Tőkés László szerint az erdélyi magyarság 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van, és annak a román nemzetpolitikának az áldozata, amelyet Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor neve fémjelzett.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szombaton Tusnádfürdőn beszélt a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján. Orbán Viktor miniszterelnök beszéde előtt az egykori temesvári lelkész, akinek a rendszerrel szembeni ellenállása több más eseménnyel együtt végül a diktatúra bukásához vezetett, kijelentette: az ostrom 1989 óta is tart.
"A román titkosszolgálatok, pártok és felbérelt civil szervezetek sűrűn verik a blattot, osztogatják a Ceaușescu-rezsim eszköztárából örökölt magyar kártyát" – jelentette ki. Szerinte ostromállapot van Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron, ahol a magyarság számaránya mára már 50, 40, 30, illetve 20 százalék alá esett.
Kijelentette, tényleges rendszerváltozásra van szükség Romániában. Václav Havel volt cseh elnököt idézve tette hozzá: a posztkommunista rezsimet is meg kell dönteni. Tőkés emellett globális háttérhatalomról beszélt, amely az európai keresztény identitást akarja felszámolni. Szerinte büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország nem enged Brüsszel és New York nyomásának, és Orbán Viktor a nemzeti és európai önvédelmi küzdelem élén jár.
Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlamentben töltött 12 évi munka után "visszaadta mandátumát". Sajnálattal említette meg, hogy míg 2007-ben, 2009-ben és 2014-ben három erdélyi magyar szerzett EP-képviselői mandátumot, idéntől már csak ketten képviselik az erdélyi magyarságot.
Beszólt az RMDSZ-nek is: arról is beszélt, hogy az RMDSZ önös érdekek miatt lemondott egy európai parlamenti mandátumról. Bírálta az RMDSZ-t, amelynek szerinte a saját érdekük képviselete a legfőbb, nem az embereké.
Sérelmezte, hogy az "egypárti kizárólagosságra törekvő" Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára immár nem az autonómia, a magyar felsőoktatás, a restitúció, a nyelvi jogok és a csángók ügye a cél, hanem a választási küszöb átlépése. "Nem jogainkért harcolunk, hanem a parlamenti kiesés ellen" – állapította meg.
Úgy véli, az erdélyi magyar érdekképviselet gyökeres reformra szorul, és az átalakítás egy új magyar egység létrehozásával lehetséges.
A lelkész szerint a NER-modellt kellene Erdélyben is követni.
