Para

Kovács Imre: Énteriőr

  • 1998. december 3.

Egotrip

Hatkor csörgött a telefon, éppen azt álmodtam, hogy koreai film vagyok, és egy tűzharcban vágok rendet a statiszták között, egy tűzharcban, ahol mindenki elvész, csak a legjobbak maradnak talpon, szóval osztottam a rendet, az igazságot meg a békét, nagy voltam, tűzerőm akár az Isten meg ilyenek.

Hatkor csörgött a telefon, éppen azt álmodtam, hogy koreai film vagyok, és egy tűzharcban vágok rendet a statiszták között, egy tűzharcban, ahol mindenki elvész, csak a legjobbak maradnak talpon, szóval osztottam a rendet, az igazságot meg a békét, nagy voltam, tűzerőm akár az Isten meg ilyenek.

A telefon csörgött, este direkt hangosra állítottam, hogy halljam, ha csörög, felébredtem, kezemben párnacsücsökké változott a magnum, felvettem a kagylót, egyáltalán nem volt benne igazgyöngy, hallgattam, ahogy Iim zenepedagógusokra jellemző hangszínben lefesti előttem a korai időpontot, felvázolja, hogy miért is kértem ezen korai ébresztést, aztán fáradtan leteszi a font.

Indulok, folyamatos harcban a részletekkel. Ha először veszem fel a hátizsákot, és csak aztán cipzározom be a dzsekit, akkor feszül a zsebében lapuló sapkától és kesztyűktől, ha viszont nyitva hagyom, akkor a lépcsőházajtóban szerencsétlenkedhetek, mert gyakorló gömböcként képtelen vagyok előszedni a szükséges felszerelést. Ijedt Bőrnyúl a teljes tajgán.

Marad tehát a bejáratott út: nyitott dzseki az ajtóban, kesztyű nélkül, de sapkában, hogy a kulcsot berakjam a belső zsebbe, aztán mikor az ajtó zárva, cipzár behúz, de kesztyű még a zsebben, mert a liftajtó kezelése meg a kapu, de odakint felvesz kesztyű, aminek ujjai levágva, mivel a fékről lecsúszik a vászon, tehát csupasz ujjbegy szükségeltetik, viszont a kéz fázik, ezért tehát az öszvér megoldás, mint újságárusok egykoron.

Így telik el a reggel első órája, amikor még sötét van, a szemközti közért zárva, és csak a legelszántabb nagybanipiac-látogatók kapargatják Korda György- és Balázs Klári-cédével a Daciájuk szélvédőjéről a jeget, szóval ilyenkor nyeregbe pattanni és egy laza kormánymozdulattal bekanyarodni a Luther utcába, ahol már minden sínre kerül.

A bicikli kerekei önállóan reagálnak a fagyra, olyanok, mintha Godzilla pumpálta volna fel őket, pattognak a macskakövön, vinnyogva felelnek a féknek, semmi sem működik, pedig máris a Hunyadi téri piacnál tartok, bal kézzel a kormányt, jobb kézzel egy zsebkendőt fogva, amibe hangos ováció mellet ürítem orrom tarthatatlan tartalmát.

Takony.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.