Magyarországon a nőknél az egyik leggyakoribb halálozási ok a családon belüli erőszak

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2018. november 25.

Bűn

Hetente egy nő hal meg Magyarországon bántalmazás miatt, nagyjából minden ötödik nő bántalmazott.

Megdöbbentően gyakori a nők elleni erőszak, nagyjából minden ötödik nő bántalmazott Magyarországon – mondta Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus az M1 vasárnap reggeli műsorában.

A szakpszichológus megjegyezte, sokaknak kényelmetlen erről a kérdésről beszélni, így az áldozatok nagy része nem mondja el, mi történt vele. Így a bántalmazottak valós száma még magasabb lehet.

Kalamár Hajnalka elmondta: Magyarországon a nőknél az egyik leggyakoribb halálozási ok a családon belüli erőszak. Hetente egy nő hal meg Magyarországon bántalmazás miatt.

A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet arra is, hogy a lelki bántalmazásnak legalább olyan súlyos következményei lehetnek, mint a fizikai erőszaknak.

A családbarát magyar kormány ehhez képest még mindig nem ratifikálta az isztambuli egyezményt. Bár aláírta, nincs szándékában tenni is azért, hogy érvényre juttassa annak szerepét.

Csak egy tollvonás volt. Nem jár semmilyen jogszabály változtatási kötelezettséggel, sem a normákon való változtatással.

Pedig Orbán Viktor miniszterelnök átfogó megállapodást akar kötni a magyar nőkkel.

Kezdhetné az egyezkedést, mondjuk az isztambuli egyezmény ratifikálásával...

 

November 25. a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.

Ezen a napon tartják (ahogy minden évben) a Néma Tanúk Felvonulását. Ezzel veszi kezdetét a 16 Akciónap, mely nemzetközi kampánysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a nők és gyermekek elleni erőszakos esetek súlyosságára, és közös összefogásra buzdítson.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.