe. Ahol sok az aktivista, ott nem kell erre költeni. A Fidesznek a Fidelitas, míg az MSZP-nek az Ifjú Baloldal tagjai szolgálnak lelkes segédcsapatként.

Rengeteg kitöltetlen, csak a személyi adatokkal kitöltött cédula forog a feketepiacon - hallottuk többfelől. Ezek a biankó ajánlások aztán sokszor egész máshol landolnak, mint ahova tulajdonosuk szánta őket. Az "ellenségem ellensége a barátom" logikája alapján a Fidesz állítólag a Munkáspártnak gyűjt, míg az MSZP az MDF-nek.

Az ajánlószelvény egyébként számos visszaélésre is alkalmat ad. Az állampolgár egy idegennek (tőlünk soha semmilyen papírt, igazolványt nem kért senki) egyszerre adja ki az aláírását, a személyi számát és a lakcímét. Továbbá közli pártszimpátiáját, ami ellentmond a választás titkosságának is.

Bár elvileg tilos,

a magyar valóságot ismerve nehéz elképzelni, hogy a pártok ne használnák adatbázis-építésre az őket ajánlók adatait. A VI. kerületben például a lakásokba becsöngető két fideszes aktivista is listával jött. Mint mondták, polgári körösök, és tudják, kihez érdemes csengetni. Ajtónként jelezték listájukon, hol vannak otthon, hova kell visszamenni, de jegyezhették azt is: ki ad, sőt azt is, ki nem.

Hallani 1000-2000 forintért megvásárolt cédulákról is. Nekünk csak egyszer szegezték a kérdést, hogy mennyit adnánk érte - igaz, mi nem is céloztunk rá, hogy vásárolnánk. Nyilvánvaló: a tranzakcióban részt vevő egyik félnek sem érdeke, hogy kiderüljön az igazság.

Elmélet és gyakorlat

A választási törvény szerint az válik képviselőjelöltté, aki a választó-kerületében össze tud gyűjteni 750 darab, a nevére és - ha nem független induló - a jelölő szervezete nevére kitöltött ajánlószelvényt. A szelvényeket a pártok több mint egy hónapig gyűjthetik, az OVB március 17-én 16 órakor zárja le a jelölési procedúrát. A törvény szándéka szerint az ajánlószelvény a jelölt ismertségét, beágyazottságát, népszerűségét méri, és egyfajta szűrőként is szolgál, hogy ne indulhasson boldog-boldogtalan a választásokon.

Aki mögött nincs nagy szervezet, nem segíti elegendő aktivista és/vagy pénz, az nem tudja elég gyorsan összeszedni a szükséges mennyiséget - és egyszerűen nem marad neki. A két nagy párt jól szervezett csapatai követik a postást vagy az önkormányzati kézbesítőt, és nyomban utána begyűjtik a frissen megkapott cédulákat, így 2-3 nap alatt "learatják" az országot. Míg a nagyok lakossági kapcsolattartásnak nevezik ezt, a kicsik azért küzdenek, hogy a választáson egyáltalán megmérethessék magukat.

"Az ajánlásért az ajánlónak, vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt, vagy annak ígéretét elfogadni tilos" - rendelkezik a választásról szóló 1997. évi C. törvény 48. paragrafusa.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.