Kész is a kormány civil szervezetek elleni törvénye

  • narancs.hu
  • 2017. április 3.

Belpol

Mindjárt jön a lex CEU.

Beígérte a kormány, hogy orosz és izraeli mintára regisztrációra kötelezné azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről az uniós pénzeken kívül. Már meg is van a törvényjavaslat. A 444.hu által közzétett tervezet szerint

ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását.

Viszont a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló javaslat majd mindent megold, hisz az ebbe a kategóriába tartozó egyesület vagy alapítvány 15 napon belül köteles lesz bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a bíróságon, egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat. Mindez megjelenik majd az állam által működtetett Civil Információs Portálon, ezen kívül pedig a külföldről támogatott szervezetnek haladéktalanul közzé kell tennie a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon, stb. hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül. Mi más is lenne, ugyebár. Akik ezt nem abszolválják, azok bírságot kaphatnak és az ügyészség törölheti a szervezetet a nyilvántartásból, ami lényegében azok megszüntetésével egyenlő. De nem ám olyan egyszerű lekerülni arról a bizonyos listáról, öt évnek kell eltelni, és majd ha ez idő alatt nem kap külföldi támogatást a szervezet, esetleg leveszik a nevét.

A törvénytervezetben egyelőre szó sincs a civil szervezetek vezetőinek – korábban belengetett– kötelező vagyonnyilatkozatáról, viszont több helyen is előszeretettel sulykolja a javaslat a terrorizmus vonalat, miszerint a civilek regisztrációs kötelezettsége valamilyen módon – rejtély, hogyan – a terroristák ellen fog segíteni a magyar kormánynak. Az indoklás arra utal, hogy a civileknek juttatott külföldi pénzeknek is köze lehet a szélsőségesek finanszírozásához.

„A törvény az egyesülési jog gyakorlásában nem idéz elő korlátozást, de megteremti annak lehetőségét, hogy a nyilvánosság számára egyértelmű legyen, milyen szervezetek, milyen érdekek mentén kívánnak hatni a magyar állam és egyes polgárai véleményére, magatartására.”

Figyelmébe ajánljuk