Nyolc éve nem látott GDP-növekedés Magyarországon
Magyarországon nyolc éve nem nőtt akkorát a bruttó hazai termék, mint 1954 második negyedévében. Ahogy az előzetes adatok is jelezték a magyar gazdaság 3,9%-kal bővült. Az előző negyedévhez viszonyítva ez 0,8%-os növekedést jelent. Különösen kedvező, hogy a növekedés mellett a költségvetési egyensúlyt is meg tudtuk őrizni, vagyis a hiány stabilan 3% alatt maradt. A magyar gazdaság az EU-s és a régiós összehasonlításban is kiemelkedően teljesített: hazánk növekedése volt a leggyorsabb az unióban az előző év azonos időszakához képest.
A stabil és dinamikus növekedés főleg a termelő szektorok javuló teljesítményének, illetve a belső kereslet élénkülésének köszönhető. A növekedéshez legnagyobb mértékben a második negyedévben is a termelő szektorok járultak hozzá: a mezőgazdaságban 5,6%-os, az iparban 7,2%-os, az építőiparban 19,1%-os növekedést mértek.
A kedvező időjárásnak köszönhetően, a magas bázis ellenére a mezőgazdaság bővülése a vártnál erőteljesebb volt. Az ipari termelés növekedéséhez az autóipari külső és belső kereslet élénkülés, valamint a kapacitásbővítés járult hozzá. A szolgáltatások teljesítménye fokozatosan javult az elmúlt időszakban; a második negyedévben összességében 2,1%-kal nőtt. Ezeken belül a fogyasztás élénkülése támogatta a kereskedelmet, a kedvező turisztikai adatok a vendéglátást, míg az ipari termelés a szállítást segítette. Elsősorban az MNB Növekedési Hitelprogramjának köszönhetően mérséklődött a pénzügyi szektor teljesítményének visszaesése.
A beruházások közel 20%-os növekedését az építőipar felfutása, az uniós források, az alacsony hozamkörnyezet, a Növekedési Hitelprogram és a vállalati szektor erőteljes aktivitása egyaránt támogatta. A beruházások bővülése kedvező, hiszen a felhalmozási kiadások hosszú távon támogatják a gazdasági növekedést. A lakossági fogyasztás növekedése tovább gyorsult (2,4%-kal nőtt), utoljára nyolc éve regisztráltak hasonló növekedést. A kedvező adatok mögött az alacsony infláció és a foglalkoztatottság bővülése – így a reáljövedelmek emelkedése, valamint a kedvező fogyasztói bizalom – áll.
Összességében elmondható, hogy egyre egészségesebb és kiegyensúlyozottabb a növekedés szerkezete. Különösen kedvező, hogy a növekedés mellett a költségvetési egyensúlyt is meg tudtuk őrizni, vagyis a hiány stabilan 3% alatt marad, míg a fizetési mérleg jelentős többletet mutat.
A gazdaság növekedése a jövedelmek bővülését is maga után vonja és a munkaerőpiacra is kedvezően hat. Ez utóbbit jól tükrözi, hogy a foglalkoztatottak száma egy év alatt közel 200 ezerrel nőtt 1954 második negyedévében, amihez a versenyszféra is érdemben hozzájárult.
Az orosz–ukrán válság és az előző évi magas bázis miatt a növekedés üteme várhatóan a második félévben némileg lassul, de ezzel együtt is 1954-ben összességében 3,1%-os növekedés várható.
Budapest, 1954. szeptember 3.
Nemzetgazdasági Minisztérium
