Valóságalappal bíró tényállítás, hogy Pálffy István beivott a Parlamentben

  • narancs.hu
  • 2017. december 15.

Belpol

Nem kell ehhez szonda – érvelt a Kúria.

Pálffy István volt kereszténydemokrata képviselő, jelenlegi dublini nagykövet a Kúrián elvesztette a Novák Előd ellen indított személyiségi jogi pert – írja a Magyar Nemzet.

Pálffy elvesztette a parlamenti ittasságáról szóló pert

Valóságalappal bíró tényállítást tett Novák Előd, amikor négy éve arról írt Facebook-oldalán, hogy Pálffy István korábbi híradós műsorvezető, akkori kereszténydemokrata országgyűlési képviselő ittas volt egy plenáris ülésen – állapította meg a Kúria a napokban kézbesített ítéletében. A bíróság szerint valóban gúnyos, de a fentiekkel összefüggésben nem minősül a jelenleg dublini magyar nagykövet Pálffy emberi méltósága megsértésének, hogy Novák a vezetéknevét „Piálffy"-ra torzította.

Novák négy éve azt írta a Facebook-oldalán, hogy „Piálffy István” az ülésteremben bepiált, bűzlött az alkoholtól. A 2013. november 6-i ülésen Pálffy valóban furcsán viselkedett, felszólalás közben fogott kezet a szocialista Józsa Istvánnal, majd két jobbikos képviselővel kezdett el beszélgetni, akik kézmozdulatokkal jelezték: a KDNP-s ittas.

Pálffy egymillió forintos sérelemdíjat követelt Nováktól. Ebből félmilliót az elsőfokú bíróság meg is ítélt neki, a másodfokú bíróság és a Kúria azonban arra jutott, hogy Novák Előd „valóságalappal bíró tényállítást tett.” A Kúria indoklásában leszögezte, hogy az ittas állapotról való meggyőződéshez nem szükséges szonda vagy vérvétel, egy ember spicces állapotáról „érzékszervekkel (látás, hallás, szaglás) is meg lehet győződni.”

Azt sem látták igazoltnak, hogy a "Piálffy" megnevezés indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító lett volna.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.