Tiborcz István írt egy könyvet

  • narancs.hu
  • 2021. július 26.

Belpol

Legalábbis társszerzőként tüntették fel az Adria-palota történetéről szóló kiadványban.

„2019-ben lett új tulajdonosa a Szabadság téri Adria-palotának, és szinte azonnal nekiálltunk egy izgalmas, két éven át tartó intenzív közös munkának. István számára is egyértelmű volt, hogy nem elég >>csupán<< méltó módon felújítani a házat, hanem meg kell menteni ennek a páratlan palotaépületnek a soha meg nem írt történeteit is” – kezdi Facebook-bejegyzését Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese. Zsigmond már korábban is sokat foglalkozott az Adria-palota történetével, cikkekben, tanulmányokban és doktori disszertációban dolgozta fel a témát, most pedig egy 230 oldalas könyvet (Hazának használj! – Az Adria-palota története címmel) írt az épület múltjáról.

Az 1902-ben épült palota jelenleg Orbán Viktor vejének, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Grouphoz tartozik – néhány magántulajdonban lévő lakást kivéve. A most megjelenő könyv furcsasága, hogy azon Zsigmond mellett, Tiborczot is szerzőként tüntették fel. „Több mint 230 oldalon, rengeteg levéltári kutatásra építve, tucatnyi hazai és külföldi közintézményből válogatott képekkel, magyar-angol kétnyelvű kiadásban már kapható” – írja Zsigmond a most megjelent könyvről.

Vajon Tiborcz mennyi időt töltött lázas levéltári kutatással?

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.