Több diákot vettek fel gimnáziumba, mint tavaly

  • narancs.hu
  • 2017. június 20.

Belpol

Hiába minden igyekezet, csak nem sikerül a szakképzés felé terelni a magyar gyerekeket.

Idén emelkedett a gimnáziumba felvett tanulók száma, miközben kevesebben lettek azok, akik szeptembertől szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában folytatják tanulmányaikat – derül ki az Oktatási Hivatal Eduline által ismertetett adataiból.

false

 

Fotó: Oktatási Hivatal

A most zárult tanévben 27 964 diák járt a gimnázium első évfolyamára, szeptembertől ez a szám 28 912-re emelkedik. Szakgimnáziumba tavaly 31 027-en, idén 30 174-en, szakiskolába a 19 609-hez képest 18 818-an nyertek felvételt.

Az Orbán-kormány kommunikációjában és adminisztratív intézkedéseivel is évek óta arra törekszik, hogy emelje a szakoktatásban résztvevők arányát, eddig kevés sikerrel. Nemrég Parragh László, az iparkamara elnöke nevezte óriási hibának, hogy a polgármesterek nem mernek gimnáziumokat bezárni.

„A magyar oktatás történetében még nem hangzott el ilyen durva, tudásellenes kijelentés"

Minden adat azt mutatja, hogy aki gimnáziumban végez, jobb esélyekkel indul az életben. Nagy visszhangot váltott ki Parragh László múlt heti kijelentése, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanis egy rögtönzött sajtótájékoztatón „óriási hibának” nevezte, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.