Rendőri intézkedés közben eltört egy nő keze, az ügyészség a jelen lévő rendőröket sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatta meg

  • narancs.hu
  • 2018.07.17 13:40

Bűn

Az esetről felvételek is készültek, ám az ügyészséget azok sem győzték meg. A Helsinki Bizottság Strasbourghoz fordul.

Az ügyészség elutasította a Helsinki Bizottság ügyfelének panaszát, aki nem fogadta el, hogy bűncselekmény hiányában zárják le azt a nyomozást, amelynek tisztáznia kellett volna, hogy egy rendőri intézkedés során miért tört el a felkarja.

„Pszichés betegségben szenvedő, középkorú tanárnő ügyfelünk hosszú évek óta áll kezelés alatt, de ha gyógyszereit beszedi, teljes életet él és dolgozik. Hozzátartozói tavaly nyáron attól tartottak, hogy romlott az állapota, mert nem tudtak vele kapcsolatba lépni. Ezért mentőt hívtak hozzá. A nő nem akarta beengedni az ápolókat, de végül a család egyik tagjának sikerült felnyitni az ajtót. Akkor ügyfelünk éppen fürdött, és meglepődött, hogy rendőrök nyitnak rá, és el akarják őt vinni. A rendőrök a támadást nem tanúsító, de felháborodásának hangot adó nőt megbilincselték, áttuszkolták egy másik szobába, eközben egy reccsenés hallatszott, ekkor tört el a karja. Ezután még kb. húsz percig térdeltek a nő hátán. Utána vitték egy kórház baleseti részlegére” – áll a nőt védő Helsinki Bizottság közleményében.

Mivel a nő barátja az esetet rögzítette, felvételek bizonyítják, hogy a mentősök, akik azt állították, a kádból kiugrás közben csúszott el a nő és törte el a kezét, nem mondanak igazat. Az eljárás során ráadásul az intézkedő rendőröket meg sem hallgatták tanúként. Az ügyészség szerint az intézkedés szakszerű és arányos volt.

A nő családja a Helsinki Bizottsághoz fordult, az egyesület ügyvédje, Tóth Balázs be is nyújtott egy panaszt a Legfőbb Ügyészséghez, mert az eljárást meg akarták szüntetni. Ezt a panaszt utasította el a napokban az ügyészség. Az indoklás szerint az intézkedő rendőröket azért nem hallgatták ki gyanúsítottként, mert „megalapozott gyanú hiányában a gyanúsítotti kihallgatásuknak törvényes alapja nem volt”. Tanúként pedig azért nem hallgatták meg őket, mert az „súlyosan sértette volna […] az önvádra kötelezés tilalmára vonatkozó garanciális alapelvet”.

Emellett az intézkedés során végig a lakásban tartózkodó, a felvételeket készítő tanú vallomását nem tekintette az ügyészség olyannak, amelyre tényállást lehetne alapozni. Az indoklás szerint ő bujkált a sértett elől, ezért nem láthatott mindent. Hiteles tanúnak fogadták el viszont azokat a mentősöket, akik bizonyítottan hamis tartalmú orvos dokumentációt készítettek az esetről és teljesen életszerűtlen tanúvallomást tettek később.

A Helsinki Bizottság ennek fényében az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. A magyar államot ugyanis már számos alkalommal elmarasztalta a strasbourgi bíróság olyan ügyekben, amelyeknél felmerült, hogy a bűnelkövetők hivatásosok, rendőrök, fegyőrök voltak, de az ügyészség még a legalapvetőbb nyomozati cselekményeket sem volt hajlandó elvégezni.

Neked ajánljuk

Elveszve az éjszakában

  • Bacsadi Zsófia

Igen szerencsétlenül végződik egy kis színházi társulat éjszakája, amikor a takarítónő hamarabb hazamegy, és magával viszi az öltöző kulcsát.

Tuti Tati

Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.

Elég ez?

  • Puskás Panni

A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.

Újrarendezés

  • Erdei Krisztina

Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a ki­emelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.

Hamis minden ízében

  • A szerk.

Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?

0:1

  • A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

Sokan, mégis kevesen

  • Lannert Judit

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

Postatiszta nemzeti vagyon

Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.

„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

  • Bányai György
Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam?

Lépegetve, lopakodva

  • Molnár Róbert

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

„Véletlenül rátalálnak”

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.