Újranyitott adófejezet az EU-tárgyalásokon: Kell a dohány?

szerző
Félix Péter
publikálva
2002/16. (04. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Úttörő munkát végzett az Orbán-kormány, amikor elsősorban a multinacionális dohányipari vállalatok érdekében bejelentette: újra meg kívánja nyitni az uniós tárgyalásokon az adózásról szóló fejezetet. Információnk szerint még nem fordult elő az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató volt szocialista országok gyakorlatában, hogy egy ideiglenesen lezárt fejezetet újra elővettek volna. A napokban az esetleges távozással szembesülő kormány egyik legfontosabb intézkedése tehát

Úttörő munkát végzett az Orbán-kormány, amikor elsősorban a multinacionális dohányipari vállalatok érdekében bejelentette: újra meg kívánja nyitni az uniós tárgyalásokon az adózásról szóló fejezetet. Információnk szerint még nem fordult elő az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató volt szocialista országok gyakorlatában, hogy egy ideiglenesen lezárt fejezetet újra elővettek volna. A napokban az esetleges távozással szembesülő kormány egyik legfontosabb intézkedése tehát

a multik érdekeinek képviselete volt. A nagytőke érveinek a jelek szerint

nehéz ellenállni."Ha a szocialisták győznek, akkor a nagytőke és a pénztőke alakíthat kormányt" - harsogta sok százezer hallgatója előtt Orbán Viktor múlt szombaton a Kossuth téren. A többek között piacellenességéről ismert kormányfő azonban elfelejtkezett arról, hogy alig néhány nappal a rendezvény előtt a kabinet igen nagy szolgálatot tett a magyarországi multinacionális dohányipari vállalatoknak. A kormány vállalta, hogy a British American Tobacco, a Philip Morris és a Reemtsma kedvéért újra megnyitják az európai uniós (EU) tárgyalásokon az adózásról szóló fejezetet, és a csatlakozást követő átmeneti időszakra haladékot - idegen szóval derogációt - kérnek a magyar cigaretta adótartalmának az EU-normáknál alacsonyabb szinten tartására. Ha ez bekövetkezne, úgy a három magyarországi dohánymulti a teljes jogú magyar csatlakozást követően is a jelenlegi mértékű extraprofitra számíthatna, hiszen nem kellene közel 80 százalékkal megemelniük a cigaretták kiskereskedelmi fogyasztói árát.

Nagy füst

Pedig a három dohánygyár aligha szorul a kormány jóindulatára, hiszen az 1998-2000 közötti három évben több mint 19 milliárd forint osztalékot vittek ki együttesen az országból, miközben mindössze 2,6 milliárd forint társasági nyereségadót kellett leszurkolniuk. E jelentéktelen befizetési kötelezettségnek az a magyarázata, hogy a rendszerváltás óta valamennyi magyar kormány adókedvezményben részesíti a dohányipari multikat; az Orbán-kormány például a vizsgált három évben - még az Antall-kormány kötelezettségvállalása miatt - 3,2 milliárd forintot engedett el nekik.

A dohányzás visszaszorítására ugyanakkor szinte semmi sem jutott. A 2001 júliusában meghirdetett és könyv formájában is kiadott Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program kis túlzással egyetlen fillér elkülönített forrással sem rendelkezik, a 17 alprogram finanszírozása nem megoldott. A dohányzás visszaszorítására létrehozott 14. számú alprogramban például kilenc hónap alatt egyetlen projekt sem indult. Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program minden jel szerint egyelőre az Orbán-kormány kampányfogása csupán. Az Egészségügyi Minisztérium által 2002. április 4-én megtartott, már nevével is tömegeket mozgósító "Egészségesen élni jó" konferencia sajtótájékoztatóján a tárca színe-java - Mikola István miniszter, Lun Katalin országos tiszti főorvos, Benyhe István politikai államtitkár és Géher Pál helyettes államtitkár - talpig bokrétában jelent meg, ami egy szakmai rendezvényen mégiscsak köhögésre ingerlő.

A tárca kampányolásba belemerült vezetését teljesen váratlanul érte a kormánynak a dohány- és szeszderogációra vonatkozó döntése, amit múlt pénteken Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár - az Egészségügyi Minisztérium számára igencsak megalázó módon - a Gyulán rendezett III. Nemzetközi Kisüsti Fesztiválon jelentett be. Tállai elmondta, hogy a kabinet már utasította is a Külügyminisztériumot: a hét elején küldje el a javaslatot Brüsszelbe Juhász Endrének, Magyarország uniós főtárgyalójának. Hétfő reggel a Magyar Narancs részleteket firtató kérdésére Pulay Gyula, az egészségügyi tárca közigazgatási államtitkára döbbenten meredt maga elé, először tréfának, később tévedésnek minősítve a hírt. A szakember reagálása érthető, hiszen Mikola korábban gyakran kérkedett sajtótájékoztatókon azzal: ő intézte el, hogy Magyarország - ellentétben a többi csatlakozni vágyó országgal - nem kért derogációt a dohánytermékek adótartalmának emelésére.

Tudáshiány

Mikola István lobbizásának eredményességét támasztotta alá Horváth Gábor külügyi szóvivő is tavaly október végén a Népszavának adott nyilatkozatában. Kijelentette: "Magyarország nem kíván haladékot kérni az uniótól, az adópolitikai tárgyalások ugyanis már lezárultak..." Hozzátette: "elsősorban egészségügyi megfontolások miatt tartunk ki eredeti álláspontunk mellett." Ekkor még hasonló értelemben nyilatkozott Juhász Endre is, aki a Világgazdaságban kifejtette: "Magyarország az EU-csatlakozási tárgyalásokon nem kíván visszatérni a cigaretta fogyasztási adójának kérdésére."

Pulay Gyula hétfő este kérdésünkre elmondta: konzultált Mikola István miniszterrel, de még mindig nem tudják, hogy a cigaretta derogációs ügyében mi a kormány konkrét tárgyalási javaslata. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy a miniszterelnök elfelejtette meghívni Mikolát arra a kormányülésre, ahol az egészségügyet rendkívül érzékenyen érintő derogációt elhatározták, ráadásul az egészségügyi minisztert arra sem tartották érdemesnek, hogy e döntésről tájékoztassák. Az ügy pikantériája, hogy Mikola éppen akkor kampányolt Gyulán, amikor Tállai bejelentette a piásoknak a nagy eseményt, s így csak néhány száz méterrel "késte le a csatlakozást".

Csak remélni lehet, hogy ez a döntés a kormány dohányzással kapcsolatos információhiányával magyarázható. Egy, a közelmúltban közzétett, a Központi Statisztikai Hivatalból származó tanulmány szerint Magyarországon tavaly minden ötödik ember a dohányzás következtében halt meg, összesen 27 ezren. Ha a polgárbarát kormány kitart a derogáció megkérése mellett - és ehhez az EU is hozzájárul -, úgy óvatos becslés szerint a csatlakozás után évente 3 ezerrel több magyar hal majd meg. Az egészségügyi tárca egy magát érthető okból megnevezni nem kívánó tisztviselője a Narancsnak úgy fogalmazott: "A dohányipari nagytőke már most is kormányon van, s bárki alakít új kormányt, ott is marad."

Szempontok

Orbán demagóg nagytőkeellenes kirohanása feltehetően - pártállástól függetlenül - sokakra hat az országban; mindenesetre a dohányipari lobbi befolyása valóban elképesztő, és ez már nem sorolható a piaci kategóriába. Magyarországon a cigaretta élelmiszerként van nyilvántartva, s az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetségének alelnöke a British American Tobacco egyik igazgatója.

Az EU-s tárgyalásokon az első derogációt a cigaretta kátránytartalmára vonatkozóan kérte - és kapta meg - Magyarország, ráadásul ezt az igényt annak idején Novák Katalinnak, az egészségügyi tárca (!) főosztályvezetőjének kellett tolmácsolnia. A dohánylobbi elérte azt is, hogy 1997-ben a kormány által már a parlamentbe megküldött gazdasági reklámtörvény fogalommeghatározásai közül kikerüljön a "címlap" értelmezése (hogy tudniillik van hátsó címlap is), így több mint három évig a sajtótermékek hátoldalán is egész oldalas dohányreklámok jelenhettek meg.

Egy, a dohányipar politikai lobbitevékenységét kutató szakértő véleménye szerint a kampányidőszakban a dohánygyárak minden parlamentbe jutásra esélyes pártot megkörnyékeznek, véleményét azonban semmilyen konkrét dokumentummal nem tudta alátámasztani. A bizonyítékok hiányát azzal magyarázta, hogy a pártok pénzügyi tranzakcióit ma Magyarországon sem az Állami Számvevőszék, sem az adóhatóság nem ellenőrizheti érdemben, vagyis teljes mértékben szabad a gazda. Több mint elgondolkoztató azonban, hogy a napokban az esetleges leváltás rémével szembesülő Orbán-kormány egyik legfontosabb "szakmai" intézkedése a két választási forduló között a dohányipar érdekeinek képviselete volt, és ennek a tényét olyan sunyin jelentették be, hogy a sajtó gyakorlatilag nem is reagálhatott rá. Csupán az vigasztalhatja a dohányzás miatt tüdőrákban szenvedő vagy szívinfarktus előtt álló tízezreket, hogy az Orbán-kormány - legalábbis a saját állítása szerint - nagyvonalúan támogatja az özvegyeket és árvákat.

Félix Péter

szerző
Félix Péter
publikálva
2002/16. (04. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra