TASZ: hazudik a kormány, a jogvédelem nemzeti érdek

  • narancs.hu
  • 2017. április 3.

Belpol

Ők az ellenségkreatúrák egyik fajtája.

A legújabb nemzeti konzultációval és a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény tervezetével a kormány célja nem más, mint hogy egyes civil szervezeteket nemzetellenes érdekeket szolgáló ügynökökként bélyegezzen meg – áll a TASZ közleményében. "Nincs mindebben semmi új: a kormány számára csak az fontos, hogy elfojtsa a kritikus hangokat. A kormánynak már az alapállása is hazugság: a TASZ és más hasonló szervezetek nem külföldi, hanem nemzeti érdekeket szolgálnak. Emberek jogait védjük a kormánnyal szemben. A kormány pedig nem azonos a magyar nemzettel, a magyar nemzet mi, magyar polgárok vagyunk".

A Társaság a Szabadságjogokért törvényes státusza: közhasznú szervezet, vagyis – mint írják – a hatályos magyar törvények szerint is elismerten a közjóért dolgoznak. "Ingyenes jogsegély-szolgálatot üzemeltetünk, olyan embereket segítünk, akiknek jogait éppen a magyar állam sérti meg. Legyenek ők devizakárosultak, akiket nem hagynak tüntetni, újságírók, akiket kitiltanak a Parlamentből, vagy fogyatékos gyerekek, akik nem kapnak megfelelő oktatást."

Mellesleg az is alaptalan állítás a kormány részéről, hogy a TASZ és a hozzá hasonló civil szervezetek átláthatatlanul működnek. A nyilvánosan elérhető beszámolókban minden fillér támogatásról elszámolnak (aTASZ pl. itt), jöjjön az bárhonnan.

"A kormány az elmúlt hetekben két ellenséget teremtett magának: a civileket és a CEU-t. A TASZ és a CEU is az összes magyar törvénynek megfelelően működik, ezt a kormány is tudja. Ahhoz, hogy ránk lehessen sütni a jogellenesség bélyegét, meg kell változtatni a törvényeket. Ennek lehetünk tanúi."

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.