Vitatott színházépítés Debrecenben - Fél véka ezüstér', fél véka aranyér'

  • Ocskai Tímea, Vass Dávid
  • 2009.04.16 00:00

Belpol

2010-re csúszik a Latinovits munkanéven futó új debreceni színház átadása, ugyanis a városnak nincs pénze a milliárdos nagyságrendű technikai berendezésekre. A színházépítés körüli fejetlenséget szakmai viták tetézik; sőt, az sem egyértelmű, szükség van-e egyáltalán az új intézményre.
2010-re csúszik a Latinovits munkanéven futó új debreceni színház átadása, ugyanis a városnak nincs pénze a milliárdos nagyságrendű technikai berendezésekre. A színházépítés körüli fejetlenséget szakmai viták tetézik; sőt, az sem egyértelmű, szükség van-e egyáltalán az új intézményre.

Az új teátrum falait felhúzták a debreceni Fórum bevásárlóközpont épületén belül, de üresen áll, senki nem használja. A helyi MSZP a színházépület eladását javasolja a városvezetésnek, az viszont nem hajlandó rá.

Debrecen működő színházának, a Csokonainak nincs kamaraterme. Mivel a régi Kölcsey Kulturális Központot lebontották, elveszítették stúdiótermüket. "Béreljük a Víg mozi épületét, de ez nem egy otthon. Van egy stúdióterem, ami próbaterem volt, oda be tudunk ültetni 60 embert,

csak a tűzoltók meg ne lássák,

hogy milyen elrendezésben. Abból indult ki a dolog, hogy épüljön egy nagy kamaraterem, ez aztán kinőtte magát" - mondta Vidnyánszky Attila, a Csokonai igazgatója. Az egyik első koncepció szerint a helyi SZDSZ volt székházának könyvtárát alakították volna át stúdióvá, ami néhány százmillióba került volna. Mivel a Csokonai évente bő egymilliárd forint közpénzből gazdálkodik, ez a projekt könnyen finanszírozható lett volna az önkormányzattal karöltve. Egy másik elképzelés szerint a teátrum előkészítését a színház felújításával lehetett volna összefűzni, hiszen ez utóbbi is régóta várat magára - a városvezetés szerint pusztán politikai okokból nem részesülnek kormánytámogatásban. A terv szerint a város kifizette volna a Csokonai felújítását, és benne az emeleten egy stúdióterem kialakítását, ám ettől végül elálltak, és a különálló ingatlan mellett döntöttek.

Amikor Halász János kulturális alpolgármestert a Latinovits körüli vitákról kérdeztük, határozottan kijelentette: "A színház körül nincs vita. A színházra szükség van, aki ért hozzá, az tudja." A színház létjogosultságát azonban többen kétségbe vonják a szakmán belül is. Csutka István, aki 2001-2005 között nyereségesen igazgatta a Csokonait, árnyaltabban fogalmaz: "Ha van rá fedezete a városnak, új épületre szüksége van a színháznak, az nem kérdés, és jó, hogy legalább valahol épül új színház. Ha majd ki is használják, akkor megéri." A helyi szocialisták az elejétől nem nézték jó szemmel az egészet. "A város ezt nem engedheti meg magának. Alapvetően rossz tervek alapján készült ráadásul" - mondta Zsiros Zsolt, az MSZP városi elnöke. Kósa Lajos polgármester szerint viszont csak a közel 10 ezer négyzetméteres, 350 férőhelyes Latinovits oldhatja meg a színház jelenlegi infrastrukturális problémáit.

A Latinovitsot az ötlet megszületésétől kísérleti előadásoknak is helyet adó művészszínháznak szánták, míg a Csokonai épületében a populárisabb, zenekari árkot igénylő, széles közönséget vonzó darabokat játszanák. Turi Gábor egykori kulturális alpolgármester szerint "manapság legtöbben a kikapcsolódás igényével járnak színházba, a fajsúlyosabb kérdésekkel foglalkozó darabok sok embert hidegen hagynak. A Latinovitsot várhatóan szűkebb, értelmiségi közönség fogja látogatni. Egyre szűkebb a kultúrafogyasztó réteg, recessziós időszakot élünk. Ilyen értelemben a Latinovits felépítésével széllel szembe hajózik a város." A Csokonai egykori igazgatója, Csányi János szerint "egyetlen színház nem jelent elég nagy közönségkoncentráló erőt. A szakmai közegre is pozitívan hatna az új kamaraszínház és az épületben helyet kapó akadémia."

A Latinovits építése összefonódik Csányi János nevével, bár az ötlet már korábban - először 2000-ben - fölmerült. A terv szerepelt az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010 címre pályázó település programcsomagjában is. Csányinak volt már tapasztalata színházépítésben (Sopron, illetve a Bárka), igazgatói kinevezését és nagyra törő elképzeléseit a városvezetés eleinte maximálisan támogatta.

A színházépítésre meghirdetett tendert az a Dexium Ingatlanfejlesztő Kft. (a Nívó Generál cégcsoport tagja) vitte el, amelyik akkor éppen az új piactömb, a leendő színháznak teret adó Fórum építését végezte. Több forrásunk is úgy nyilatkozott, hogy a pályázatot kifejezetten a Dexiumra írták ki (lásd: Kofátlanság, Magyar Narancs, 2007. január 25.). Mindenesetre egyedül a Dexium pályázott és vállalkozott arra, hogy 2009-ig saját zsebből előfinanszírozza a város színházépítési beruházását - a Fórum épületében (annak felső emeletein), amely elsőre szokat-lan helynek tűnik színház kialakításához. A város

négy év alatt törleszti

az árat a cégnek az átadástól számítva: évi csaknem 768 millió forint plusz áfát. Ám mivel tavaly nem folyósították a színházépítésre fölvett hitel első részletét, 2009-ben több mint másfél milliárd forintot kell a városnak erre a célra kifizetnie.

A 2010-es EKF-pályázathoz Csányi aprólékos tanulmányt készített egy minden igényt kielégítő színházról. Több verziót is végiggondoltak, de takarékossági okokból a koncepción időnként kénytelenek voltak módosítani. Csányi szerint a tervekre sokáig vevő városvezetés hozzáállása a 2006-os választások után - amikor is Debrecen ellenzéki település maradt - megváltozott, majd a következő évben tovább rontotta a helyzetet, hogy "utolérte a várost az ország rossz helyzete". 2006 végén Kósa bejelentette, hogy a Latinovits építése és a Csokonai fejlesztése elhúzódik. A koncepció miatt kiéleződtek a konfliktusok, Csányi viszont hajthatatlan volt, ragaszkodott az ütemtervhez. Közben nézeteltérései támadtak egyes olyan városi vezetőkkel, akik kezdettől ellenezték a Latinovits megépítését, és akik állítólag Kósa döntésével is szembehelyezkedtek. Ráadásul 2006 végére a Csokonai Színház mérlege sokmilliós kötelezettség-túllépést mutatott, és 2007 tavaszán Csányinak emiatt távoznia kellett a színház éléről, mi több, az ígéretek ellenére az épülő Latinovits folyamataiba sem szólhatott már bele. Vitatott, hogy Csányi menesztése pusztán szakmai döntés volt-e, és a kötelezettség-túllépés a kevés ideje hivatalban lévő, ám makacs színigazgató esetében nem csak ürügy volt-e. (Az ugyancsak debreceni Modem művészeti központ nemrég 40 millió forintos hitelt kényszerült felvenni, Gulyás Gábor igazgatót mégsem menesztették.)

Csányi távoztával leállították a programokat is. Kósa Lajos, aki nélkül nem születhet döntés Debrecenben, a pénzhiány miatt azonnal módosíttatta a terveket. Lecserélték menet közben az építészirodát is: az engedélyezési terv még a Finta Stúdióé, a kivitelezési terveket már a Bán Iroda jegyzi - az új iroda kijelölésében Fintáék is egyetértettek. Utólag sok helyen funkcionálisan indokolatlanul változtattak a terveken: például kivettek egy emeletet, így nem lesz karzat, és a csökkenő belmagasság miatt az orfeum kihasználási lehetőségei is szűkültek, továbbá a többfunkciós színpad kialakítása is kivitelezhetetlenné vált. A koncepció átírása után a nézőtér most kifejezetten ideális táncelőadásokhoz - mondta Szabó Tamás János DLA, a Finta Stúdió munkatársa. A megváltozott színházi koncepcióhoz illeszkedő, szerzői jogot érintő építészeti módosítások a Finta Stúdió mint eredeti szerző instrukciói alapján és felügyelete mellett készültek el. Az építész hozzátette: könnyen balul sülhetett volna el, hogy felborították a tervezési struktúrát, de véleménye szerint végül sikerült a módosított színházi koncepcióhoz és a lehetőségekhez illeszkedő megfelelő megoldásokat találni - ebben Bán Ferenc irodája partner volt. Mint hangsúlyozza, a változtatások a megrendelő felől jöttek, az új színházigazgató koncepciója alapján.

Feltűnő még a díszletraktár hiánya is: erre a célra a színház a debreceni reptér hangárjait béreli, pedig ezt a költséget is megspórolhatták volna, ha a komplexumon belül találnak erre megoldást.

Eredetileg 2008 első

negyedévében kellett volna átadni az épületet, és a nyitó előadást is tavaly tartották volna. A csúszás oka, hogy nincs kormányzati pénz a technikai berendezésekre, és olyan pályázat sincs, amiből mindezt fedezhetnék. A városvezetés elsősorban a 2010-es várható kormányváltástól remél anyagi segítséget. A technikai költségek a hallott kalkulációk alapján viszonylag széles sávban, fél- és kétmilliárd forint között mozognak. Tavaly év végén a városvezetéshez közel álló forrásunk 2009 őszét jelölte meg lehetséges megnyitónak, a napokban viszont már arról értesültünk, hogy semmi esély a 2010 előtti kapunyitásra. A volt alpolgármester, Turi már tavaly így látta, Vidnyánszky Attila viszont októberben még abban reménykedett, hogy idén tavasszal megtarthatják az első bemutatót a Latinovitsban.

"Komplex létesítmény nagyon nagy költségekkel. Talán faragtak valamit a méretekből, de gondot fog okozni a városnak a két épület fenntartása. Csak az üzemeltetés kb. 300 millió forintba kerül majd évente, a törlesztést nem számítva" - figyelmeztet Turi Gábor.

A több tízmilliárdos devizahitellel küszködő Debrecen büdzséje megérzi majd a Latinovitsot, ugyanis az építés költségei 4-6 milliárdra rúgnak. A hiteltörlesztésen kívül ráadásul számolni kell a vélhetőleg nem csekély fenntartási összegekkel is. Októberben Vidnyánszky 150-160 millióra taksálta az új teátrum éves üzemeltetési költségét. Halász János szerint azonban "ez attól függ, hogy a színházépületben milyen technikai berendezések lesznek". Halászt arról is faggattuk, hogy miből fedezik a fennmaradó költségeket és a törlesztést, amire azt válaszolta: "A baloldali kormány diszkriminálja a várost, és nem ad pénzt a beruházásokra."

A Latinovits épülete - vagy hívják végül bárhogyan - illik Debrecen dinamikusan fejlődő arculatába. Hogy valóban szükség volt-e a beruházásra, egyelőre nem világos. A debreceni politika szemmel láthatóan azon munkálkodik, hogy a 2010-es EKF kihívásaival egyre nehezebben küszködő (most még) szocialista Pécs helyett fideszes alternatívát kínáljon, és akár eladósodás árán is "bezzegvárossá" nője ki magát.

Ez készül

A bevásárlóközpont felső szintje praktikus megoldás abból a szempontból, hogy nem kell alapokat ásni, nem kell külön parkolóházról gondoskodni, ingatlanrendezésre sincs szükség, és az sem mellékes, hogy a Csokonai Színház Kossuth utcai épülete pár perces séta. A régi elképzelések egy hatezer négyzetméteres épületről szóltak, ez Csányi tanulmányában már 10 ezerre bővült. A komplex létesítményben a kamaraszínház mellett helyet kapott ugyanis egy stúdiószínpad, egy próbaterem, egy orfeum (színészek közösségi helye, büfé), tetőterasz, egy leendő színiakadémiának helyet adó tantermek, valamint irodák, mert a színházvezetés is átköltözik a Latinovits épületébe.

Viszonyok

A helyi politika Debrecenben is saját képére szabja a városi kulturális életet. "Politikai testület politikai döntést hoz, és ez természetes, a szakmai viszont nem mindig hoz szakmait" - összegez Csutka István. Csányi János szerint nem politikailag, hanem szakmai fejlődésben kell, hogy alternatívát jelentsen Debrecen. "A politika persze benne van, de ne ez legyen a cél, ne váljon a színház politikai tereppé, mert ez visszaüt, mint a Merlinnél, vagy anno a Nemzetinél. Ilyenkor a szakma húzza a rövidebbet."

Csányi egyévesre sikeredett mandátuma után Vidnyánszky Attila vette át a vezetést először ideiglenesen, majd rendes, kinevezett igazgatóként. Vidnyánszky (a főként jobboldali szimpatizáns színházi vezetők alkotta Magyar Teátrumi Társaság tagja) erősen kardoskodik a színháztörvény ellen, amit elrontott kommunista szüleménynek tart.

Mint megtudtuk, Vidnyánszky Attila a kifutó előadások díszleteit, jelmezeit Debrecenből Beregszászra menekíti (ő az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapítója, valamint évekig igazgatója és főrendezője). Erről Turi úgy nyilatkozott: "Debrecen segít a beregszászi társulaton, mert az minimális költségvetésből gazdálkodik, alig kap támogatást. A színházmegújító koncepció része volt, hogy ha Vidnyánszky idejön, Debrecen kinyújtja a karját Beregszász felé."

A Csokonai évek óta nem kapott állami támogatást rekonstrukcióra, amit a színházvezetés politikai okokra vezet vissza. Ám nem egy pályázatot azért bukott el a város, mert a kiírás követelményeivel ellentétben nem volt teher-, per- és igénymentes a Csokonai épülete - így a pályázat is értékelhetetlen volt. Turi szerint ezek viszont csupán mondvacsinált indokok az elutasításra, hiszen a jelzálogot át lehetett volna vinni más épületre.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.