Orvvadászat járvány idején

Lövöm a rigót

Bűn

A természetvédelmi szakemberek szerint a járvány alatt felvirágzott az orvvadászat, még ha a rendőrségi statisztikák ezt nem is igazolják. Mi hajtja a vadorzót, és miért nehéz lefülelni?

Az orvvadászat aktuális európai helyzetéről készített riportot a Deutsche Welle (DW) tavaly júniusban. A német közszolgálati médium online cikke akkor arra a következtetésre jutott, hogy mivel a rendőrök a járványügyi korlátozások betartatásával voltak elfoglalva, több országban – köztük Magyarországon is – megnőtt az illegálisan elejtett vadállatok száma. Árvay Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa arról számolt be a DW-nek, hogy a szervezet 2020 januárja és áprilisa között összesen 77 állatmérgezést regisztrált, s ez a szám közel négyszerese az elmúlt négy év átlagának.

A rendőrség nyilvános adatbázisából ugyanakkor az olvasható ki, hogy tavaly nagyjából ugyanannyi orvvadászatot regisztráltak, mint előtte. (2020: 114, 2019: 108, 2018: 121, 2017: 123, a nyilvántartás csak a lezárt eljárások számát tartalmazza.) Az Országos Rendőr-főkapitányságtól is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 2020-ban és 2021 első negyedévében az orvvadászat bűncselekményének gyanúja miatt indított nyomozások száma a korábbi időszakokhoz képest stagnál vagy csökken, s a legtöbb eset Veszprém, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyében fordult elő.

Ugyanakkor Árvay Márton lapunknak is megerősítette, hogy tavaly kiugró adatokat regisztrált a madártani szervezet. A tél végi-tavaszi terminus alatt megnőtt a mérgezések száma, és már az év azonos időszaka is problémásnak bizonyult eddig. „Több elpusztult ragadozó madár is előkerült a helyszínelések során” – mondta az MME munkatársa. A járványhelyzet más szakértők szerint is megágyazhatott az orvvadászatnak. Elek Balázs büntetőjogász, a Debreceni Egyetem oktatója több kutatást is szentelt a témának. Szerinte az I. és a II. világháború vagy az 1956-os forradalom, vagyis a „nagy zavaros időszakok” után mindig jellemzőbb az orvvadászat, hiszen válsághelyzetekben ez pluszbevételi forrás. „Amikor az életkörülmények romlanak, a bűncselekmények száma megugrik. Az orvvadászat sajátossága, hogy sokan nem tekintik bűnnek, mint mondjuk a lopást” – magyarázta a jogász.

Parlagi sas m?t?tje a hortob?gyi mad?rk?rh?zban

 
 
Műtét előtt: Orvvadász által meglőtt parlagi sas
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.