Kálmán C. György: Magánvalóság (új egyetemek felé)

  • 1999. március 4.

Egotrip

Kálmán C. György

Magánvalóság

Új egyetemek felé

Én ellenálltam, megmondtam alkalmi ismerõsömnek (aki kitalált személy, de sajnos hímnemûnek találtam ki), hogy én ehhez nem értek, nem is értem az egészet, semmi közöm nincs hozzá, az olvasót meg nem érdekli. Ragaszkodott hozzá, hogy írjam meg, és mivel semmi nem jutott az eszembe, ezennel akkor megírom, hangsúlyozva, hogy biztosan a fele sem igaz. (Alkalmi ismerõsöm újabban elég sok van, amióta nevemet a fényképemmel - s azt velem - azonosítani lehet. Egyébként az érdeklõdõkkel ezúton közlöm, hogy rövid, szõke hajam van, és szakállat-szemüveget soha nem hordtam.)

Alkalmi ismerõsöm tehát azt meséli, hogy õ az egyik nagy ruházati egyetem lábbeli karának oktatója. A cipõ tanszéken van, ez nagy tanszéknek számít a karon (szakgazda is), de van ezenkívül papucs szak és tanszék (saru specializációval), elegáns, exkluzív szaknak számít a kalucsni, sokan kissé lenézik a csizma szakot (bár mostanában Martens-pénzen próbálnak feljavulni), van még összehasonlító (csizma/asztal) tanszék, és olyan kiszolgáló tanszékek, mint a pasztások, a lábtörlõsök, a cipõkanalasok stb. (Kisebbségi régió lévén, hamarosan beindul a meztélláb szak is, a honvédség meg a kapcakiegészítõsök képzését támogatná.) Az a helyzet, hogy az õ szakjukon mindent meg lehet és meg is kell tanulni a cipõrõl, de õk speciel hagyományosan felsõrészbõl erõsek, az ország legjobb felsõrészesei itt gyûltek össze. Mostantól azonban minden megváltozik.

Elõször is ezentúl az országban egységes követelményrendszer lesz, nincs olyan, hogy a hallgató náluk kevesebb pertliórát vesz fel, de gojzervarrásból háromszoros mennyiséget, vagy másutt (ahol a pertlibõl erõsek) kicsit hanyagolja a sárkefestúdiumokat, de tépõzártörténetbõl és pertlitechnológiából az ország legjobbjai sem tudják megfogni. Ennek vége. Az egyik egyetem, amelyik nemzetközileg is jegyzett cipõfûzõközpont, most kénytelen jelentõsen levenni eddigi oktatási lendületébõl, viszont akkor az ország más egyetemein is át kell írni a felsõrész- vagy a talpcentrikus tanterveket, hogy legyen rend és egység. Mindenki mindenütt ugyanazt kell hogy tanulja, mindenbõl mindenhol ugyanannyit és ugyanúgy. Másra nem is igen lesz ideje, mert - másodszor - komoly gazdasági szorítás kényszeríti majd az egyetemeket arra, hogy csak kétszakos képzésre vegyenek föl hallgatókat, ezentúl egyszakos cipõs aligha lesz, legalább egy zokni vagy egy kalap szak kell mellé. Két szak mellett pedig nem lehet ugrálni, tanulja meg a cipõ és zokni (vagy kalap) alapjait, értsen mindenhez kellõ szinten, ha érdeklõdik és tehetséges, majd beiratkozhat a doktori iskolába.

Ez a jövõ egyeteme.

Meg kell adni továbbá - harmadszor - a lehetõséget a kiskunbürgözdi fõiskolásoknak is, hogy a megfelelõ órák igazolásával bekerülhessenek az egyetemre. Derék, becsületes emberek a kiskunbürgözdiek - mondja alkalmi ismerõsöm -, csak hát nem igazán az egyetemi szintû cipõképzés az erõsségük, inkább csak Filu és Dadida márkájú kínai futócipõket beleznek (egy: 889 Ft, sok: 750 Ft), erre is nagy szükség van, legyenek õk is jól képzettek, de ez mégsem ugyanaz, mint egy aligátor körömtopánka. De nem lehet majd mit tenni, papíron õk is ugyanazt az alapképzést kapták, át kell õket venni.

És akkor mi lesz?

Akkor az lesz, sóhajtott alkalmi ismerõsöm, hogy végre átláthatóság lesz, nagy-nagy rendezettség, egyformaság és egyenlõség. A harmadév elsõ félévében az ország minden ruházati egyetemén minden csizma szakos ugyanabból a könyvbõl ugyanazt fogja tanulni. A diákok aszerint választanak egyetemet, hogy melyik van közelebb a lakóhelyükhöz. Az egyetemi oktatók közepesen fizetett, rosszkedvû közalkalmazottak lesznek, akik ha akarnak, szabadidejükben még szakmázgathatnak kicsit. A lelkes hallgatók esetleg feljárnak lakásra vagy késõ este az egyetemi szobácskába, ha mondjuk a magas sarok tipológiája érdekli õket, de ezt soha senki nem számolhatja el nekik, lassan el is maradoznak, inkább pénzt keresnek. Viszont a minisztérium mindig pontosan fogja tudni, hogy mi, hol és mikor kérhetõ számon, esetleg késõbb bevezetik a tanfelügyelõi rendszert, a kötelezõ tankönyvet, az év elején benyújtandó tantervet, az osztálynaplót, a becsöngetést és a szülõi értekezletet. Fegyelem és rend, az lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Múzeum Hatvanpusztán

Egy-két ezer ember tüntetett Hatvanpusztán szombat délután. A rendszert biztosan nem döntik meg ezzel, de legalább szívtak egy kis friss levegőt. De mennyi legyen a belépő a jövőre megnyitó Korrupció Múzeumba?

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.