Tíz nap is elég volt a szír diktátor emberének, hogy papírokat szerezzen a magyar államtól

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 21.

Belpol

Karácsony alatt úgy dolgozott a magyar állami Bassad emberének, mint a kisangyal!

Újabb érdekes részlet derült ki a szír Atiya Khoury történetéről, aki még 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. A férfi a szír diktátor, Bassar al-Asszad pénzembere, sztoriját a 444.hu és direkt36 közösen dolgozta fel.

A történtekből jól látszott, hogy a Rogán Antalhoz köthető letelepedési kötvény üzlet milyen kapukat nyit meg: Khoury 2017-ben letelepedési engedélyt is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján. „Az amerikaiak szerint Khoury a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti” – olvasható a direkt36 ma megjelent cikkében, amelyben annyi újdonság van, hogy a szír pénzember magyarországi tartózkodásáról meglepő dolgok derülnek ki.

false

Az LMP-s Demeter Márta ugyanis nyáron feljelentést tett, szerinte „ugyanis a BMH törvényt sért azzal, ha nem vizsgálja felül és nem vonja vissza Khoury letelepedési engedélyét. A képviselő feljelentése nyomán az ügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig augusztus 1-jén nyomozást indított az ügyben, amit azonban két hét alatt megszüntettek bűncselekmény hiányában.”

A képviselő ennek ellenére kapott pár érdekes információt az NNI-től. A nyomozását megszüntető határozatból kiderül, „hogy Khoury 2014. december 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amikor még nem szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján. Az engedélyt tíz nap múlva, december 29-én kapta meg, de azt nem részletezi a dokumentum, hogy ez idő alatt mely hatóságok és milyen átvilágítást folytattak.” Azaz semmilyen állami szerv nem élt kifogással az ellen, hogy egy olyan személy kap hivatalos papírokat a magyar államtól, aki szerepelt az USA szankciós listáján. Ezt követően „Khoury igazolta, hogy magyar lakhatása és megélhetése biztosított, és tudja fedezni az egészségügyi ellátásának költségeit is. Emellett „hiteles magyar nyelvű fordításban állampolgársága és tartózkodási helye szerinti igazolást is becsatolt arról, hogy büntetlen előéletű, és a magyar és a magyar bűnügyi nyilvántartásban sem szerepelt” – írta az NNI. Khoury végül 2017. május 25-én kapta meg a magyar letelepedési engedélyt.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.