Babarczy Eszter: Sétáló filozófia (A Karolinától az Ajtósi Dürerig)

  • 1998. március 26.

Egotrip

"Hasam a hasadra, tököm a lyukadba" - szól a rádió, és a taxis kicsit elpirul, amikor beszállok, és elmagyarázza, hogy nem mind ilyen szexuálisak, viszont jópofák, csak most ez véletlenül. Elegánsan kinézek az ablakon. De két perc múlva már kénytelen vagyok megkérdezni, mert megkörnyékez az ellenállhatatlan gyanú, hogy nem a Tilost hallgatja-e. De igen. Mindig a Tilost hallgatja. Amióta csak először betiltották. Fel-alá járt a Rákóczi úton, hogy elkapja az adást. Ez adta vissza a hitét az életben. Nem egészen így mondta. A hitét a miben? - hogy van itt még valami értelmes, amikor pedig már azt lehetett hinni, hogy a fiatalok mind elsüllyednek a technóban és a drogban. És akkor rátalált a Tilos Rádióra. Mégsem mindenki degenerált. Mondd szexisen, hogy a "biztosítási ügynök". A taxis értékeli a teljesítményeket, nagyokat röhög, na nem, ez nem az igazi. Zsuzsának pedig nincs igaza, Zsuzsa betelefonált, mert nők is szoktak itt műsorozni, van egy jó kis műsor például szombat reggel, azt két klassz csaj csinálja. Meg múltkor volt a fociügy. Ül itt egy gyökérfejű az autóban, hallgatja, szidják a kapitányt, na, hát megmondják a magukét, azt mondja, hát ettől ilyen az ország, ezeket kéne betiltani, ezek rontják itt a levegőt meg a közvéleményt. Miért, kérdezem én a faszitól, hát a jugoszlávok nyertek, vagy a magyarok? Ha bekapott a magyar csapat 12 gólt három hét alatt, azt aztán lehet kozmetikázni. Hát, uram, ezen nem segít, ha betiltják a Tilos Rádiót. Hát ha úgy van, ahogy van, azt aztán lehet magyarázni. Ezt mondja a gyökérfejűnek. Meg hogy van itt hely mindenféle véleménynek.

Itthon vagyok.

"Hasam a hasadra, tököm a lyukadba" - szól a rádió, és a taxis kicsit elpirul, amikor beszállok, és elmagyarázza, hogy nem mind ilyen szexuálisak, viszont jópofák, csak most ez véletlenül. Elegánsan kinézek az ablakon. De két perc múlva már kénytelen vagyok megkérdezni, mert megkörnyékez az ellenállhatatlan gyanú, hogy nem a Tilost hallgatja-e. De igen. Mindig a Tilost hallgatja. Amióta csak először betiltották. Fel-alá járt a Rákóczi úton, hogy elkapja az adást. Ez adta vissza a hitét az életben. Nem egészen így mondta. A hitét a miben? - hogy van itt még valami értelmes, amikor pedig már azt lehetett hinni, hogy a fiatalok mind elsüllyednek a technóban és a drogban. És akkor rátalált a Tilos Rádióra. Mégsem mindenki degenerált. Mondd szexisen, hogy a "biztosítási ügynök". A taxis értékeli a teljesítményeket, nagyokat röhög, na nem, ez nem az igazi. Zsuzsának pedig nincs igaza, Zsuzsa betelefonált, mert nők is szoktak itt műsorozni, van egy jó kis műsor például szombat reggel, azt két klassz csaj csinálja. Meg múltkor volt a fociügy. Ül itt egy gyökérfejű az autóban, hallgatja, szidják a kapitányt, na, hát megmondják a magukét, azt mondja, hát ettől ilyen az ország, ezeket kéne betiltani, ezek rontják itt a levegőt meg a közvéleményt. Miért, kérdezem én a faszitól, hát a jugoszlávok nyertek, vagy a magyarok? Ha bekapott a magyar csapat 12 gólt három hét alatt, azt aztán lehet kozmetikázni. Hát, uram, ezen nem segít, ha betiltják a Tilos Rádiót. Hát ha úgy van, ahogy van, azt aztán lehet magyarázni. Ezt mondja a gyökérfejűnek. Meg hogy van itt hely mindenféle véleménynek.

Ez ki? Ez a Para-Kovács. Meg még valaki. A Csejdy is szokott lenni, meg a Nádori. Nem akarok felvágni vele, hogy én ilyen embereket ismerek, érzem, úgyse hiszi el. De azért felvágok, mégis. A Narancsot olvassa-e. Nem, a Narancsot nem olvassa már négy éve, mert az a Fidesz lapja. Rámsandít. Felméri a politikai különbségeket, amelyek megosztanak. A taxis a napi tolerancia bajnoka. Elfogadjuk, hogy meggyőződésünk relatív és korlátozott érvényű, de kitartunk mellette. Ezt különben Schumpeter mondta. Nem a Fidesz lapja? Hát akkor mi ez a narancsozás? Be kéne perelni a Fideszt. Négy éve nem olvassa a Narancsot, amióta a Fidesz narancssal kampányolt. Különben a politika nem érdekli. A Fidesz meg bekattant ezzel a polgári párttal, hát polgárosodni azt minek a fiatalnak, ráér ötvenévesen is. A fiatal legyen kreatív, meg próbálkozzon, meg legyen szabad, hát azért vagyunk fiatalok. Szemügyrevételezem, harminc-egynéhány, velem egykorú, de mennyire hogy fiatalok vagyunk. Próbálkozunk a szabadsággal. A múltkor is betelefonáltak, mondja, valami rádióműsorban, és mondták, hogy ők csak a fiatalokra akarnak szavazni, ja, volt egy nő, az azt mondta, ő a szocikra akar, a fiatalokra a szocikban.

A Tilos az utolsó tíz percét rúgja.

Hát ezt elszúrták, nem tudom, ki fog rájuk szavazni, a Fideszre, pedig lehettek volna a fiataloké, most hogy ezt minek csinálták. Nem emlékeztetem a közvélemény-kutatásokra. Csinálhattak volna valamit, az azért valami lett volna, ha megmaradnak a fiatalok pártjának. Most meg már reménytelen. Fiatal itt nem rúg labdába. A politikában. De a politika különben nem érdekel. Jól elvagyok. A Tilos visszaadta a hitem az életben. Nem így mondta. Szeretnék emlékezni rá, hogy hogy mondta.

Kockás taxi, mindig azt hívom. Rákanyarodunk a Dózsa György útra. Süt a nap.

Úgy érzem, megmelegedtünk egymás iránt. Tegeződünk. Feltegyem-e a kérdést? Méltat-e bizalmára? Kitart-e relatív meggyőződése mellett az én meggyőződésem ismeretének hiányában? Pártpreferenciákról beszélgetni kockázatos dolog. Nem is nagyon érdekes, mégis kockázatos. Most, hogy így megmelegedtünk, megkockáztassuk-e az elhidegülést?

Befordulunk az Ajtósi Dürer sorra. Belevágok. Tudja-e, hogy ő kire fog szavazni. Magam is elrémülök ezen a nyíltságon. A szexuális szokásait előbb merném firtatni. De azok kevésbé érdekelnek most, így, választások előtt. Az össznépi demokratikus izgalom engem is elragadott. És látom, hogy őt is elragadta. A francba is, szavazunk, aztán lesz valami. Olyan nagyon más nem lesz, de azért. Van az embernek véleménye. Lehet az embernek véleménye, és ér is valamit. Annyit, amennyit. De azért van.

Tudja, ja, nagyjából, megvan az elképzelése. Tapintatosan hallgatok. Hát ő az MSZP-re fog. Ez kicsit kínos, lehet, hogy csak nekem kínos, de mindketten érezzük, a Tilos elhal a háttérben, ő pedig kivágja magát. Mert a fiam, az vonatozik ott fent, a hegyen. Na hát van neki minden mütyürje, imádja. Uniformisa is van, azt is imádja. Szereti a kölyök nagyon. Hát ezért. Tizenkét éves.

Fiam, az nekem is van. Vonatozzon az a gyerek. Az enyém négyéves, mondom békítőleg, és kiszállni készülök. Végigmér oldalról. Na, te is jó hamar belenyúltál a lecsóba. Süt a nap. Boldog vagyok. Mégis normális ez az ország. Engem meg huszonötnek néztek. Vagy huszonkettőnek?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.