Továbbra is irdatlan mennyiségű EU-s pénz érkezhet Magyarországra

Belpol

Hacsak közbe nem szól a jogállamisági mechanizmus.

Az EU 2021-2027-es költségvetésből és a Next Generation EU (NGEU) elnevezésű gazdasági helyreállítási alapból összesen 42,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és közel 10 milliárd euró kezdvezményes kamatozású hitel érkezhet Magyarországra – erről számoltak be az Európai Bizottság magyarországi képviseletének szakértői egy pénteki online konferencián. 

Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) uniós fejlesztésekért felelős államtitkára összesen 51,6 milliárd eurónyi rendelkezésre álló forrásról beszélt – a két kalkuláció közötti apró eltérést az magyarázza, hogy a Bizottság folyó árakon, az ITM pedig 2018-as árszinten számolt. 

Pozitív egyenleg

Miután az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács december 10-11-i ülésén elfogadott kompromisszum értelmében a magyar és a lengyel kormány elállt a költségvetés vétójától, gyakorlatilag véglegesnek tekinthető a következő hétéves büdzsé és a helyreállítási alap, bár a tagállamokat képviselő Tanácsban még hátravan a formális jóváhagyás, és a helyreállítási alap elindításához szükséges saját forrás határozatot a nemzeti parlamentekben is ratifikálni kell.

A teljes uniós költségvetési csomag 2018-as árakon 1800 milliárd eurót, folyó árakon több, mint 2000 milliárd eurót tesz ki. A hétéves költségvetésből 2027 végéig lehet lekötni a pénzeket, de a konkrét kifizetések 2029-ig vagy 2030-ig elhúzódhatnak. Az NGEU pénzeit 2023-ig kell megpályáztatni, a kifizetések 2026 végéig mehetnek majd.

A 42,5 milliárd eurós magyar országboríték úgy áll össze, hogy 22,5 milliárd jön a kohéziós alapokból, 12 milliárd az agrár- és vidékfejlesztési alapból, 7 milliárd az NGEU-n belüli helyreállítási és rezilienciaépítési eszközből, és további körülbelül 1 milliárd az NGEU egyéb pilléreiből.

Ez a 42,5 milliárd euró (plusz a 10 milliárd euró hitel) csak az a pénz, amit előre kiosztottak Magyarországnak, és ami általában a kormányon keresztül jut el a végfelhasználókhoz. E mellett a Bizottság által közvetlenül megpályáztatott – például kutatási – pénzekből is részesülhetnek magyar projektek, de itt értelemszerűen nem lehet előre pontos összeget mondani.

Az EU-s pénzek volumenét Gyenes Zoltán és Kovács-Toperczer Kata, a Bizottság szakértői azzal érzékeltették, hogy a következő hét évben az éves magyar GDP 4 százalékát tehetik ki az uniós transzferek. Magyarország természetesen be is fizet az EU-s költségvetésbe, de nagyjából csak a GDP 1 százalékát, a nettó egyenleg tehát bőven pozitív. 

Budapest kontra vidék

Ágostházy Szabolcs helyettes államtitkár szerint a kormányzati fejlesztéspolitika azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra Magyarország az EU 5 legélhetőbb tagállama közé kerüljön.

Elárulta, hogy az operatív programok tervezeteivel elkészültek, azokat a kormány napokon belül jóváhagyja, a két ünnep között pedig hivatalosan is benyújtják a Bizottságnak. Felpörgetik a társadalmi egyeztetést is, a közelmúltban 600 szervezetet kerestek meg, karácsony előtt pedig erőteljes online kampányba kezdenek. 

Magyarország hat operatív programot tervez a következő hétéves költségvetésben: a Vállalkozásfejlesztési és Innovációs OP-t, a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi OP-t, a Mobilitás OP-t, a Versenyképes Magyarország OP-t, a Digitális Megújulás OP-t és a Humánfejlesztési OP-t.

A teljes keret 19,5 százalékára tervezett Versenyképes Magyarország programról Ágostházy azt mondta, hogy a települési önkormányzatok uniós célokhoz illeszkedő fejlesztési igényeit fogja támogatni. Rákérdeztünk, le van-e fixálva, hogy a főváros ebből mennyit kaphat. Az államtitkár konkrét részarányt nem említett, de azt mondta, elsősorban a versenyhátrányban lévő vidéki térségek fejlesztésére fognak koncentrálni, mert az EU-s elvárás is ez.

A közlekedésfejlesztési programnak ugyanakkor szerinte az egyik fő haszonélvezője lehet Budapest és az agglomeráció. 

Kiderült az is, hogy bár az OP-k letárgyalása a Bizottsággal még jópár hónapot igénybe vehet, a kormány már január elején elkezdi kiírni a pályázatokat, és a hazai költségvetésből előfinanszírozza a nyertes beruházásokat.

Változások januártól

Ágostházy reagált arra a hírre is, hogy januártól az ITM-től a Miniszterelnökséghez kerül az uniós pénzek felhasználásának felügyelete. Mint mondta, ezt a változást maga Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezte, mert a Miniszterelnökségről jobban át lehet látni a teljes kormányzati stratégiát, mint egy szakminisztériumból. 

Az új hétéves költségvetésre és a helyreállítási alapra egyébként vonatkozni fog a jogállamisági mechanizmusnak is nevezett új feltételrendszer, aminek az elfogadását Orbán Viktor a vétóval próbálta megakadályozni, de végül csak késleltetni tudta. A jogállami rendelet január 1-jén életbe lép, és amennyiben az EU Bírósága is az alapszerződéssel összhangban lévőnek találja a jogszabályt, alkalmazni is fogják. A kifizetések felfüggesztésére egészen a bíróság döntéséig nem kerülhet sor, a Bizottság ugyanakkor már január 1-től figyelni fogja a jogállami elvek betartását az uniós pénzek felhasználásakor, és a bírósági döntés után akár visszamenőlegesen is szankcionálhat.  

Neked ajánljuk