Orvvadászat járvány idején

Lövöm a rigót

Bűn

A természetvédelmi szakemberek szerint a járvány alatt felvirágzott az orvvadászat, még ha a rendőrségi statisztikák ezt nem is igazolják. Mi hajtja a vadorzót, és miért nehéz lefülelni?

Az orvvadászat aktuális európai helyzetéről készített riportot a Deutsche Welle (DW) tavaly júniusban. A német közszolgálati médium online cikke akkor arra a következtetésre jutott, hogy mivel a rendőrök a járványügyi korlátozások betartatásával voltak elfoglalva, több országban – köztük Magyarországon is – megnőtt az illegálisan elejtett vadállatok száma. Árvay Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa arról számolt be a DW-nek, hogy a szervezet 2020 januárja és áprilisa között összesen 77 állatmérgezést regisztrált, s ez a szám közel négyszerese az elmúlt négy év átlagának.

A rendőrség nyilvános adatbázisából ugyanakkor az olvasható ki, hogy tavaly nagyjából ugyanannyi orvvadászatot regisztráltak, mint előtte. (2020: 114, 2019: 108, 2018: 121, 2017: 123, a nyilvántartás csak a lezárt eljárások számát tartalmazza.) Az Országos Rendőr-főkapitányságtól is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 2020-ban és 2021 első negyedévében az orvvadászat bűncselekményének gyanúja miatt indított nyomozások száma a korábbi időszakokhoz képest stagnál vagy csökken, s a legtöbb eset Veszprém, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyében fordult elő.

Ugyanakkor Árvay Márton lapunknak is megerősítette, hogy tavaly kiugró adatokat regisztrált a madártani szervezet. A tél végi-tavaszi terminus alatt megnőtt a mérgezések száma, és már az év azonos időszaka is problémásnak bizonyult eddig. „Több elpusztult ragadozó madár is előkerült a helyszínelések során” – mondta az MME munkatársa. A járványhelyzet más szakértők szerint is megágyazhatott az orvvadászatnak. Elek Balázs büntetőjogász, a Debreceni Egyetem oktatója több kutatást is szentelt a témának. Szerinte az I. és a II. világháború vagy az 1956-os forradalom, vagyis a „nagy zavaros időszakok” után mindig jellemzőbb az orvvadászat, hiszen válsághelyzetekben ez pluszbevételi forrás. „Amikor az életkörülmények romlanak, a bűncselekmények száma megugrik. Az orvvadászat sajátossága, hogy sokan nem tekintik bűnnek, mint mondjuk a lopást” – magyarázta a jogász.

Parlagi sas m?t?tje a hortob?gyi mad?rk?rh?zban

 
 
Műtét előtt: Orvvadász által meglőtt parlagi sas
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.