Orvvadászat járvány idején

Lövöm a rigót

Bűn

A természetvédelmi szakemberek szerint a járvány alatt felvirágzott az orvvadászat, még ha a rendőrségi statisztikák ezt nem is igazolják. Mi hajtja a vadorzót, és miért nehéz lefülelni?

Az orvvadászat aktuális európai helyzetéről készített riportot a Deutsche Welle (DW) tavaly júniusban. A német közszolgálati médium online cikke akkor arra a következtetésre jutott, hogy mivel a rendőrök a járványügyi korlátozások betartatásával voltak elfoglalva, több országban – köztük Magyarországon is – megnőtt az illegálisan elejtett vadállatok száma. Árvay Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa arról számolt be a DW-nek, hogy a szervezet 2020 januárja és áprilisa között összesen 77 állatmérgezést regisztrált, s ez a szám közel négyszerese az elmúlt négy év átlagának.

A rendőrség nyilvános adatbázisából ugyanakkor az olvasható ki, hogy tavaly nagyjából ugyanannyi orvvadászatot regisztráltak, mint előtte. (2020: 114, 2019: 108, 2018: 121, 2017: 123, a nyilvántartás csak a lezárt eljárások számát tartalmazza.) Az Országos Rendőr-főkapitányságtól is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 2020-ban és 2021 első negyedévében az orvvadászat bűncselekményének gyanúja miatt indított nyomozások száma a korábbi időszakokhoz képest stagnál vagy csökken, s a legtöbb eset Veszprém, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyében fordult elő.

Ugyanakkor Árvay Márton lapunknak is megerősítette, hogy tavaly kiugró adatokat regisztrált a madártani szervezet. A tél végi-tavaszi terminus alatt megnőtt a mérgezések száma, és már az év azonos időszaka is problémásnak bizonyult eddig. „Több elpusztult ragadozó madár is előkerült a helyszínelések során” – mondta az MME munkatársa. A járványhelyzet más szakértők szerint is megágyazhatott az orvvadászatnak. Elek Balázs büntetőjogász, a Debreceni Egyetem oktatója több kutatást is szentelt a témának. Szerinte az I. és a II. világháború vagy az 1956-os forradalom, vagyis a „nagy zavaros időszakok” után mindig jellemzőbb az orvvadászat, hiszen válsághelyzetekben ez pluszbevételi forrás. „Amikor az életkörülmények romlanak, a bűncselekmények száma megugrik. Az orvvadászat sajátossága, hogy sokan nem tekintik bűnnek, mint mondjuk a lopást” – magyarázta a jogász.

Parlagi sas m?t?tje a hortob?gyi mad?rk?rh?zban

 
 
Műtét előtt: Orvvadász által meglőtt parlagi sas
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.