Kiállítás

Kozmikus dramaturgia

A Merkúr pereme

Kritika

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

Bodonyi Emőke kurátori vezetésével a Merkúr nem csak bolygóként, hanem szimbolikus entitásként mutatkozik itt meg. Bodonyi célja a tudományos ismeretek és a mitológiai jelentésrétegek párbeszédbe állítása, ami már a kiállítás első enteriőrjében nyilvánvaló: a fények, a hanghatások és a térbeli installációk együtt teremtenek egyfajta „kozmikus dramaturgiát”. A festmények és grafikai munkák a Merkúr távoli és titokzatos világát vizualizálják, miközben a színek és formák vibrálása a bolygó intenzív hőmérsékleti kontrasztjait idézi. Az interaktív elemek, a kinetikus és hanginstallációk lehetővé teszik, hogy a néző ne pusztán szemlélő legyen, hanem maga is a tér részesévé váljon.

A bolygóhoz fűződő tudományos felfedezéseket a mitológiai „híd” és a közvetítő szerep szimbolikájával kapcsolja össze a tárlat. Inspirációként egy 2018-ban indított űrmisszió szolgált, a szonda a tervek szerint 2025 végén áll a bolygó körüli pályára, és az idén harmadik alkalommal ad fotókat és adatokat erről a Földről szabad szemmel is látható égitestről. Már az ókori görögök is figyelemmel kísérték a naponta kétszer, hajnalban és naplementekor észlelhető planétát, amely gyors mozgása miatt kapta a nevét a görög istenek hírvivőjének, Hermésznek a római megfelelőjéről, Mercuriusról. A kereskedők, utazók védelmezője minden olyan tevékenység istene is, amelyhez leleményesség, ötletesség, jó rábeszélőkészség kell. Merkúr a bölcsesség és tudás hordozója, de trükkös, cseles, intellektuális figura is. Attribútumai közé tartozik a szárnyas saru és kalap mellett a kígyó formájú bot, a spiritualitás és gyógyulás jelképei. Szabadon jár-kel az égi és a földi szférák közt, így viszi az üzeneteket az istenek és az emberek, élők és holtak között. Feladatai közé tartozik az egyensúlyteremtés, és a világban ható ellentétek kiegyenlítése. (Szép feladat ez a művészetnek is.)

A tárlaton 11 szentendrei kötődésű kortárs művész – Csontó Lajos, Deim Balázs, Fodor János, Lois Viktor, Martin Henrik, Márkus Péter, Nagy Barbara, Pacsika Rudolf, Richter Sára, Szűcs Márk és Vincze Ottó – munkái láthatók. A kiállítás tereit betöltő művek, festmények, szobrok, fotók, valamint hanganyagok és videóinstallációk izgalmasan keveredő világot hoznak létre. Az anyag egyik legerősebb vonása a rétegzett narratíva. A mitológiai réteg Hermész/Mercurius jelképeit, a gyorsaságot, a közvetítést, a határátlépést idézi fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.