Több mint 300 rejtett sírba temetett holttestet találtak a mexikói hatóságok

  • narancs.hu
  • 2019. május 14.

Bűn

Az új elnök a gyilkosságok visszaszorítását ígérte, úgy tűnik nem sikerült.

A mexikói hatóságok 337, rejtett sírokba temetett holttestet fedeztek fel az országban az elmúlt öt hónap során, amióta Andrés Manuel López Obrador elnök hivatalba lépett - közölte egy magas rangú mexikói tisztviselő kedden.

Obrador tavaly decemberi hivatalba lépésekor a Mexikót sújtó erőszak visszaszorítását ígérte, de hivatali idejének eddigi hónapjai alatt csak tovább nőtt a gyilkosságok száma.

Alejandro Encinas belügyminiszter-helyettes újságírók előtt elmondta, hogy az országban 81 helyszínen 222 sírban összesen 337 holttestet találtak a mexikói hatóságok, főként Veracruz, Sonora, Sinaloa, Guerrero és Colima szövetségi államokban.

A Reuters hírügynökség tudósítása megjegyzi, hogy úgy tűnik, ebben a nyilvántartásban nincs benne az a 38 holttest, melyekre nemrégiben bukkantak a mexikói nyomozóhatóságok az ország második legnagyobb városa, Guadalajara környékén.

A legtöbb haláleset feltehetően bűnözői csoportokhoz köthető. Mexikóban jelenleg 40 ezer embert tartanak számon eltűntként, és mintegy 26 ezer holttestet nem sikerült eddig azonosítani. A tavalyi évben rekordszámú, hozzávetőleg 34 ezer ember vált gyilkosság áldozatává.

A mexikói kormány 2019 áprilisi jelentése szerint mintegy 8500 ember esett gyilkosság áldozatául az idei év első három hónapjában Mexikóban, ez 9,7 százalékkal több, mint amennyit a tavalyi év első azonos időszakában tartottak nyilván.

Mexikó lakosainak száma 112 millió fő.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.