Daruma park

  • Simon Márton
  • 2013. december 2.

Daruma Park

false

A Daruma (達磨) egy japán „szerencsehozó talizmán”, gyakorlatilag egy kerek, jellemzően piros papírmasé baba, amilyet valószínűleg már majdnem mindenki látott, csak nem tudta, hogy az az. A hagyomány szerint a Darumának nincs szeme – azt ugyanis akkor kell megfesteni, az egyiket konkrétan, amikor megvesszük és kívánunk valamit. A másikat pedig akkor, ha a kívánság teljesült. Na de hogy jön ez ide?

Költő vagyok, slammer és kezdő műfordító – egyébként meg épp végzős japán szakos. Ez pedig a blogom, ami arról szól majd, amit szeretnék, szerettem vagy szeretni „fogtam volna”. A „kívánságaimról”, ha vannak ugyan egyáltalán. És amennyiben igen, annyiban az mostantól itt fog látszani: ez lesz a Daruma park, telivér fikciós tér, így jön ide és így alakul, mert úgysem tudok jobbat vagy mást, mint folyamatosan a rögeszméim közt ténferegni és a félreértéseimmel farkasszemet nézni. (Állítólag Japánban nem farkasszemet szokás nézni, hanem Daruma-szemet, nota bene.)

Egyébként ennek már épp itt volt az ideje, mert bár egyszer évekkel ezelőtt eldöntöttem, hogy soha többé nem blogolok – de hát mégis talán az írás az, amihez a „legkevésbé” nem értek… Aztán maximum ez is félreértés. Ha az, és véletlenül kibukik, akkor majd nagyon szeretném visszacsinálni – de csak nézhetek majd, mint egy ilyen Daruma.

Úgy látszik, bármi lesz is, már itt vagyunk.

いらっしゃいませ!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.